Hírek

A 2026-tól életbe lépő módosítások jelentős könnyítést hozhatnak a kisvállalati adózást választók számára: az árbevételi és alkalmazotti létszámhatárok emelése új lehetőségeket teremt. De pontosan hány vállalkozás élhet majd ezzel?

A magyar családok számára kedvező változások jönnek az adórendszerben. A kormány bejelentett intézkedései, mint az szja-mentesség és a családi adókedvezmények növelése, jelentősen csökkenthetik az adóék mértékét.

A 2024-ben felhasználható személyi jövedelemadó (szja) kedvezmények utólagos érvényesítésére a bevallás benyújtásáig még van lehetőség! Ha valaki év közben nem kérte a kedvezmények havi érvényesítését, azokat egy összegben, az szja-bevallásban még mindig visszaigényelheti.

Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint kulcskérdés, hogy melyik ország jogrendszere vonatkozik a munkavállalóra, hol kell fizetni az adót és milyen társadalombiztosítási szabályok érvényesek. Az EU-n belül egyértelmű az irány: egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. De mi történik, ha valaki egyszerre több országban dolgozik? Vagy ha egy nem EGT-tagállamban vállal munkát?

Elindult az adóbevallási szezon, és bár a májusi határidő még távolinak tűnhet, érdemes időben felkészülni. Bagdi Lajos, a Niveus partnere a Világgazdaságnak adott interjúban összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat. -Március 15. – A NAV ekkor készíti el az SZJA-tervezeteket, amelyek az eSZJA-felületen elérhetővé válnak. -Május 20. – A bevallás végső határideje, ekkorra kell benyújtani a módosításokat és befizetni az esetleges adót. Bagdi Lajos kiemelte: fontos ellenőrizni a NAV által készített tervezetet, mert ha abban nem szerepel minden jövedelmünk vagy igénybe vehető kedvezményünk, akkor módosításra van szükség. Ne feledjük az 1+1 százalékos felajánlást! Civil szervezeteket és egyházakat segíthetünk, ha rendelkezünk róla – a határidő szintén május 20.

2025 januárjától megszűnt a légitársaságokat terhelő különadó, amely komoly hatással volt az iparág működésére az elmúlt években. De vajon mit jelent ez az utasoknak? Valóban olcsóbbak lesznek a repülőjegyek, vagy más tényezők határozzák meg az árakat? A Niveus szakértői a várható hatásokról osztották meg gondolataikat a piacesprofit.hu-n és a Trend FM-en. Várhatóan a különadó eltörlése önmagában nem fog árcsökkentést hozni, hiszen a repülőjegyek árképzése ennél sokkal összetettebb folyamat. Az árakat olyan tényezők határozzák meg, mint a kereslet, a szezonális ingadozások vagy a gépek töltöttsége. Az európai fapados légitársaságok ugyanakkor növelhetik a Budapestet érintő járataik számát, ami javíthatja az elérhetőséget és a versenyt. Az adó eltörlése tehát inkább indirekt módon hathat a repülési piacra.

A vg.hu cikkében arról ír, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy 2025. január 1-jétől visszamenőlegesen megemelik az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintról 18 millióra. Ez alapvetően kedvező hír, azonban Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy egyes vállalkozóknak technikai problémát okozhat a változás!

További irányokat vizsgál a kormány az adóegyszerűsítés terén. Az áfamentesség határának 18 millió forintra és a kiva értékhatárának 5-10 milliárd forintra emelése a céljuk. Fischer Ádám, a Niveus együttműködő jogi partnere a vg.hu megkeresésre elmondta, hogy az áfamentesség értékhatárának megemelése – akár 18 millió forintra, vagy az EU által engedélyezett 30 millió forintra – már most is megvalósítható lenne. Azonban a tapasztalatok szerint az ilyen horderejű módosításokat jellemzően január 1-jével vezetik be, ezért 2026. január 1-je tűnik reális céldátumnak.