Számos pontban változott a Számviteli törvény, a legfőbb változásokat két külön hírlevélben ismertetjük. Most a változások második részére kerül sor. Több minden változott a bérszámfejtés területén is. Még van pár nap a karbonvám jelentéstételi határidőig. Új megoldásunk az „Építményadó és telekadó optimalizátor”. Szintet léptünk és új irodaházba költözött a Niveus Consulting Group. Februári hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Számvitelt érintő változások – 2. rész

Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés

A számviteli törvényben megfogalmazott változás alapján azon vállalkozásoknak, leányvállalatoknak, fióktelepeknek, melyek a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésükre (CbCR), vagy információk hiányában a teljeskörűséggel kapcsolatos nyilatkozatukra internetesen honlapjukon közzétételi kötelezettség vonatkozik, biztosítaniuk kell a feltöltött adatok megtekinthetőségét legalább 5 egymást követő évig. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre (CbCR) vonatkozó rendelkezéseket először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évre kell alkalmazni.

Építményi jog elszámolása

A módosítás értelmében a számviteli törvény a tárgyi eszközök között az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokhoz sorolja az építményi jogot.

Az ingatlan tulajdonosánál az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az építményi jog eladásának ellenértékét.

A Ptk. rendelkezése alapján az építményi jog ellenértéke, mint időszakonként visszatérő szolgáltatás is elszámolható (építménybér), ebben az esetben az anyagjellegű ráfordítások között, mint igénybe vett szolgáltatás jelenik meg.

Kiválás alesete a leválás

Az átalakulásoknál bevezetett új intézmény a leválás. Leválásnál a leválással keletkező jogi személy egyedüli tagja kizárólag a szétváló jogi személy lesz. A leválás esetében a vagyonátadás (eszközök, kötelezettségek) teljesítését és az ellenében kapott részesedés felvételét a könyvekbe a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályozásnak megfelelően kell elszámolni. Leválás során a kiválásra vonatkozó speciális előírások alkalmazása szükséges.

Határokon átnyúló átalakulás

A határokon átnyúló átalakulások során a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény előírásait is figyelembe kell venni.

Az ellentételezés nélkül nyújtott támogatások kiegészítő mellékletben teljesítendő adatszolgáltatása

A veszélyhelyzetre tekintettel 2024. február 9-étől módosult a számviteli törvény szerinti vállalkozó kötelezettsége az éves beszámoló kiegészítő melléklete vonatkozásában.

A módosítás értelmében, ha a vállalkozó a számviteli törvény szerinti gazdálkodónak 1 000 000 forint összeget meghaladó mértékben pénzbeli vagy természetbeni juttatást nyújtott, akkor a vállalkozónak az éves beszámolója kiegészítő mellékletében szerepeltetnie kell, hogy kinek és milyen összegben nyújtotta ezt a juttatást. Szerepeltetni kell továbbá a juttatásban részesülő gazdálkodó nevét, székhelyét és adószámát is. Amennyiben ugyanazon gazdálkodónak a tárgyév során a vállalkozó több alkalommal nyújtott juttatást, azok összegét egybe kell számítani. Amennyiben a juttatás természetbeni juttatás volt, akkor azt a könyv szerinti értéken kell megjeleníteni.

A módosítás szerint ezek az információk a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülnek, ezért a hiányuk az adózás rendjéről szóló törvény általános szabálya szerint szankcionálható.

A módosítást egy 2024. február 26-i kiegészítés alapján először a 2024. évben induló üzleti évre kell alkalmazni.

2024-es változások a bérszámfejtés terén

Folyamatosan figyelembe vehető SZJA-kedvezmények

Év elején esedékes az adóelőleg nyilatkozatok leadása a munkáltató vagy kifizető felé. Változás 2024-től, hogy a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében nem kell évente leadni az újabb nyilatkozatot. Ezen három nyilatkozaton található egy sor, melyet bejelölve kérhető, hogy a munkáltató / kifizető mindaddig vegye figyelembe a nyilatkozatot, amíg módosítás vagy lemondás nem történik.   

Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy ha a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelzi a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt adóhiány keletkezik, a jogkövetkezmények nem mérsékelhetők.

30 év alatti anyák kedvezménye

2024. január 1-jétől adóalap kedvezményt érvényesíthet az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke után, vagy magzat után családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A kedvezmény (adómentesség) abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatra, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően, az anya 30. életéve betöltését megelőző napon nyílik meg. A 30 év alatti anyák kedvezményének összege jogosultsági hónaponként legfeljebb a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összege, 2024-ben a kedvezmény összege legfeljebb jogosultsági hónaponként 576 601 forint.

A kedvezmény érvényesítését a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséről szóló adóelőleg-nyilatkozaton kell kérni a munkáltatótól, kifizetőtől. 

Béren kívüli juttatások változásai

2024.január 1-jétől a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások kapcsán a közterheket a kifizetőnek a továbbiakban nem a juttatás hónapjának kötelezettségeként, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell megállapítania.

Szintén 2024. január 1-jétől évente háromszor adható csekély értékű ajándék a magánszemélyeknek (nem csak munkavállalóknak, hanem bármely magánszemélynek), amelynek értéke juttatásonként nem haladhatja meg a minimálbér 10 százalékát (vagyis 2023.12.01-től a 26.680 forintot). A juttatás bruttó értékének 1,18-szorosát 15% szja-t és 13% szocho terheli. 

Magasabb home office támogatás adható

A távmunkavégzés keretében igazolás nélkül költségként elszámolható költségtérítés a tárgyév első napján érvényes minimálbérhez kötött, így maximális értéke 2024-ben 26.680 Ft/hó.

Munkaerőpiacra lépők kedvezménye

A Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén 2024. január 1-jétől munkaerőpiacra lépők kedvezménye érvényesíthető, ezzel kiegészítve az eddigi, kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező munkavállalókra vonatkozó kritériumot.

A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évében a munkabér, de legfeljebb a minimálbér összege, majd a harmadik évben a munkabér, de legfeljebb a minimálbér fele, így ezen összeget nem terheli szocho fizetési kötelezettség.

Karbonvám kötelezettség – még van pár nap a határidőig

Decemberi hírlevelünkben már foglalkoztunk a karbonvám jelentéstételi kötelezettséggel, melynek eredeti határideje 2024. január 31. volt.

A karbonvám vagy más néven CBAM (importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus) célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza.

A CBAM kötelezettség elsősorban azokat a társaságokat érinti, akik az EU-n kívülről behozott, a CBAM által érintett termékeket importálják. Ide tartoznak például az energia-, műtrágya- és vegyianyag-előállítók, kereskedők, valamint az autóipari és gépipari szereplők, továbbá a vas-, acél- és alumínium-alapanyag kereskedők.

A kötelezettség a regisztrációt követően két fő részből áll:

• Nyilatkozattételi kötelezettség: Az érintett társaságoknak nyilatkozatot kell tenniük a CBAM által érintett termékek importjáról.

• Fizetési kötelezettség: A CBAM által érintett termékek importőreinek fizetési kötelezettsége is terheli majd. Ez a kötelezettség 2026-tól lép majd életbe.

A CBAM nemzeti regisztrációjának és az első jelentéstételi kötelezettségnek a határideje eredetileg 2024. január 31. volt, de ezt a határidőt az Európai Bizottság 2024. január 29-ei közleménye alapján 30 nappal kitolták. Így már csak pár napja maradt az érintetteknek, hogy a regisztrációs és jelentéstételi kötelezettségüknek eleget tegyenek.

A kötelezettség teljesítése nehézségekkel járhat, hiszen az érintett vállalatoknak pontosan számon kell tartaniuk az importált termékek szén-dioxid-kibocsátását, és megfelelően dokumentálniuk kell a folyamatot.

