Közzétette a NAV a 2025-ös ellenőrzési tervét. Újabb KIVA módosítás a láthatáron. Előleg vagy előre fizetés – jelentős a különbség áfa szempontjából. Megjelent az Európai Bíróság „ESG” Omnibusz javaslatcsomagja. Iránymutató állásfoglalás jelent meg a bizalmi vagyonkezelés témakörében. Milyen segítségre lehet szükség a 2024. évi bevallások során. Elérhető a Demján Sándor Tőkeprogram. Áprilisban újabb pályázati lehetőségek nyílnak meg a cégeknek. A már szokásos Niveus felmérés a vállalatok gazdasági várakozásairól.
Márciusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
NAV ellenőrzési irányelvek – 2025
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette 2025. évi ellenőrzési tervét, amelyben megerősíti, hogy továbbra is adatvezérelt, célzott ellenőrzési gyakorlatot folytat. Az ellenőrzések középpontjában a kockázatos adózói magatartások kiszűrése, valamint a jogkövető vállalkozások támogatása áll. Az ellenőrzések célzott kockázatelemzés alapján történnek, és az adózók viselkedése, adatszolgáltatásai alapján különböző eljárásokra számíthatnak: adategyeztetés, támogató eljárás, jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés vagy vámvizsgálat.
Az idei évben az ellenőrzési terv alapján több kulcsfontosságú terület kerül fókuszba. Az egyik kiemelt vizsgálati terület a transzferár-ellenőrzések, amelyek során különös figyelmet kapnak a kapcsolt vállalkozások, valamint az alacsony nyereségű vagy veszteséges működésű cégek. Emellett a NAV nagy hangsúlyt fektet az adókedvezmények ellenőrzésére is, különös tekintettel a fejlesztési, energiahatékonysági célú beruházásokra, illetve a társasági adóalapot növelő és csökkentő tételekre.
Fontos változás, hogy 2025-től új típusú adategyeztetési eljárás indul, amelynek célja az adózói önellenőrzés ösztönzése, valamint az eltérések önkéntes rendezése.
Az idei ellenőrzések kiterjednek az adószempontból eddig is a kockázatosnak minősített ágazatokra, így például az építőiparra, a személy- és vagyonvédelemre, valamint a zöldség- és gyümölcskereskedelemre. Emellett vizsgálat alá kerülnek a rendszeresen importáló vállalkozások, a külföldi vagy belföldi weboldalakon értékesítők és a platformok üzemeltetői. Kiemelt figyelem irányul továbbá a rendezvényszervezőkre, a turizmussal, vendéglátással és szálláshely-szolgáltatással foglalkozókra, valamint a szépségipar szereplőire és a jövedékiadó-köteles tevékenységet végzőkre.
A foglalkoztatás területén az ellenőrzések kiterjednek az új foglalkoztatókra, valamint az egyéni vállalkozók és az egyszerűsített foglalkoztatottak bejelentésére. Továbbá, a NAV technológiai alapú keresztellenőrzéseket is végez, amelyek során az online számlarendszer (OSA), az eKÁER, az NTAK és más adatbázisok adatait vetik össze annak érdekében, hogy hatékonyabb és pontosabb ellenőrzéseket hajtsanak végre.
A NAV ellenőrzési fókuszai és eszközrendszere 2025-ben is a proaktív jogkövetést helyezik előtérbe, ugyanakkor a kockázatos működési mintákkal szemben határozott fellépésre lehet számítani. A vállalkozások számára ez egyértelmű jelzés: érdemes időben felülvizsgálni a kockázatos területeket (pl. kapcsolt tranzakciók, adókedvezmények, foglalkoztatási gyakorlatok), és az adózási adatfolyamok megbízható, naprakész kezelésére törekedni. Ebben egy „szimulált adóvizsgálat” is segítségül szolgálhat, ennek részleteiről készséggel adunk tájékoztatást.
Várható KIVA módosítást jelentettek be
A napokban jelentették be, hogy 2026-tól az eddigi 3 milliárd forintos árbevételről 6 milliárd forintra nőne majd a kisvállalati adó (KIVA) választhatósága. Az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett majd 12 milliárd forintos határnál következne be. Emellett az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig szintén megemelnék a KIVA választhatóságát.
