Niveus hírlevél – 2024. december

Kihirdették a 2025-ös minimálbért és a garantált bérminimumot. Ismertek a 2025-ös munkaszüneti napok is. Hogyan kell adózni a karácsonyi ajándékok után? Decemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Minimálbér-emelés 2025-ben

2025-től a minimálbér 9%-kal (290.800 Ft-ra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 7%-kal (348.800 Ft-ra) nő.

A minimálbér utáni nettó fizetés havi 15.960 Ft-tal, míg a garantált bérminimum utáni 15.162 Ft-tal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11.160 Ft-tal; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10.602 Ft-tal nőnek.

Összességében a minimálbérre jutó teljes munkáltatói költség szintén 9%-kal, havi 27.120 Ft-tal nő, míg ez a növekedés a garantált bérminimum utáni teljes munkáltatói költség esetében havi 25.764 Ft (7%-os növekedés).

A korábban felröppent pletykák – miszerint ezt a jogszabályalkotó a szociális hozzájárulási adókulcs csökkentésével kompenzálhatja – 2025-re mégsem bizonyulnak igaznak, de némi segítséget mégis nyújt a kormányzat azon vállalkozásoknak, akiknek a munkavállalói 290.800 Ft alatt kerestek az elmúlt időszakban, ugyanis a szociális hozzájárulási adót nekik a 2024-es számok alapján kell majd fizetniük 2025-ben.

Ismertek a 2025-ös munkaszüneti napok

Még 2024 áprilisában jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 42. számában a nemzetgazdasági miniszter 11/2024. (IV. 8.) NGM rendelete a 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről.

2025-ben három olyan szombati nap is lesz, amikor dolgozni kell majd (május 17., október 18. és december 13.). Jövőre három olyan ünnepnap is lesz, ami csütörtökre esik, így több hosszú hétvége is tervezhető.

A 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarend a következőképpen alakul:

Háromnapos hosszú hétvége 2025-ben: június 9. pünkösdhétfő.

Négynapos hosszú hétvégék 2025-ben:

• április 18-21., a húsvéti négynapos ünnep;
• május 1. csütörtök, a május 2-i pénteki munkanapot május 17-én, szombaton kell ledolgozni;
• október 23. csütörtök, az október 24-i pénteki munkanapot előző szombaton, október 18-án kell majd ledolgozni.

Ötnapos hosszú hétvége 2025-ben: december 24-26., de mivel szerdára esik szenteste, az aznapi munkanapot december 13-án kell ledolgozni.

További munkaszüneti napok 2025-ben:

• január 1. szerda
• augusztus 20. szerda

2025-ben március 15. és november 1. is szombatra esik, így ezen ünnepnapok miatt nem lesz hosszú hétvége 2025-ben.

Hogyan kell adózni a karácsonyi ajándékok után?

A karácsonyi időszakban sok cég ajándékoz munkavállalóinak vagy üzleti partnereinek. Az ajándékozás nem mindig tehető meg adómentesen, ezért fontos ismerni az ajándék adózásának szabályait az ajándékozott személyétől és az ajándék értékétől függően.

Üzleti ajándék

Az üzleti ajándékok adózása fontos szempont a cégek számára, hiszen a megfelelő adózású ajándék kiválasztásával akár nagyobb értékű ajándék is adható azonos költséggel, vagy csökkenthető az ajándékozásra fordítandó kiadás. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) szerint üzleti ajándékot lehet adni üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok (például karácsonyi ünnepség) keretében, alkalomtól és értékhatártól függetlenül.

Az üzleti ajándék lehet ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, szolgáltatás vagy utalvány. Adhatóak például desszertek, italok vagy konkrét termékekre/szolgáltatásokra szóló utalványok. Egyes termékek, mint a nemesfémek és ékszerek, viszont csak akkor adhatóak üzleti ajándékként, ha az a cég profiljába illik. Fontos, hogy üzleti ajándék nem adható munkavállalóknak.

Üzleti ajándéknak minősülő tételek adóalapja az ajándék bruttó értékének 1,18-szorosa, amely után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Csekély értékű ajándék

A munkáltatók évente három alkalommal adhatnak csekély értékű ajándékot a munkavállalóknak. Az ilyen ajándék lehet termék, szolgáltatás vagy ezekre beváltható utalvány. Ha az ajándék értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát (2024-ben 26.680 Ft-ot), az adózásnál az egyes meghatározott juttatások szabályai érvényesek. Ha az ajándék értéke meghaladja a minimálbér 10 százalékát, akkor az ajándék teljes összege munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely után 15% személyi jövedelemadót és 18,5% társadalombiztosítási járulékot, valamint 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Ajándéktárgy

A munkáltatók nagyobb értékű ajándéktárgyakkal is kedveskedhetnek a munkavállalóknak, üzleti partnereknek. Ha az ajándékok átadására egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, túlnyomórészt vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen kerül sor és az átadott ajándékok értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát (2024-ben 66.700 Ft-ot), akkor az ajándéktárgyak egyes meghatározott juttatásnak minősülnek és kedvezményesen adóznak. Ha az ajándéktárgy értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát és/vagy nem az említett rendezvényen kerül átadásra, akkor viszont összevonandó, kvázi bérjövedelemként kell adózni utána.

Sport- és kulturális belépőjegyek, bérletek

Az Szja törvény szerint adómentesen adhatók a sportrendezvényekre és kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyek és bérletek a minimálbér összegéig (2024-ben 26.680 Ft). Ezek az ajándékok munkavállalók, közeli hozzátartozóik vagy üzleti partnerek számára is adhatóak, de szükséges a nyilvántartás vezetése. Fontos, hogy az adómentesség nem vonatkozik az utalvány formájában adott belépőkre.

Általános forgalmi adó

Ha eleve ismert az ajándékozási cél, akkor az ajándékok beszerzésének áfáját nem lehet levonásba helyezni. Ha viszont a beszerzés az adóköteles tevékenység érdekében történik, és az ajándékozásról csak később születik döntés, akkor az áfa levonható. Ebben az esetben sem szabad azonban megfeledkezni a tételes levonási tilalmakról például az ételek és italok esetében és arról sem, hogy ilyenkor az átadáskor áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Ez alól kivételt az úgynevezett kis értékű, azaz az 5 000 Ft-ot meg nem haladó értékű termékek jelentenek.

Társasági adó

A céges ajándékok költségei társasági adóban elismert költségként kezelendőek, kivéve, ha az ajándékozás nincs összefüggésben a cég vállalkozási tevékenységével. Ebben az esetben az ajándékozás értéke közterheivel együtt a társasági adó alapját növelő tételként kezelendő.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.