Here you can see where we’ve appeared in the media! Check out our press releases and media coverage.
A cikkben szó esik: – a 2026-os költségvetési tervezés irányairól, – a fogyasztási típusú adók dominanciájáról, – a különadók tartóssá válásáról, – és a társasági adózás jövőbeli mozgásteréről.
A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
2025-től élesedik az E-ingatlan-nyilvántartás, amely alapjaiban alakítja át az adásvételek menetét. Az új rendszer automatizált, elektronikus bejegyzéseket hoz, de ezzel együtt az eljárások is szigorodnak. „A bejegyzési sorrend merevebb lesz, a hibás kérelmek könnyebben visszautasíthatók. Az ügyfeleknek és jogi képviselőiknek ezért nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk” – mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal egyik vezetője a @Pénzcentrumnak.
A Niveus évente készülő friss felmérése szerint a magyar cégek 58%-a úgy véli, hogy az ország gazdasági helyzete romlani fog a következő évben. Ugyanakkor saját vállalkozásuk jövőjét illetően optimistábbak: közel 70% nem vár rosszabb évet, mint az idei.
A 2026-tól életbe lépő módosítások jelentős könnyítést hozhatnak a kisvállalati adózást választók számára: az árbevételi és alkalmazotti létszámhatárok emelése új lehetőségeket teremt. De pontosan hány vállalkozás élhet majd ezzel?
A magyar családok számára kedvező változások jönnek az adórendszerben. A kormány bejelentett intézkedései, mint az szja-mentesség és a családi adókedvezmények növelése, jelentősen csökkenthetik az adóék mértékét.
A 2024-ben felhasználható személyi jövedelemadó (szja) kedvezmények utólagos érvényesítésére a bevallás benyújtásáig még van lehetőség! Ha valaki év közben nem kérte a kedvezmények havi érvényesítését, azokat egy összegben, az szja-bevallásban még mindig visszaigényelheti.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.
A Pénzcentrumnak nyilatkozó Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint kulcskérdés, hogy melyik ország jogrendszere vonatkozik a munkavállalóra, hol kell fizetni az adót és milyen társadalombiztosítási szabályok érvényesek. Az EU-n belül egyértelmű az irány: egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. De mi történik, ha valaki egyszerre több országban dolgozik? Vagy ha egy nem EGT-tagállamban vállal munkát?
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!