A jelenlegi adatok szerint már százezres a KIVA szerint adózó cégek száma Magyarországon. A Niveus rendelkezésére álló adatok szerint jelenleg csaknem 300 cég rendelkezik 3 milliárd forintot meghaladó, de 6 milliárd forintot el nem érő árbevétellel. Ők mindenképpen gondolkodhatnak majd a KIVA adózásba való belépésben, amennyiben a létszámadatuk sem haladja majd meg a törvényben rögzített szintet. Ugyanakkor nem csak ők, hanem egyéb vállalkozások is beléphetnek ebbe az adózásba, amelyek eddig azért nem tehették meg, mert valamely mutatójuk (árbevétel, mérlegfőösszeg, létszám) már meghaladta a belépési küszöböt. Ilyen helyzetek lehetnek például:
A kilépési határ növelése további cégek számára teszi hosszabb távon fenntarthatóvá a KIVA szerinti adózást. Mindez különösen fontos lehet a közepes méretű vállalkozások számára, amelyeket a kormány kiemelten támogatni kíván.
Általános forgalmi adó: Előleg vagy előre fizetés
A vonatkozó általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatos szabályok az előleg esetén speciális adóztatási pontot írnak elő. Az áfa szempontjából az előleg kulcsfontosságú fogalmi ismérvei az alábbiak: a tényleges vagyongyarapodás; az a teljesítés időpontja előtt kerül átvételre; az átadásában a felek előre megállapodnak; a teljesítés ellenértékébe beszámítandó; végül pedig az, hogy konkrét jövőbeni teljesítéshez kapcsolódik.
Az utolsó feltétel kiemelten hangsúlyos, ugyanis előlegnél az áfafizetési kötelezettség keletkezéséhez az szükséges, hogy az adóztatandó tényállás (vagyis a jövőbeni ügylet) valamennyi lényeges eleme ismert legyen, és azokat az előlegfizetés időpontjában kifejezetten megjelöljék.
Tehát amennyiben a felek pl. abban állapodnak meg, hogy a fizetett összeg egy előre meghatározott lista alapján a jövőben bármire felhasználható, az az előleg fenti feltételeit maradéktalanul már nem teljesíti. Ez esetben nem előleg, hanem előre fizetés azonosítható, amely áfa szempontból adóztatási ponttal nem jár (így azt többek között számlázni sem szükséges).
Amennyiben a felek az előre fizetést helytelenül előlegként kezelik, úgy a számla befogadó félnél az áfalevonás kapcsán kockázatok merülhetnek fel. Mindezek alapján amennyiben a végleges teljesítés előtt pénzmozgás történik, úgy azok helyes kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani.
Az Európai Bizottság „ESG” Omnibusz javaslatcsomagot tett közzé
Az Európai Bizottság 2025 februárjában tette közzé az ún. Omnibusz javaslatot, mely hivatalosan „A vállalati fenntarthatósági jelentéstételi és kellő gondossági irányelvek, valamint az EU taxonómia rendelet módosításáról szóló javaslat” néven ismert.
A javaslat az ESG szabályozás egyszerűsítésére és a vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére irányul. A módosítási javaslatok elsősorban a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvet (CSRD), a Vállalati Fenntarthatósági Kellő Gondosság Irányelvet (CSDDD) és az EU Taxonómia Rendeletet érintik.
A főbb változások között szerepel:
A tervezet célja, hogy az EU vállalatai számára könnyebben kezelhető és kevésbé bürokratikus ESG szabályozást biztosítson, miközben fenntartja az átláthatóságot és a fenntarthatósági célokat. Ugyanakkor a kritikusok szerint ezek az enyhítések visszalépést jelenthetnek a fenntarthatósági törekvésekben.
A javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még jóvá kell hagynia, ezért a végleges változat még módosulhat, elfogadása esetén azonban kihatással lesz a magyar jogszabályokban meghatározott kötelezettségekre is.
A magyar jogszabályalkotó is reagált az Omnibusz javaslatra és március 21-én társadalmi egyeztetésre bocsátották a magyar elvárásokat módosító jogszabály-javaslatot.
A bizalmi vagyonkezelés újabb kiskapuját zárták be
A bizalmi vagyonkezelés egyik kérdéses területe az egyébként személyi jövedelemadó kötelezettség alá eső követelések, pl. osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe adása (volt). Ugyanis a személyi jövedelemadó alapvetően pénzforgalmi szemléletű adó, azaz akkor kell az adót megfizetni, amikor ténylegesen megkapjuk az adókötelezettség alá eső pénzt. Viszont azért, hogy ezzel ne lehessen visszaélni, ha jogi értelemben véve rendelkezik valaki - például valaki másnak engedményezi -, a még meg nem szerzett pénzzel, mint követeléssel, akkor mégis meg kell fizetni az szja-t, függetlenül attól, hogy még nem kaptuk meg a követelésünket.
