Változnak a számlázási és számlaadat szolgáltatási szabályok 2020. július 1-től. Halasztást kaptak az agresszív adótervezésben közreműködők. Bizonyos esetekben a transzferár dokumentációkat is 10 évig kell megőrizni. Jelentős összegeket spórolhatunk zöldrendszámos autók vásárlásakor. Be kell jelenteni a külföldiek tulajdonszerzését. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Változások a számlázásban és az onlineszámla adatszolgáltatásban

2020. július 1-től hatályba lépnek a számlázással és számlaadat szolgáltatással kapcsolatban korábban beharangozott változások. E dátumtól a számlakibocsátásra nyitva álló „észszerű idő” az eddigi 15 napról 8 napra csökken, tehát áthárított adót tartalmazó számlákat általános esetben a teljesítésig, de legkésőbb a teljesítéstől számított 8 napon belül ki kell állítani.

Továbbá, szintén 2020. július 1-től adóértékhatárra tekintet nélkül minden belföldi adószámmal rendelkező adóalany felé kiállított, áthárított adót tartalmazó számlán kötelező lesz feltüntetni a számlabefogadó adószámának első 8 számjegyét, tehát az ún. törzsszámot. Mivel a partner adószámának feltüntetése a számla kötelező adata lesz, annak elhagyása mulasztási bírság kiszabásához vezethet.

2020. július 1-től eltörlésre kerül a számlaadat szolgáltatásra vonatkozó 100 000 forintos áfaérték határ, így minden, belföldi adóalanynak kiállított számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé. Ezzel egyidejűleg megtörténik a korábban áprilisra tervezett verzióváltás is. 2020. július 1-jétől már kötelezően az onlineszámla 2.0-as verzió alkalmazandó, amely főleg technikai jellegű változásokat jelent az adatszolgáltatásban.

Halasztást kaptak az agresszív adótervezésben közreműködők

A DAC-6 irányelv előírja, hogy az EU-n belül letelepedett társaságoknak jelenteni kell minden, agresszívnek minősített, határon átívelő adózási konstrukciót. Jelentési kötelezettsége van az adótanácsadóknak és mindenki másnak is, aki részt vett a konstrukcióban: például pénzügyi tanácsadó, könyvelő, pénzintézet, stb. A kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás teljesítése esetén 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szabhatnak ki a kötelezettre, ismételt jogsértés esetén pedig akár 5 000 000 Ft is lehet a bírság.

Eredetileg a DAC-6 2020. július 1-jével lépett volna hatályba, de az Európai tagállamok úgy döntöttek, hogy a COVID-19 járvány okozta nehézségek miatt meghosszabbítják a határidőt, amely a következők szerint változik:

• Azokat az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső konstrukciókat, melyek megvalósítása 2018. június 25. és 2020. június 30. között kezdődött, a korábban tervezett 2020. augusztus 31-ei határidő helyett csak 2021. február 28-áig kell jelenteni.

• A 2020. július 1-jétől kezdődően év végéig újonnan tervezett, végrehajtásra előkészített, vagy megvalósított konstrukciók jelentésének 30 napos határidejét 2020. július 1. helyett csak 2021. január 1-jétől kell számítani.

• A 2021. január 1-je utáni konstrukcióknál viszont már az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz a jelentéstételre majd 30 nap áll rendelkezésre.

10 éves iratmegőrzési kötelezettség transzferár dokumentációk esetében is

Bár nem új rendelkezés, érdemesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy az adózás rendjéről szóló törvény alapján, ha a magyar adózó olyan vállalkozással bonyolít ügyletet, amelynek illetősége szerinti állammal Magyarországnak van a kettő adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a tranzakcióval kapcsolatos adókötelezettség megállapításához szükséges iratokat a bevallás évének utolsó napjától számított 10 évig, tehát nem csak az adóügyi elévülési idő végéig kell megőrizni. Ha pedig adóügyi vitára kerül sor, akkor a megőrzési kötelezettség a kapcsolódó eljárás(ok) lezárásáig meghosszabbodik, tehát akár meg is haladhatja a 10 évet Az átmeneti rendelkezések alapján ez az előírás a 2018. január 1-jén vagy azt követően felmerülő ügyletekkel kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozik.

