TARTALOM
Áprilisi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Szabályozási változások az uniós e-kereskedelmi importban: a 150 eurós vámmentesség kivezetése
2026. július 1-jével átalakul az Európai Unióba irányuló, kis értékű küldemények vámkezelési rendje. A jogalkotó megszünteti a 150 euró alatti importküldeményekre vonatkozó vámmentességet, válaszul a megnövekedett e-kereskedelmi forgalom adminisztrációs, piacfelügyeleti és adóügyi kihívásaira.
A jelenleg alkalmazott szabályozás helyébe egy új, elsősorban adminisztratív funkciót betöltő mechanizmus lép, amely szigorúbb keretek közé szorítja az EU-n kívülről érkező áruforgalmat.
A vámmentesség kivezetését követően egy 3 eurós átalányvám kerül bevezetésre. Ezt az új vámtételt az egyablakos importügyintézési rendszert (IOSS) alkalmazó gazdasági szereplőknek, valamint a postai szolgáltatóknak kell felszámítaniuk.
Kiemelten fontos technikai részlet, hogy a 3 eurós tétel megfizetése nem csomagonként, hanem az árunyilatkozaton szereplő tételsoronként kötelező.
Az átalányvám alkalmazása közvetlen hatással lesz az importáfa összegére is, mivel a tételenként megállapított 3 euró a jogszabályok értelmében beépül az áfa alapjába.
A módosítás elsősorban az EU-ba irányuló B2C (fogyasztói) távértékesítésben részt vevő piaci szereplőkre fókuszál. A szabályozás közvetlenül érinti az IOSS-rendszerben regisztrált harmadik országbeli webáruházakat és elektronikus piactereket, az IOSS-t ténylegesen alkalmazó kereskedőket és azok közvetett vámképviselőit, valamint az e-kereskedelmi küldemények árutovábbítását és vámkezelését végző logisztikai és postai szolgáltatókat.
Aktualitások a nyilvános országonkénti jelentéstétel (public-CbCR) kapcsán: határidők és könyvvizsgálói változások
A 2026-os év kiemelt mérföldkő a nagyvállalati transzparencia terén, ugyanis ekkor lépnek életbe a társasági adózást érintő nyilvános közzétételi kötelezettségek. Bár a 2023-as hazai jogszabálymódosítások már korábban rögzítették az új keretrendszert, a gyakorlati alkalmazás most válik esedékessé. Az előírások azokra a 2024. június 22-e után induló üzleti évekre vonatkoznak, amelyek esetében a cégcsoport konszolidált árbevétele két egymást követő évben eléri a 750 millió eurót, illetve magyarországi legfelső anyavállalat esetén a 275 milliárd forintot. A naptári éves gazdálkodók számára ez azt jelenti, hogy a 2025-ös adatok publikálása az idei beszámolóval egy időben válik kötelezővé.
Az adatszolgáltatás teljesítése során két lényeges szempontot kell figyelembe venni:
Az új jelentéstételi ciklushoz igazodva a könyvvizsgálói jelentések tartalma is bővül.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2026 április közepén tette közzé, hogy a számviteli törvénnyel összhangban módosul a jelentés azon társaságok esetében, ahol az üzleti év 2026. június 30-án vagy azt követően végződik. A változás következtében a könyvvizsgálói jelentés legvégére bekerül egy új bekezdés, amelyben a könyvvizsgáló nyilatkozik, hogy a társaság köteles volt-e vagy sem társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést (public-CbCR) készíteni és nyilvánosságra hozni, és ha köteles volt, akkor azt a számviteli törvénnyel összhangban közzétette és hozzáférhetővé tette-e.
Fontos kiemelni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a könyvvizsgáló véleményt mond a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalmáról, hanem csak annak közzétételéről nyilatkozik.
Ennek ellenére mégis úgy gondoljuk, hogy egy újabb olyan dologgal egészül ki a jelentés és ezáltal a könyvvizsgáló felelőssége, ami plusz kérdéseket fog felvetni a könyvvizsgálatok során, és érdemes időben felkészülni rá a társaságok részéről is. Illetve kiemelnénk, hogy az új követelménynek köszönhetően egy olyan újabb csatorna nyílik, ahol a könyvvizsgáló-ügyfél-ügyfél adótanácsadója közötti kommunikáció kiemelten fontos lesz.