A bizalmi vagyonkezelés magyarországi bevezetésekor hoztak egy olyan rendelkezést, hogy ez a kivétel szabály nem alkalmazandó a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésére, az nem minősül „rendelkezésnek”. Tehát, ha valakinek osztalékkövetelése van, akkor azt bizalmi vagyonkezelésbe tudja adni anélkül, hogy meg kellene fizetni az osztalék szja-ját. Ez azért volt jó, mert a bizalmi vagyonkezelőnek fizetett osztalék társasági adó mentes, ráadásul később, amikor kiosztják az osztalékként kapott pénzt, az is szja-mentes és így az osztalékot ténylegesen adófizetési kötelezettség nélkül lehetett megkapni. Eddig legalábbis így gondolták sokan.
A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos jelentős adótervezési lehetőségeket az elmúlt években tudatosan szűkítette a jogalkotó. Most egy újabb kiskaput kívántak bezárni, azonban érdekes módon nem jogalkotással, hanem a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott közös állásfoglalással. Azaz nem az adózásra vonatkozó jogszabályokat módosították, hanem azt mondták ki, hogy a fenti értelmezés helytelen, és a bizalmi vagyonkezelésbe adott osztalékkövetelés kifizetésekor szja-t kell fizetni.
A helyzet különlegessége, hogy az értelmezés nem teljesen áll összhangban a törvény szövegével, ugyanakkor világossá tette, hogy az adóhatóság hogyan fog az ilyen ügyekben eljárni. Miután az adóhatóság idei évre kiadott ellenőrzési tervében is kiemelt szerepet kap a bizalmi vagyonkezelések vizsgálata, így különös körültekintéssel kell eljárni az ilyen ügyekben és mindenképpen érdekes lesz majd az, hogy a bíróságok, akiket a NAV és az NGM értelmezése nem köt a döntésben, hogyan fognak ítélkezni ebben a kérdésben.
SZJA bevallási tervezetek és szakértői segítség
2025.március közepétől a NAV által készített személyi jövedelemadó (szja) bevallás tervezetek elérhetőek az Ügyfélkapun vagy DÁP azonosítóval. A legtöbb magánszemély számára ez leegyszerűsíti a bevallás folyamatát, különösen azoknak, akiknek a jövedelme kizárólag munkáltatói vagy kifizetői adatszolgáltatásból származik.
Ugyanakkor azoknak, akik külföldi jövedelemmel rendelkeznek, több országban végeznek munkát, értékpapírokból vagy ingatlanból származó bevételekkel rendelkeznek, a bevallás továbbra is kihívást jelenthet. Az ilyen összetett helyzetekben szükség lehet a megfelelő bevallási sor kiválasztására, a nemzetközi egyezmények figyelembevételére, valamint az optimális adózási struktúra kialakítására.
A Niveus adótanácsadási üzletága szakértő támogatást nyújt magánszemélyek és vállalatok számára az szja bevallás és kapcsolódó járulékbevallások elkészítésében is. Különösen ajánljuk szolgáltatásainkat külföldi kiküldöttekkel, több országban dolgozó munkavállalókkal rendelkező cégeknek, illetve komplex jövedelmi struktúrával rendelkező magánszemélyeknek. Ezzel összefüggésben örömmel egyeztetünk.
Év végi céges adókalkulációk és bevallások – Mikor érdemes szakértő segítségét kérni?
Az üzleti év zárása egyben az éves céges adókalkulációk és bevallások elkészítésének időszaka is. Bár a vállalkozások számára ez minden évben ismétlődő feladat, a jogszabályi változások és egyedi gazdasági események miatt az adókötelezettségek teljesítése kihívást jelenthet.
A Niveus adótanácsadási üzletága – sok egyéb terület mellett – támogatást nyújt cégek számára a társasági adó és a helyi iparűzési adó számításában és bevallásában. Különösen hasznos lehet szakértő bevonása, ha bonyolult adóalap-módosító tételekkel, különleges gazdasági eseményekkel (pl. átalakulás, tőkeemelés), adókedvezményekkel vagy összetett költségelszámolásokkal kell számolni.
A helyi iparűzési adó esetében is felmerülhetnek kérdések, például telephelyek meghatározása, adóalap-megosztás, közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések levonása kapcsán.
A Niveus szakértői készséggel állnak rendelkezésre ezen a területen is.
