Tovább bővül a Niveus könyvvizsgálati üzletága. A legfrissebb minisztériumi bejelentések alapján ezekben az adónemekben várhatók változások. Az áfacsoport jogutódlási kérdéseit tisztázta egy közelmúltban megjelent állásfoglalás. Jelentős Kúria ítélet jelent meg az energiahatékonysági adókedvezmény kapcsán. Valóban bír-e kötőerővel egy adóhatósági állásfoglalás? IT biztonság mindenek felett. Webinárium meghívó - Milyen támogatásokkal számolhatnak a közép- és nagyvállalatok?
Augusztusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Tovább bővül a Niveus könyvvizsgálati üzletága
A Niveus könyvvizsgálati üzletága a 2022-es indulása óta dinamikusan növekszik, és ma már 10 fős, nagy tapasztalattal rendelkező szakmai csapattal támogatja ügyfeleit. Büszkén jelentjük be, hogy szeptembertől új – komoly BIG4 könyvvizsgálati tapasztalattal is rendelkező – aláíró könyvvizsgálóval bővül üzletágunk, ezzel is erősítve kapacitásainkat.
A könyvvizsgálói szerződések megkötésének időszaka most aktuális. Időben történő szerződéskötés esetén már ősszel el lehet kezdeni az előzetes könyvvizsgálati lépéseket, amelyek biztosítják, hogy a zárást követő könyvvizsgálat zökkenőmentesen és hatékonyan mehessen végbe.
Kollégáink a legmagasabb szakmai színvonal mellett családias, támogató légkörben dolgoznak, legyen szó magyar vagy angol nyelvű könyvvizsgálatról, IFRS vagy magyar számviteli beszámolók auditálásáról, illetve átvilágításokról.
Ajánlatkéréshez keressen minket bizalommal: Bodó Sándor könyvvizsgáló, Partner, bodo.sandor@niveus.hu, +36 20 582 23 30
Várható szociális hozzájárulási adó csökkentés
A Nemzetgazdasági Minisztériumból érkező információk alapján várhatóan újabb adócsökkentések jöhetnek, ennek részeként a szociális hozzájárulási adó (szocho) 1 százalékpontos mérséklése is felmerült.
A jelenlegi 13 százalékos kulcs így 12 százalékra csökkenhetne, ami része a hazai cégek támogatása érdekében készülő iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervnek. Ugyanakkor több részlet még tisztázatlan: pontosan mikor és milyen formában vezetnék be az új szabályt, érintene-e valamennyi jövedelemtípust, és nem lenne-e célszerűbb év elejétől hatályosítani a módosítást.
Az intézkedés illeszkedik az elmúlt évek trendjébe, hiszen a szocho kulcsa 2016 óta folyamatosan csökkent – akkor még 27 százalék volt –, mostanra megfeleződött, és a tervezett lépéssel tíz év alatt 15 százalékpontos mérséklés valósulna meg. Bár a vállalkozások tehercsökkentése vitathatatlan, a költségvetés oldaláról azonban a becslések szerint évi 200 milliárd forint bevételkiesés érzékenyen érintheti a büdzsét, ezért a szakpolitikai vita várhatóan folytatódni fog.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatcsomagja
Az MKIK a múlt héten egyeztetést tartott a kormány képviselőivel, amelyen több adózási könnyítést és egyszerűsítést javasolt a kis- és középvállalkozások számára.
A csomag egyik fő eleme az áfa alanyi mentességi értékhatár emelése lenne: a jelenlegi 18 millió forintos küszöb három év alatt fokozatosan 24 millió forintra nőhetne. Az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadát 40-ről 50 százalékra emelnék, a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzóját pedig eltörölnék.
Mindezek mellett a kisvállalati adó (KIVA) választására jogosító értékhatárokat is jelentősen kitolnák: a belépési limit a jelenlegi 50 főről és 3 milliárd forintos árbevételről 100 főre és 6 milliárdra nőne, a bennmaradási határ pedig 200 fő és 12 milliárd forint lenne.
A kamara becslése szerint a javasolt változtatások akár 3-5 ezer vállalkozást is érinthetnek, amelyek összesen mintegy 150 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.
