Niveus hírlevél – 2021. január

2021. Január 1.

Változott az Egyesült Királysággal való kereskedelem adózása a Brexit miatt. Bővült a szakképzési hozzájárulás alapja 2021-től. Gyakorlatilag felére csökkenthető a legfeljebb 4 milliárd forint árbevételű vagy mérlegfőösszegű mikro-, kis- és középvállalkozás helyi iparűzési adójának mértéke. Elindult az online számla 3.0 és a BIREG, megszűnt viszont a kockázatos termékek EKAER kötelezettsége. Idei első hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

 

Brit kapcsolatok a Brexit után 

Bár komoly esély volt a megállapodás nélküli Brexitre, az Európai Unió és az Egyesült Királyság végül 2020. december 24-én megegyezésre jutott a 2020. december 31-én lejárt átmeneti időszakot követő együttműködés részleteiről. 

A megállapodás értelmében az EU és az Egyesült Királyság között az áruk szabad mozgása 2020. december 31-én megszűnt, ennek értelmében az árukat vám elé kell állítani, vámeljárás alá kell vonni és vámkezelni szükséges. Ugyanakkor néhány kivételtől eltekintve a 0%-os vámtétel alkalmazandó és nincsenek mennyiségi korlátozások (kvóták) sem. A 0%-os vámtételt és a kvótamentességet viszont csak a preferenciális származású áruk esetében lehet alkalmazni. Az AEO (Engedélyezett Gazdálkodó) státuszhoz kapcsolódó előnyök továbbra is megmaradnak elősegítve a vámadminisztráció csökkentését és az árutovábbítás gyorsítását. 

Mivel 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság áfa szempontból is harmadik országnak minősül, az ügyleteket ezt követően az exportra és az importra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell kezelni és az import áfára vonatkozó kötelezettségeket teljesíteni kell. 

A külföldi áfa visszatérítése a 2021. január 1-jei vagy azt követő teljesítési idejű ügyletek után az EU áfavisszatérítési rendszerében már nincs lehetőség. Erre csak a két ország közötti viszonosság alapján kerülhetne sor, de ennek jogi feltételei még nem adottak. 

A kiküldetésekkel kapcsolatban pedig azt érdemes tudni, hogy a korábban kiadott A1-es igazolások továbbra is érvényesek maradnak. Emellett a 2021. január 1-jén vagy azután kezdődő kiküldetések esetén is mentesül a kiküldött a fogadó állambeli járulékfizetés alól, amennyiben a kiküldetés időtartama nem haladja meg a 24 hónapot. Ezen csak az változtatna, ha Magyarország jelezné, hogy a kiküldetésekkel kapcsolatos cikket nem fogadja el magára nézve kötelezőnek. 

 

Helyi iparűzési adó mérséklés 

A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján a 2021. évben végződő adóévben a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások helyi iparűzési adójának mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék. Az adómérséklés azonban csak azon mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, amelyeknek a nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint. Ezzel kizárják a körből a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatait, mivel azok az összesített mutatók szerint általában nagyvállalkozásnak minősülnek. Nekik ágazattól függetlenül továbbra is az iparűzési adó teljes összegét kell megfizetniük, függetlenül attól, hogy a cég a válsággal kifejezetten érintett iparágban tevékenykedik, vagy sem. 

Az érintett vállalkozásoknak a 2021. évben a bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó adóelőleg 50 százalékát kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni. A meg nem fizetendő előleg-részlet összegével az adóhatóság a vállalkozó iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti. 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján 2021. január 25-én elérhetővé vált a 21NYHIPA jelű nyilatkozat, melynek benyújtásával a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 2021. február 25-éig elektronikusan nyilatkozniuk szükséges a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóelőleg-kedvezményük érvényesítéséről. 

 

Bővült a szakképzési hozzájárulás alapja 2021-től 

A még 2019. novemberében elfogadott új szakképzési törvény rendelkezéseinek értelmében 2021. január 1-től a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapjával, ami a legtöbb cégnél kötelezettségnövekedést eredményez. 

Míg eddig az önálló és nem önálló a tevékenységekből származó jövedelmeket terhelte a szakképzési hozzájárulás, 2021-től ezen felül az egyéb jövedelem, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem után is fizetni kell szakképzési hozzájárulást, feltéve, hogy ezen jövedelmek juttatása során a kifizetőt terheli a szociális hozzájárulási adó. 