Demján Sándor Tőkeprogram: akár 200 millió forint fedezet nélküli tőkejuttatás
2025 márciusától a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara szervezésében elérhető a Demján Sándor Tőkeprogram, melynek célja a Magyarországon működő mikro- kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése, feltőkésítésük, és ezzel hitelképességük javítása. A tőkeprogram keretein belül összesen 100 milliárd forint tőkefinanszírozás találhat gazdát, melyből tervezetten 100-200 millió forint közötti tőkebefektetésekben részesülhetnek egyenként a vállalkozások. A program különös figyelmet fordít az infrastruktúra- és kapacitásbővítéssel, piacbővítéssel, exporttal, technológiai fejlesztéssel, digitalizációval, energiahatékonyság-javulással és vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos beruházások támogatására.
Hiánypótló finanszírozási forma
A Demján Sándor Tőkeprogram egy hazai viszonylatban új, nyugaton már elterjedt finanszírozási formát nyújt a vállalkozások számára. A Tőkeprogram kereteiben fedezet nélküli tőkejuttatásban részesülhetnek a hazai KKV-k, mely tőke önerőként is elfogadható banki hitelfelvétel során. A pályázat elnyerése esetén a tőke folyósításáért cserébe biztosítékként mindösszesen 1 % tulajdonrész átadását várja el az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt., mely tulajdonrész a tőke törlesztésével kerül visszavásárlásra a finanszírozott vállalkozás által. A tőketörlesztésre összesen 6 év áll a vállalkozások rendelkezésére, mely időszakon belül bármikor élhetnek az előtörlesztés lehetőségével. A befektetés éves költsége pedig mindösszesen 5% kamatfizetési kötelezettségnek felel meg.
Magyar tulajdonú vállalkozások a fókuszban
A Demján Sándor Tőkeprogram tőkefinanszírozási lehetőségét azok a Magyarországon bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások vehetik igénybe, amelyek:
Szakértői támogatás a pályázat elnyeréséhez
A Tőkeprogram kiváló lehetőség azon hazai KKV-k számára, akik tervezett beruházásuk finanszírozásához idegen tőkét terveznek bevonni. A tőkejuttatás fentiekben bemutatott KO kritériumai alapján könnyedén megállapítható a jogosultság ténye az egyes vállalkozások esetében, ugyanakkor a pályázás teljes folyamata (mely összesen 7 lépésből tevődik össze) kihívások elé állíthatja a tulajdonosokat és cégvezetőket. A pályázatot benyújtó társaságok megfelelő vagyoni helyzetének bizonyításán túl többek között egy 6 éves, a beruházás megtérülését alátámasztó üzleti tervet kell szolgáltatniuk a döntéshozó bizottság részére. A pályázás nehézségeinek menedzselése érdekében a jelentkezők számára lehetőség nyílik a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által jóváhagyott Minősített szakértők listájáról pénzügyi tanácsadót választaniuk és megbízniuk a pályázás folyamata során felmerülő feladatok elvégzésére. A minősített szakértők díjait a KKV-knak lehetőségük nyílik költségként elszámolni a Tőkeprogram keretein belül, mely tovább ösztönözheti a cégeket a pályázat beadására. A szükséges kalkulációk elvégzéséhez, az üzleti terv összeállításához, illetve a szerződéskötés folyamatához mindenképp ajánljuk a vállalkozások számára az általuk preferált tanácsadó megbízását.
Amennyiben a Demján Sándor Tőkeprogram felkeltette érdeklődését és szívesen pályázna vállalkozásával a tőkejuttatásra, úgy készséggel állunk rendelkezésükre a folyamat menedzselésében és a felmerülő feladatok ellátásában, ugyanis 2025 februárjától a Niveus is elérhető a Minősített szakértők listáján.
Aktuális támogatási körkép
Várhatóan sok új forrás és támogatás nyílik meg áprilisban, melyek egyaránt kedvezőek a KKV-k és a nagyvállalatok számára. Mivel a kormány elkötelezett a feldolgozóipar folyamatos fejlesztése, illetve a „100 új gyár programjának” megvalósítása mellett, áprilisban várhatóan elindítja azokat a készpénztámogatással járó intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a vállalatok beruházási terveinek megvalósításához. A hamarosan elérhető támogatásokról az együttműködő partnerünk készített körképet:
Új feltételekkel indul 2025. áprilistól az Egyedi Kormánydöntéssel nyújtható (EKD) támogatás a feldolgozóiparban működő vállalatok számára. A preferált régiók közé tartoznak elsősorban a dél-magyarországi megyék, ahol 800 millió Ft-os beruházáshoz akár 50% készpénz támogatás is igényelhető lesz. KKV-k esetében 25% előleg érhető, ami nagyban hozzájárul a projektmegvalósítás sikeréhez.