Összességében a CBAM egy fontos lépés a fenntartható gazdaság felé, de a gyakorlati megvalósítás során komoly figyelmet és felkészülést igényel. A vállalatoknak érdemes időben tájékozódniuk és felkészülniük a kötelezettség teljesítésére.

Területalapú helyi adók – „Építményadó és telekadó optimalizátor”

Ha helyi adókról van szó, álltalában csak a helyi iparűzési adóra gondolnak az adózók, holott mind az építményadó, mind a telekadó fontos önkormányzati adónem és súlyos megállapításokra adhatnak okot, ha az adózó elszámolja magát, mivel egyes településeken az építményadó mértéke akár az 1.100 Ft/m2-t is elérheti.

Gyakori, hogy azért keletkeznek megállapítások, mert az adózók rosszul számolják ki az építményük hasznos alapterületét, ugyanis a hasznos alapterület nem feltétlenül egyenlő az épület alapterületével. A hasznos alapterület mértékébe ugyanis beletartoznak azok az épületrészek is, ahol a belmagasság eléri a 1,9 métert. Ekképpen, a leggyakoribb adózói hiba, hogy az egyes átalakítások után az emeletek, vagy belső szintek nem kerülnek átvezetésre és nem kerül lejelentésre a hasznos alapterület növekedése az önkormányzat felé. Jó hír viszont, hogy a belmagassági előírás akár adóalap csökkentésre is okot adhat és egyéb esetekben is lehet csökkenteni az építményadó mértékét.

Az építményadó relevanciáját mutatja, hogy a közelmúltban megjelent egy Kúrai ítélet, ami a transzformátor-házakat építményként azonosította, így példának okáért építményadót kell utánuk is fizetni.

Tapasztalataink alapján a telekadó kapcsán a kialakított parkolók okozhatnak problémát az adózóknak. Ugyanis a telekadó tárgya a beépítetlen földterület, azonban a parkoló létesítése nem feltétlenül minősül beépítésnek, ezért a parkolókra továbbra is kiterjedhet a telekadó hatálya.

A fentiek alapján örömmel állnánk Ügyfeleink rendelkezésére egy diagnosztikai termékkel („Építményadó és telekadó optimalizátor”), amelynek segítségével költségkímélő módon felülvizsgálnánk az eddigi építményadó és telekadó gyakorlatokat és feltárnánk az esetleges adó-kockázatokat, illetve az elérhető adóelőnyöket.

Amennyiben ez a típusú szolgáltatásunk érdekel lehet az Önök számára, kérjük vegyék fel velünk a kapcsolatot. Ezzel összefüggésben a lenti szakértőinkhez, vagy Molnár Szilviához, a Niveus Consulting Group üzletfejlesztési menedzseréhez is fordulhatnak.

Új irodaházba költözött a Niveus Consulting Group

A Niveus Consulting Group 2024. február 12-től elköltözött a Szépvölgyi Business Parkba egy sokkal nagyobb és modernebb irodába!

A Niveus szervezete dinamikus növekszik, az elmúlt évekre jellemző bővülés töretlen.  A transzferár, az adó, a könyvelés és bérügyviteli szolgáltatások 2023-ban a könyvvizsgálattal és a Niveus Legal I Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda jogi szolgáltatásaival bővültek. A Niveus csoport munkavállalói létszáma már megközelíti a 60 főt, és további komoly bővülést tervezünk. Így a régi irodánkat kinőttük, és pár száz méterrel arrébb, egy nagyobb irodában folytatjuk a munkát, ahol Ügyfeleiket is új, modern környezetben tudjuk fogadni.

Irodánk új címe: 1037 Budapest, Montevideo u. 9. 2. emelet

A Niveus cégcsoportba tartozó cégek székhelyeinek címe, így számlázási címe is ugyanerre a címre változott.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.