A fenti előírások a transzferár dokumentációk megőrzésére is irányadóak, amennyiben az érintett kapcsolt fél olyan államban bír adóügyi illetőséggel, amellyel Magyarországnak van kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye.

Zöld rendszámú céges autók energetikai adókedvezménye

Amint arra már többször felhívtuk a figyelmet, 2017-től a vállalatok az energiahatékonyságot célzó beruházásaik vagy felújításaik elszámolható költségének 30-65%-át adóvisszatartás formájában megnyerhetik, ha megfelelnek a társasági adókedvezményre jogosító feltételeknek.

Céges autók vásárlása esetén mindenképpen javasolt az energetikai társasági adókedvezmény lehetőségének megfontolása, ami elektromos, vagy a plug-in hibrid autó vásárlása esetén akár több millió forintos tételt is jelenthet. Fontos tudni, hogy az adókedvezmény az állami támogatás mellett, illetve az arra nem jogosító 11 millió forintnál drágább tisztán elektromos, illetve plug-in hybrid autók esetén is igénybe vehető. A kedvezmény feltétele viszont, hogy a kiválasztott elektromos vagy plug-in hibrid gépjárművét céges vásárlóként olyan finanszírozási konstrukcióban vásárolják meg, amelyben az autó az cég eszközeként kerül aktiválásra annak könyveiben.

Amennyiben érdekes lehet vállalkozásának a zöld rendszámos autók megvásárláshoz kapcsolódó energiahatékonysági adókedvezmény, nagyon szívesen állunk rendelkezésükre a témában szakértő együttműködő partnerünkkel együtt, aki az elmúlt időszakban számos igazolást készített el.

Magyar vállalkozások felvásárlásának engedélyezési eljárása

A COVID-19 miatti gazdasági helyzetre tekintettel a Kormány 2020. december 31-ig korlátozta a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok külföldiek általi felvásárlását. A korlátozás lényege, hogy külföldi magánszemélyek vagy cégek általi befektetések és felvásárlások során az ügyletet az aláírástól számított 10 napon belül be kell jelenteni az Információs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). Az ITM-nek ezt követően pedig döntésében tudomásul kell vennie az ügyletet vagy pedig meg kell azt tagadnia.

Stratégiai társaság az olyan magyarországi gazdasági társaság, amely a törvény által meghatározott stratégiai ágazatba tartozó főtevékenységet végez – ezek alapvetően az energia-, közlekedési, média és kommunikációs ágazatba tartozó vállalkozások. Külföldi befektetőknek pedig alapvetően az EU-n és az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli személyek minősülnek, illetve azok az EU-n, EGT-n belüli cégek, amelyek tulajdonosa EU-n vagy EGT-n kívüli személy. Az ügyletet megtiltó döntéssel szemben bírósági jogorvoslatnak van helye.

A bejelentési kötelezettséggel érintett ügyletek az alábbiak közül azok, ahol a befektetés összértéke eléri a 350 millió forintot:

• külföldi befektető többségi befolyást szerez a magyar stratégiai vállalatban – e pont szerinti befektetés esetén az EU-n és EGT-n belüli személyek tulajdonszerzése is jelentéstételi kötelezettség alá esik
• külföldi befektető 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez
• nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a külföldi befektetők együttes aránya az ügylet révén eléri a 25%-ot.

Aki a bejelentést elmulasztja, természetes személy befektető esetén 100.000 forintot meghaladó, jogi személy befektető esetén a céltársaság bevételének 1%-át meghaladó bírsággal sújtják.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.