Állásfoglalás a csoportos áfaalanyisággal kapcsolatban
A csoportos áfa adóalanyiság lehetőséget biztosít a kapcsolt vállalkozásoknak arra, hogy egyetlen adóalanyként kezeljék áfa-kötelezettségeiket, megszüntetve az egymás közötti ügyletek áfakötelezettségét, miközben a harmadik felekkel szembeni jogok és kötelezettségek a csoport minden tagjára vonatkoznak.
Az Áfa tv. rögzíti, hogy a csoportos adóalany alakulása, egy adóalany csatlakozása, a megszűnés, vagy kiválása kapcsán a jogutódlás szabályait kell alkalmazni, a gyakorlatban ugyanakkor számos olyan határeset fordulhat elő, ami a társaságok esetén kérdéseket vet fel a számlázás, a bevallás és az adókötelezettség tekintetében.
A 2025/6. számú Adózási kérdésben az illetékes szervek tisztázzák, hogy milyen szabályok érvényesek az alakulás, csatlakozás, megszűnés vagy tagkiválás során felmerülő átmeneti időszakokra, és ki felel a bevallások, az adófizetés és az adólevonási jogok kezeléséért.
Az Adózási kérdés az alábbi fő témákra fókuszál:
Minden esetben a teljesítés időpontja határozza meg, hogy az ügylet áfa-köteles-e, és ha az időpont a csoportos adóalanyiság időszakára esik, adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Rögzítésre kerül, hogy ha a teljesítési időpont a csoport alakulásának a napja vagy a csoporthoz történő csatlakozás napja, akkor az ügylet nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá, ha azonban a megszűnés vagy a kiválás napja, akkor már a hatálya alá tartozik.
Harmadik felekkel folytatott ügyletek esetén az áthúzódó ügyletek (tehát amelyek áthúzódnak azon az időponton, amikor egy adóalany csoportos adóalannyá, vagy amikor csoportos adóalanyból ismét önálló adóalannyá válik) vethetnek fel kérdéseket a számlakiállítás és az adókötelezettség vonatkozásában.
Az Adózási kérdés egyértelművé teszi, hogy ilyen esetekben a jogok és a kötelezettségek is a jogutódot illetik. A csoportos adóalany vagy a volt tag teljesíti a bevallást és fizeti az áfát, függetlenül attól, hogy az ügylet teljesítése vagy a számla kiállítása melyik időpontra esik, így a jogutódlás miatt nem kell módosítani a számlákat. Ugyanez vonatkozik az adólevonási jog gyakorlására is.
A számlákon feltüntetett adószám a teljesítés és a kibocsátás időpontjától függ. Kimenő számlák esetén a csoportos adóalany adószáma szerepel, ha a teljesítés a csoport időszakára esik, ellenkező esetben a volt tag adószámát kell használni. Bejövő számláknál a vevő adószáma a kibocsátás időpontjához igazodik, de mindkét eset elfogadott.
A számlamódosításokra is vonatkozik az Áfa tv. jogfolytonosságot előíró rendelkezése, ezért a jogelőd által teljesített ügyletek tekintetében szükségessé váló korrekciókat a jogutód jogosult, illetve köteles elvégezni, függetlenül attól, hogy a módosítás melyik adómegállapítási időszakot érinti.
A fentiekhez hasonlóan a tárgyi eszközök és vagyoni értékű jogok áfa-korrekcióját is a jogutód köteles/jogosult elszámolni. Amennyiben a jogutódok az egykori tagok, úgy minden tag a saját vagyona tekintetében. A figyelési időszakot mindegyik esetben a tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog tényleges beszerzésének/rendeltetésszerű használatbavételének időpontjától kell számítani.
A csoportos adóalany képviselője felel a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozó bevallásokért, még a megszűnés után is, míg a tagok a csoport létrejötte előtti időszakokra vonatkozó bevallásaikat saját maguk nyújtják be.
Az eddigieken gondoltakon túl további jelentősebb megtakarítás is elérhető az energiahatékonysági adókedvezmény kapcsán!
A 2025. februári hírlevelünkben egy akkor még Kúria által felül nem vizsgált bírósági ítélet kapcsán már jeleztük, hogy az energiahatékonysági célú beruházás / felújítás kapcsán igénybe vehető társasági adókedvezmény elszámolható költségeinek (mint az adókedvezmény alapjának) meghatározásakor a hátteret számos esetben európai uniós szabályok biztosítják, az elszámolható költségek meghatározása során ezekkel összhangban kell eljárni.
