Bevallás előtt: így kerüld el az ügyvezetők hibás TB-minősítését

Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetőjének összefoglalója

A magyar vállalkozásoknál mindennapos, hogy a tulajdonos maga látja el az ügyvezetést, akár díjazás nélkül is. Ez azonban társadalombiztosítási szempontból könnyen járulékhiányhoz vezethet, ha a cég csak a „nincs fizetés, nincs járulék” logikából indul ki. Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetője szerint a hatályos szabályok ennél jóval szigorúbbak.

A jogszabályok szerint a kiindulópont a társadalombiztosítási elbírálás során nem a díjazás mértéke, hanem az, hogy milyen jogviszonyban látja el a vezető tisztségviselő az ügyvezetői feladatait.

A helyes minősítéshez először azt kell tisztán látni, kit tekint a jog társas vállalkozásnak és társas vállalkozónak.

Társas vállalkozás többek között a betéti társaság, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés vagy az európai gazdasági egyesülés. E körbe tartoznak továbbá az olyan szervezetek is, mint például ügyvédi irodák vagy az egyéni cégek.

A társadalombiztosítás rendszere alapján társas vállalkozónak az a természetes személy minősül, aki a társas vállalkozásnak a tagja, tulajdonosa és például a betéti, a közkereseti és a korlátolt felelősségű társaságok esetében e tagságára tekintettel személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és ezt nem munkaviszonyban vagy polgári jogi megbízási szerződéssel végzi, hanem a tagsági jogviszonyára tekintettel. Ugyancsak társas vállalkozó az a tulajdonos ügyvezető, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el és a mindennapi működésben sem működik közre az előbbiekben már említett tagsági jogviszonyban.

Ha a társas vállalkozói státusz a fenti meghatározások alapján megjelenik a működésben társadalombiztosítási feladatai merülnek fel a vállalkozásnak.

Ügyvezetés: munkaviszony, megbízás vagy tagsági jogviszony?

A vezető tisztségviselő feladatai kétféle jogviszonyban láthatók el a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint. Ha a felek munkaszerződést kötnek, akkor a társadalombiztosítási és járulékfizetési szabályok a munkaviszonyra vonatkozó általános előírások szerint alakulnak. Ez a legegyértelműbb helyzet.

A másik opció szerinti megbízási jogviszony esetében már jóval összetettebb a kép társadalombiztosítási szempontból. A hagyományos értelemben vett megbízott akkor válik biztosítottá, ha a tárgyhavi megbízási díja eléri a minimálbér 30%-át, illetve napi elszámolásnál annak harmincad részét. Ha ezt nem éri el, akkor a megbízási díj ugyan adóköteles, de biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet.

A tagként történő ügyvezetés azonban a hagyományos szabályokat felülírja. Ha a tag megbízásban kizárólag vezető tisztségviselői feladatokat lát el a vállalkozás életében, akkor már társas vállalkozónak minősül társadalombiztosítási szempontból, és ez a minőség eltérő bejelentési és fizetési kötelezettséget keletkeztet a hagyományos megbízási jogviszonyhoz képest.

A következőkben Bartók Szandra a Niveus Payroll szakmai vezetője mutatja be részletesen, milyen helyzetekben kell átminősíteni a jogviszonyt, és milyen bejelentési, valamint járulékfizetési kötelezettségek kapcsolódnak hozzá.

Tehát a szakmailag kritikus kérdés: kell-e társas vállalkozóvá minősíteni az ügyvezetőt?

E ponton dől el, hogy a társaság jogszerűen működik-e. A vizsgálat tárgya minden esetben a megbízással történő ügyvezetésre vonatkozik, és a szabályozás két eltérő esetet ismer:

1. Kötelező a társas vállalkozói minősítés

Ha a tag az ügyvezetést megbízási jogviszonyban végzi, és ezen kívül semmilyen más személyes közreműködést nem folytat a cég tevékenységében, akkor a társadalombiztosítási státuszt át kell minősíteni társas vállalkozóvá.
Ebben az esetben a társas vállalkozói minőségben biztosítotti jogviszony jön létre a jogszabály szerint.

2. Nem kell társas vállalkozóvá minősíteni az ügyvezetőt

Ha a tag az ügyvezetés mellett a társaság tevékenységében is ténylegesen részt vesz – például IT cég esetében szoftverfejlesztőként vagy könyvelőiroda esetében könyvelőként -, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban teszi, akkor a társas vállalkozói minőség ezen tevékenységre tekintettel jön létre és nem az ügyvezetői tevékenységre tekintettel.  Mivel kizárólag egyszer minősülhet valaki társas vállalkozónak adott vállalkozásban: ilyenkor az ügyvezetés már ellátható megbízással munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a társadalombiztosítási szabályok szerint, és a biztosítotti minősítést a megbízási díj összegén keresztül kell vizsgálni a hagyományos, standard módon (minimálbér 30%-os szabály). Ebben az esetben tehát két jogviszony jön létre.