A program kiváló eszköz a komplex beruházások támogatására, hiszen az elszámolható költségek a teljes megvalósítás költségeit lefedik: telekvásárlás; ingatlanvásárlás; gyártó-és raktárcsarnok építés; meglévő épületek átalakítás, bővítése; eszköz- és gépbeszerzés; immateriális javak; megújuló energiához kapcsolódó beruházások; telken belül használt munkagépek stb.
Azok a vállalatok, akik bővítésben, a gyártás modernizációjában, vagy új telephelyben gondolkodnak, az EKD támogatás kiváló eszköz.
Az EKD támogatás egyúttal adókedvezménnyel és a támogatott hitellel is kombinálható.
A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében a vállalatok energiahatékonysági fejlesztéseit és energiatermelő beruházásait fogja támogatni a kormány.
A támogatás több területen segíti a cégeket:
A Jedlik Ányos Energetikai Program várhatóan 2025 májusától indul.
Szintén új feltételekkel igényelhető jövő hónaptól a vállalati képzésekre vissza nem térítendő támogatás: ez kevesebb adminisztrációval és nagyobb rugalmassággal fog járni.
Az egyedi képzési támogatás nagyvállalatok vagy csoportszinten min. 100 fős létszámmal rendelkező középvállalatok számára válik elérhetővé, ha a képzésben résztvevők száma eléri 25 főt, a képzési projekt költsége pedig 3 év alatt a 250 ezer EUR-t.
A képzési támogatás igényelhető a képzések, tanfolyamok díjára, valamint a munkavállalók kieső munkaidejére jutó bérköltségre is. Ez különösen előnyös lehet azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalók teljes munkaidőben vesznek részt képzéseken, vagy ahol a tanfolyamok jelentős óraszámot vesznek igénybe.
Az új K+F támogatás elérhető lesz a legalább 50 fős átlaglétszámmal rendelkező középvállatok, valamint nagyvállalatok számára. A támogatás igénylésére akkor nyílik lehetőség, ha legalább 10 új kutatás-fejlesztési munkahely jön létre (akár meglévő munkavállalók feladatkörének változásából adódóan) és ha a K+F projektek költsége 3 éven belül eléri az 1 millió EUR-t. A fenti feltételek teljesítése estén akár 50% vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a kutatás-fejlesztési projektek.
A K+F támogatás az alábbi területekre fordítható:
Vállalatok gazdasági várakozásai 2025 – Niveus felmérés
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is szeretnénk megismerni az Ön véleményét a vállalata gazdasági várakozásairól. Az anonim válaszokból készült elemzés segít átfogóbb képet adni az üzleti környezetről, amelyet természetesen Ügyfeleinkkel is megosztunk.
Kérjük, kattintson ide, és töltse ki a kérdőívet, amely mindössze 7-8 percet vesz igénybe. A felmérés 2025. április 3-án zárul. Az Ön visszajelzése értékes számunkra, és hozzájárul egy átfogóbb piaci kép kialakításához.
Előre is köszönjük megtisztelő együttműködését!
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszaigénylése az általános szabályok szerint tilos, így sok vállalkozás esetében merül fel az a kérdés, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat.
2022. november 22-én elfogadták és 23-án kihirdették az őszi adócsomagot. 2022. december 1-ig kell bejelentést tenniük azoknak, akik a társasági adót devizában szeretnék megfizetni. Novemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk, egyúttal örömmel jelentjük be, hogy 2023. január 1-jétől új üzletággal, a könyvvizsgálati szolgáltatásokkal bővül a cégcsoport tevékenységi köre (Niveus Audit), amely a „one-stop-shop” megközelítést tovább erősíti (minden szolgáltatást egy helyen, az adott társaságot kiválóan ismerő szolgáltatótól lehet igénybe venni).
A kormány döntése nyomán két ütemben emelkedik meg a családi adókedvezmény. Egy kétgyermekes család a mostani havi 20 ezer forint helyett jövőre 30 ezer, 2026-ban 40 ezer forint adókedvezménnyel számolhat. A @vg.hu @Bagdi Lajos, a @Niveus partnerének segítségével mutatja be, mire érdemes figyelni!
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!