Az adóhatóság honlapján megjelent legutóbbi értelmezés szerint a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást a SZÉP-kártyára utalt juttatások után is meg kell fizetni annak ellenére, hogy a vészhelyzet során ezen béren kívüli juttatásokkal kapcsolatosan életbe lépő szociális hozzájárulási adó mentesség 2021. június 30-áig meghosszabbításra került, tekintettel arra, hogy e béren kívüli juttatás szociális hozzájárulási adó alóli mentessége nem a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény – hanem a 2020. évi LVIII. törvény – rendelkezésein alapul. Ezen értelmezésben azonban még lehet változás. 

 

Online számla 3.0. 

2021.január 1-től hatályba léptek az Áfa törvény online számlaadatszolgáltatásokra vonatkozó változásai és elindult az adatszolgáltatás új verziója, az Online Számla 3.0 (ezeket a változásokat novemberi hírlevelünkben részleteztük). A szankciómentes időszak 2021. március 31-ig tart, így legkésőbb eddig az időpontig ajánlott minden vállalkozásnak biztosítani az új elvárásoknak való megfelelést a bírságok elkerülése érdekében.

  

EKAER és/vagy BIREG 

2020.december 23-án este jelent meg az új EKAER rendelet (13/2020 (XII.23) PM rendelet), amely alapján 2021. január 1-től az EKAER kötelezettség az úgynevezett bejelentésköteles termékekre vonatkozik, amelyek körét a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet határozza meg. Vagyis az EKAER kötelezettség 2021-től csak a kockázatos, új nevén bejelentésköteles termékekre vonatkozik. 

Részben felváltva a korábbi EKAER kötelezettséget, részben azzal párhuzamosan működve 2021. január elsejével – egyhónapos, szankciómentes, türelmi időszakkal – elindult viszont az úgynevezett előzetes engedélyregisztrációs rendszer (BIREG), amely a közlekedési hatóság által üzemeltetett, nyilvánosan elérhető informatikai rendszer. 

Az új kötelezettség alapján az adott fuvarozáshoz kapcsolódóan használt engedélyeket és a szállítások adatait valós időben rögzíteni kell a BIREG-ben mind a kockázatos mind a nem kockázatos termékek esetében. Az új rendszer a nem kockázatos termékek esetében az EKAER helyett kerül bevezetésre - feltételezhetően az áfacsalások kiszűrésének céljával. A kockázatos termékek esetében pedig az EKAER-rel párhuzamosan fog működni, újabb adminisztrációs terhet jelentve a fuvarozóknak, a feladóknak és a címzetteknek. A februártól már várható jelentős bírságtételek miatt érdemes mielőbb gondoskodni a BIREG kötelezettség megfelelő teljesítéséréről.

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz

Hírek

Végre megnyílnak az EU-s pénzcsapok, de nem mindenkinek jut forrás

Várhatóan idén nyáron indul újra a pályázati dömping, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Így várhatóan hamarosan nyílnak az operatív programok pályázatai. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői. Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz! A többi forrás várható felhasználásáráról a lenti cikkben találhat további információkat!

A Niveus Consulting Group véleménye a be nem jelentett foglalkoztatásról

Nem sokan tudják a munkahelyeken: lesújthat a NAV, ha foglalkoztatotti riasztást kap

Kivégezné az unió a Facebook és az Instagram célzott hirdetéseit?

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) napokban elfogadott kötelező véleménye hatalmas változásokat hozhat a viselkedésalapú reklámozás terén, amikor is felhasználókat internethasználatuk közben nyomon követik, és így küldenek nekik célzott reklámokat. Az Economx-nak nyilatkozott a témában dr. Halmos Tamás, a Niveus Legal I Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda partnere, adatvédelmi szakjogász. Véleménye szerint a nagy online platformok várhatóan újragondolják a reklámtevékenységük adatvédelmi aspektusait. A jelenleg széles körben alkalmazott, viselkedésalapú reklámozás helyett pedig más módot keresnek majd, hogy a hirdetők üzeneteit minél célzottabban közvetítsék.

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!