Sajtómegjelenéseink

A bértranszparencia nem a bérek nyilvánosságáról, hanem az adatok minőségéről szól. Horváth Zsófia, a Niveus Payroll üzletágvezetője elemzésében rávilágít, hogyan válik 2026-ra a bérszámfejtés stratégiai adatforrássá, és miért az adatminőség dönti el a sikeres felkészülést

A versenytilalmi megállapodás jóval több, mint egy jogi formalitás: közvetlen hatása van a bérszámfejtésre, az adózásra és a munkáltatói kockázatokra is. Egy rosszul kialakított konstrukció könnyen jogvitához vagy többletköltséghez vezethet. Milyen feltételek mellett érvényes? Hol csúsznak el leggyakrabban a cégek? És hogyan befolyásolja a kifizetés időzítése az adózást? A cikk gyakorlati példákon keresztül ad választ ezekre a kérdésekre.

A bevallási időszak előtt különösen fontos felülvizsgálni az ügyvezetők társadalombiztosítási besorolását, mert a hibás minősítés jelentős járulékkockázatot hordoz. Sok esetben a „nincs díjazás, nincs járulék” megközelítés téves következtetésekhez vezet. A cikk bemutatja, milyen jogviszonyok mentén kell vizsgálni az ügyvezetők helyzetét, mikor keletkezik társas vállalkozói státusz, és milyen következményekkel jár mindez a járulékfizetésre és az adminisztrációra nézve.

Az szja-bevallás ma már egyszerűbb, mégis sokan hibáznak, ami késedelmet vagy pénzügyi hátrányt okozhat. A leggyakoribb problémák közé tartozik a tervezet ellenőrzés nélküli elfogadása, a kedvezmények kihagyása és a több jövedelemforrás hibás kezelése. Néhány perc alapos ellenőrzéssel ezek a kockázatok jelentősen csökkenthetők.

Az adórendszer is kulcsszerepet játszhat az építőipar élénkítésében – reagált a Niveus az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss szakmai javaslataira. A tanácsadó cég szerint a lakásépítéseket ösztönző adópolitikai eszközök, például a kedvezményes lakásáfa stabil fenntartása és a bérlakáspiac kifehérítése érdemben hozzájárulhatnak az ágazat élénküléséhez.

A 2026-ra elfogadott költségvetés alapján az adóbevételek meghatározó szerepet töltenek be a magyar államháztartásban: a bevételek 51%-a adókból származhat. A rendszer továbbra is fogyasztásközpontú, az ÁFA messze a legnagyobb bevételi forrás, miközben a vállalkozások által befizetett adók aránya nemzetközi összevetésben is visszafogott. A Niveus elemzése a hazai számok mellett európai kontextusba is helyezi a magyar adószerkezetet.

A 2026 elején is alacsony, közel 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ám ezek a megoldások csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket – figyelmeztet a Niveus.

A NAV egyre keményebben lép fel a transzferár-ügyletek vizsgálatakor, miközben 2026-tól új, részletesebb szabályozás lép életbe. A Niveus transzferár-szakértői összefoglalják, milyen dokumentációs kötelezettségek, adatgyűjtési elvárások és bírságkockázatok várnak a kapcsolt vállalkozásokra.

Az év végi időszak kulcsfontosságú a juttatási rendszerek szempontjából. Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetője összefoglalja, hogyan alakíthatók szabályosan és hatékonyan a cafeteria- és egyéb juttatási elemek 2025-ben, elkerülve a számfejtési hibákat és a NAV-szankciókat.