A tapasztalataink alapján ugyanakkor mind adóhatósági, mind minisztériumi szinten egy szűkebb, szigorúbb értelmezés került elfogadásra, amely az adózókat jelentős összegű adókedvezményektől foszthatja meg.
Az adózók számára kedvező, egy közelmúltban megjelent ítéletében a Kúria viszont számos alkalommal utalt rá, hogy egy energiahatékonysági célú beruházás / felújítás kapcsán nem a szűkebb, az adózók számára – és a tapasztalataink alapján a hasonló ügyekben az adóhatóság által általánosan alkalmazott – kedvezőtlenebb értelmezés szerint kell eljárni, tehát az adóhatóság előtti hasonló ügyek sikeresebben védhetőek lehetnek.
Ennek kapcsán az elszámolható költségeket akár a már igénybe vett adókedvezmény kapcsán, akár a jövőre nézve javasolt lehet megvizsgálni, amely eredményeképp az eredetileg – különbözeti módszerrel – számolt adókedvezmény összege akár jelentősen emelkedhet.
Amennyiben az Ön cége is vett igénybe korábban energiahatékonysági adókedvezményt, vagy jelenleg várható olyan beruházása, amelynél tervezi az adókedvezmény igénybevételét, örömmel felajánlanánk egy ingyenes konzultációt, hiszen érdemes felülvizsgálni vagy újragondolni az elszámolható költségeket!
Mire elegendőek az állásfoglalások, illetve a korábbi adóellenőrzések tapasztalatai?
Egy közelmúltban megjelent magyar vonatkozású európai bírósági ügy tényállása szerint az adózó az adóhatóságtól kapott állásfoglalás alapján bizonyos szolgáltatásokat több éve általános forgalmi adó (áfa) alól mentesen kezelt, ugyanakkor egy adóellenőrzés során végül áfakötelezettséget állapítottak meg.
Az adózó erre való hivatkozással fellebbezett, az adóhatóság érvelése szerint az általuk adott válasz egy általánosan megfogalmazott kérdésre vonatkozott, az lényeges körülményeket nem említett, tehát az eltérő megállapítás indokolható (tudomásunk szerint az állásfoglalások végén szereplő, a nem kötelező jogi kötőerőről szóló nyilatkozat elsősorban az ilyen helyzeteket kívánja rendezni). Ugyanakkor a magyar bíróság álláspontja szerint az adózó a tényállást pontosan leírta és így jutott az adóhatóság végül ellentétes következtetésre (tehát a téma kapcsán az adóhatóságon belül az értelmezés nem egységes).
Továbbá az adózó még azzal érvelt, hogy az adóhatóság az áfabevallásokat több éven keresztül ellenőrizte és elfogadta, anélkül, hogy e szolgáltatások áfamentesként való minősítését vitatta volna.
Végül az adózónak kedvezőtlen ítélet született, az Európai Unió bírósága ugyanis kiemelte, hogy a fentiek nem alkalmasak arra, hogy – a bizalomvédelem elve alapján - az adózóban ún. megalapozott várakozásokat keltsenek (ilyen pl. az lehetne, ha az adóellenőrzésről szóló határozatban, jegyzőkönyvben az adóhatóság kifejezetten utalt volna arra, hogy az adózó által alkalmazott gyakorlat helyes).
A fentiek kapcsán a fő tanulság, hogy állásfoglalás iránti kérelemben a tényállást minél pontosabban körül kell írni (természetesen jogi kötőerővel ekkor sem bírna), mivel egy adóellenőrzés során ekkor az esetleges észrevételekkel szemben sikeresebben lehet érvelni. Amennyiben akár egy állásfoglalás összeállítása, akár egy már elkészült tervezet kapcsán kérdés, észrevétel merülne fel, szakértőink örömmel állnak a rendelkezésükre.
IT biztonság és adatvédelem – Mennyit tudhat a cégről a külvilág?
Előfordult már, hogy rákeresett a saját cége nevére a neten? Esetleg egy volt munkatárs e-mail címe bukkant fel egy régi fórumban? Vagy talált egy elfelejtett aloldalt, ami még mindig elérhető, rajta archív dokumentumokkal?
Ez nem ritka. Sőt, a legtöbb szervezetről – akár akarjuk, akár nem – elérhetőek olyan információk, amikre már rég nem figyelnek, vagy nem is tudják, hogy kint vannak a világhálón.