Ez a megkülönböztetés gyakorlati szempontból kulcsfontosságú, mert eldönti, hogy a társaságnak milyen járulékterhei keletkeznek.

Mit eredményez a társas vállalkozói minőség?

A társas vállalkozó a társadalombiztosítási jogállásra vonatkozó törvény szerint alapértelmezetten biztosítottnak minősül, kivéve

• ha kiegészítő tevékenységet folytat (a saját jogú nyugdíjas személy vagy az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte), vagy
• ha például az Európai Unió másik tagállamában rendelkezik biztosítotti jogviszonnyal, amelyet párhuzamos tevékenység esetében az A1-es nyomtatvánnyal lehet igazolni. Továbbá EU/EGT tagállamon kívüli ország állampolgára esetében vizsgálni szükséges az esetlegesen Magyarországgal fennálló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezményeket.

A NAV tájékoztatása szerint: „Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést. Esetükben a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetni.

Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegű legyen, például egy ügyvezető személyes közreműködését magasabb összeggel díjazzák. Ilyenkor ez az összeg lesz a járulékfizetés alapja.”

Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetőjének tapasztalata szerint ez a szabály sokszor okoz meglepetést azoknál a vállalkozásoknál, ahol az ügyvezető „csak tulajdonosként” van jelen, de ezzel párhuzamosan valójában rendszeres döntési és irányítási feladatokat lát el a társasági szerződés alapján.

Érdemes egy gondolat erejéig azokra a társas vállalkozókra is kitérni a minimum járulékalapok vonatkozásában, akiknek nem vezető tisztségviselőként, hanem a tevékenységben közreműködőként keletkezik társas vállalkozói jogviszonyuk:  ha főtevékenységük legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel, a járulékalapokat tekintve nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum lesz irányadó - abban az esetben, ha a havi kompenzáció ennél az összegnél alacsonyabb mértékű.

Kik nem minősülnek főfoglalkozású társas vállalkozónak – így nincs kötelező járulékfizetés

Abban az esetben, ha a társas vállalkozó e jogviszonya mellett rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, vagy nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat és társas vállalkozóként díjazásban nem részesül, úgy a biztosítotti jogviszony létrejön ugyan, azonban nem merül fel kötelezettség a járulékminimum után a járulékok megfizetésére. Több párhuzamosan fennálló részmunkaidős munkaviszony esetében a heti munkaidő összeszámítható.

Továbbá abban az esetben, ha a magánszemély egyidejűleg több gazdasági társaság esetében minősül társas vállalkozónak, a biztosítotti jogviszony ugyancsak létrejön az adott vállalkozásban, azonban a minimum járulékokat a választása szerinti társaságban kell teljesíteni.

Adminisztrációs kötelezettségek

A biztosítási jogviszony keletkezését a társaságnak minden esetben a megfelelő bejelentőlapon, a 08E nyomtatványon kell rögzítenie a NAV felé, és a havi adó- és járulékbevallásban a tényleges jogviszonynak megfelelő kódot kell feltüntetnie, valamint a felmerülő közterhekről adatot szükséges szolgáltatnia. A járulékfizetés teljesítését a társaság viseli, és az év végén a tag részére igazolást kell kiadni a befizetett összegekről.

Összefoglalás

A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállásának kérdése nem kizárólagosan a formális szerződésekről szól, hanem arról, hogy a tag milyen tevékenységet végez a társaság érdekében. Ha csak ügyvezet, és ezt megbízás alapján teszi, társas vállalkozói minőség jön létre társadalombiztosítási szempontból. A társas vállalkozói minimum járulékalapok megállapítása során 18,5%-os társadalombiztosítási járulék és 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése merül fel. Ha azonban az ügyvezetés mellett ténylegesen közreműködik is társas vállalkozóként, a megbízás, tehát a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alkalmazható az ügyvezetésre tekintettel, és a biztosítási kötelezettség a díjazástól függ.

A helyes minősítés nemcsak jogi követelmény, hanem a későbbi ellenőrzések és az adóhiány elkerülésének kulcsa is. A Niveus Payroll szakértő csapata a komplex foglalkoztatási formák kezelésében személyre szabott megoldásokkal támogatja ügyfeleit.