A Niveus átfogó támogatást nyújt a könyvvizsgálat és a CbCR-jelentés területén. Amennyiben kérdése merül fel, szakértőink készséggel állnak rendelkezésére a lenti elérhetőségeken.
EU Bíróság: döntés született a magyar szén-dioxid-kvóta adóról
Precedensértékű döntést hozott 2026 áprilisában az Európai Unió Bírósága a magyar szén-dioxid-kvótaadó ügyében. A testület kimondta, hogy a magyar szabályozás ellentétes lehet az uniós joggal, mert aláássa az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) működését és céljait.
Az ügy középpontjában a Nitrogénművek Zrt. állt, amely bíróságon támadta meg a 2023-ban bevezetett különadót. A magyar szabályozás azokra a nagy ipari szereplőkre vetett ki terhet, amelyek az uniós rendszerben ingyenes szén-dioxid-kvótákhoz jutnak. Az Európai Bíróság azonban úgy találta: ha egy ilyen adó lényegében „lenullázza” az ingyenes kvóták előnyét, akkor az sérti az uniós irányelv célját.
Az EU ETS rendszer lényege, hogy a vállalatokat piaci ösztönzőkkel terelje a kibocsátás csökkentése felé, miközben védi az európai ipar versenyképességét. Ennek része az is, hogy bizonyos ágazatok ingyenes kvótákat kapnak, elkerülve, hogy a termelés az EU-n kívülre költözzön. A magyar kvótaadó viszont éppen ezt a kompenzációt csökkentette jelentősen.
A bíróság érvelése szerint, ha egy tagállami intézkedés elvonja a kvóták gazdasági értékét, akkor „kiüresíti” az egész rendszert, és megszünteti a kibocsátás-csökkentésre ösztönző mechanizmusokat.
Bár az ítélet formálisan nem semmisíti meg a magyar szabályozást, iránymutatást ad a hazai bíróságoknak, amelyeknek ennek figyelembevételével kell dönteniük a folyamatban lévő ügyekben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kvótaadó jelenlegi formájában nehezen lesz fenntartható.
A következő lépéseket a magyar bíróságok döntései és az esetleges jogszabály-módosítások alakítják majd, de már most látszik, hogy az ítélet túlmutat a konkrét ügyön: a tagállamok egyéni költségvetési céljainak érvényesítése nem mehet szembe az uniós szabályozási rendszerek alapvető logikájával és működési elveivel.
Továbbra is 0 százalék marad a reklámadó
Egy, a napokban megjelent kormányrendelet értelmében a nyár folyamán sem tér vissza a reklámadó, így a hirdetők és a médiaszereplők továbbra is mentesülnek egy jelentős pénzügyi teher alól. A 2019. július 1-je óta érvényben lévő 0 százalékos adómérték alkalmazhatósága eredetileg 2026. július 1-jén veszítette volna érvényét, azonban az új jogszabály alapján az adó mértéke 2026. június 30. után is 0 százalék marad.
A döntés célja kifejezetten az, hogy megvédje a hazai vállalkozásokat a terhek hirtelen emelkedésétől, elkerülve a fizetési kötelezettség visszatérésével járó extra költségeket. A 0 százalékos adókulcs meghosszabbításával párhuzamosan az eddig megszokott adminisztrációs könnyítések is érvényben maradnak: a reklámadóról szóló törvény számos adókötelezettségi és nyilatkozattételi előírását a június végét követő időszakban sem kell alkalmazni.
Komplex jövedelmek és ügyvezetői státusz: adókockázatok az SZJA-bevallásokban
A személyi jövedelemadó-bevallási időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok az esetek, ahol a jövedelmi struktúra túlmutat a klasszikus munkaviszonyon. A Niveus tapasztalatai szerint különösen a felsővezetői juttatások, a nemzetközi jövedelmek és az ügyvezetői státusz helyes megítélése jelent kiemelt kockázatot 2026-ban.