Korábbi technikai konfigurációk, elavult szoftververziók, régi domain-ek vagy akár kiszivárgott jelszavak… mind-mind ott lehetnek, megbújva, de nyilvánosan. Ez az OSINT – azaz a nyílt forrású információk világa, amely ma már nemcsak a szakértők, hanem a kíváncsi szemek és a rosszindulatú szereplők előtt is nyitva áll.
Sokszor több minden elérhető az interneten, mint gondolnánk. Főleg akkor, ha:
Együttműködő IT partnerünk ezért létrehozott egy OSINT-alapú figyelőrendszer, amely:
Ráadásul rendszeres, jól érthető riportokat is generál a rendszer, amelyek segítenek követni, hogyan alakul a nyilvános jelenlét.
Amennyiben szeretnének képet kapni arról, milyen információk keringenek a cégről, vagy az érintett személyekről, hogy mit lát egy támadó, vagy akár egy ügyfél, együttműködő partnerünk készséggel ad tájékoztatást a lehetőségekről.
WEBINÁRIUM MEGHÍVÓ
Milyen támogatásokkal számolhatnak a közép- és nagyvállalatok?
Időpont: 2025. szeptember 23. (kedd), 9:30 – 11:00
Helyszín: online (webinárium)
Előadók: Oláh-Kántor Adrienn és Dr. Tóth Zsombor IBSH, Bagdi Lajos Niveus
Szeretettel meghívjuk Önt a Niveus és az IBSH közös szakmai webináriumára, ahol bemutatjuk, milyen támogatásokkal tervezhetnek azok a vállalatok, akik fejlesztésen gondolkodnak – legyen szó gyártókapacitás bővítéséről, új telephelyről, gépbeszerzésről vagy akár szolgáltatási tevékenység erősítéséről.
A webinárium során többek között az alábbi kérdésekre keressük a választ:
Két konkrét esettanulmányon keresztül mutatjuk be a lehetőségeket, fókuszálva az egyedi kormánydöntéssel nyújtható (EKD) támogatásokra, a fejlesztési adókedvezményekre és az elszámolható költségekre.
???? Feldolgozóipari beruházás: Egy magyar gyártóvállalat új területvásárlással, raktárcsarnok-építéssel és gépbeszerzéssel járó projektje.
???? Szolgáltató tevékenység bővítése német anyavállalat felé: Egy elektronikai cég új munkaerő felvételével bővíti tesztelési és könyvelési szolgáltatásait.
Extra téma: Támogatáshalmozás – lehetőség vagy kockázat?
Röviden bemutatjuk, hogyan működik a különböző típusú támogatások összeszámítása, mire kell figyelni vállalatcsoporton belül, és milyen gyakorlati példákon keresztül érthető meg a szabályozás.
A részvételt azoknak ajánljuk, akik…
✔ fejlesztésben gondolkodnak, gépbeszerzést vagy kapacitásbővítést terveznek
✔ többféle projektötlettel rendelkeznek, de nem tudják, melyikhez milyen támogatás illeszkedik legjobban
✔ nem biztosak benne, hogy kihasználnak minden elérhető lehetőséget
Ne maradjon le a lehetőségekről – tervezzen időben!
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A résztvevőknek a webinárium előtti napon küldjük a Teams linket.
Regisztrálni az alábbi linken lehet: https://forms.gle/mQU16ubUaPtYA2NJ6
* * *
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
A munkaidőkeret szabályai rugalmasan változtak a válságintézkedések következtében. Milyen speciális rendelkezésekkel kell tisztában lenni a beszámoló és bevallási határidő halasztásokkal kapcsolatban? Bértámogatást kaphatnak az álláskeresőket foglalkoztatók. Közeleg a nagyvállalatok energetikai...
A Pénzügyminisztérium tegnapi bejelentése az adóadminisztráció csökkentéséről üdvözlendő, nagy segítség lehet a vállalkozásoknak, amely még az adóbevételek kiszámítható tervezéséhez és a növeléséhez is hozzájárulhat. Ugyanakkor továbbra is érdemes lehet szakértővel konzultálni a jogszabályok adta adó- és járulékcsökkentési lehetőségek megfelelő kihasználásához. – véli a Niveus Consulting Group.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!