A részvényalapú ösztönzők (például RSU vagy stock option programok), a cégcsoporton belüli kifizetések, valamint a több országot érintő jövedelmek adózása olyan komplex terület, ahol már kisebb értelmezési eltérések is érdemi adókockázatot vagy többletfizetési kötelezettséget eredményezhetnek. Gyakori probléma, hogy ezek a juttatások nem megfelelően jelennek meg a bevallásban, vagy a kettős adóztatást elkerülő szabályok alkalmazása nem optimális.
Ezzel párhuzamosan egy másik, kevésbé látható, de jelentős kockázati terület az ügyvezetők társadalombiztosítási minősítése. A gyakorlatban sok esetben még mindig a „nincs díjazás, nincs járulék” logika érvényesül, miközben a szabályozás ennél lényegesen szigorúbb. Egy hibás minősítés könnyen járulékhiányhoz és utólagos korrekciókhoz vezethet, különösen akkor, ha az ügyvezető jogviszonya (munkaviszony, megbízás vagy tagsági jogviszony) nem kerül megfelelően meghatározásra. Erről szóló részletes cikkünket ezen linken olvashatja.
A tapasztalatok szerint ezek a kockázatok gyakran együttesen jelentkeznek: a komplex juttatási csomagok és a nemzetközi működés mellett az ügyvezetői státusz hibás kezelése tovább növeli a megfelelési és adózási bizonytalanságot.
A Niveus szakértői kiemelik, hogy a megfelelő strukturálás és az alapos felülvizsgálat nemcsak a kockázatok csökkentése miatt kulcsfontosságú, hanem azért is, mert jelentős adóoptimalizálási lehetőségek maradhatnak kihasználatlanul.
A Niveus célzott támogatást nyújt a komplex jövedelmi helyzetek kezelésében, különös tekintettel az expatok adózási kérdéseire, a felsővezetői juttatások megfelelő kezelésére, valamint az ügyvezetők társadalombiztosítási státuszának helyes meghatározására.
HIPA kockázatok - hallgassa meg ingyenes webináriumunkat
A helyi iparűzési adó szabályozásában jelenleg nincs érdemi változás, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok szerint a HIPA-alap meghatározása továbbra is az egyik legösszetettebb terület az évzárás során. Bár az adó mértéke legfeljebb 2%, árbevétel-alapú jellege miatt a tényleges adókötelezettség sok esetben jelentős összeggé válhat.
A Niveus szakértői szerint a HIPA-számítás tipikusan „rutinfeladatnak” tűnik, mégis számos olyan pontot rejt, ahol a hibás értelmezés érdemi kockázatot hordoz. Gyakori kérdés például a nettó árbevétel helyes meghatározása, az anyagköltség és az ELÁBÉ elhatárolása, a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések megfelelő kezelése, vagy éppen a K+F költségek jogos figyelembevétele.
További visszatérő bizonytalanságot jelent a transzferár szabályok alkalmazása, valamint az adóalap telephelyek közötti megosztása – különösen több telephellyel működő társaságok esetében.
A Niveus tapasztalata szerint a megfelelő módszertan és dokumentáció nemcsak a megfelelőségi kockázatok csökkentése miatt kulcsfontosságú, hanem egy esetleges adóellenőrzés során is jelentős különbséget jelenthet.
A témában a Niveus szakértői gyakorlati megközelítésben mutatják be a legkritikusabb kérdéseket az „Ellenőrzésbiztos HIPA-számítás – webinár pénzügyi szakembereknek” című online eseményen.
Időpont: 2026. május 14. 9:00
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Amennyiben kérdése merül fel a HIPA meghatározásával kapcsolatban, vagy szeretné biztos alapokra helyezni számításait, a Niveus szakértői készséggel állnak rendelkezésére.
* * *
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.
A Niveus évente készülő friss felmérése szerint a magyar cégek 58%-a úgy véli, hogy az ország gazdasági helyzete romlani fog a következő évben. Ugyanakkor saját vállalkozásuk jövőjét illetően optimistábbak: közel 70% nem vár rosszabb évet, mint az idei.
Az Uber Budapestre érkezése valószínűleg sok tekintetben át fogja rendezni a jelenlegi piacot. Eddig 2500 sofőr jelentkezett, akik vélhetően egyéni vállalkozóként vagy kisebb cégként fognak taxizni az új színekben.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!
