Niveus hírlevél – 2020. április

2020-04-01
  1. április 21-én éjjel újabb Kormányrendeletek jelentek meg a Magyar Közönyben, amelyekkel többek között kedvezően módosították a bértámogatás korábban bejelentett feltételeit, meghosszabbították a beszámolók és éves adóbevallások határidejét és az adózók 5 millió forintig lehetőséget kaptak adómérséklésre és adófizetési könnyítésre. Áprilisi hírlevelünkben egyéb jogi témák mellett ezekkel a témákkal is foglalkozunk. 

 

Bértámogatás

A 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet számos jogértelmezési kérdést eloszlatott, illetve jelentősen kibővíti és egyszerűsíti a bértámogatás igénybevételének körét és lehetőségét. A rendelet alapján egyértelműen kiterjed ez a lehetőség akár a 2 órás csökkentett munkaidőre és az otthoni munkavégzésre is. Ugyanakkor továbbra sem támogatják azokat, akik teljesen elveszítették a munkájukat, vagy azokat, akiknek a gyermekeikkel otthon kell maradniuk és ezért egyáltalán nem tudnak munkát végezni. Más országokhoz hasonlóan a nem átlátható tulajdonosi hátterű cégek továbbra sem tudják igényelni ezt a támogatást. 

A módosított kormányrendelet alapján a támogatást továbbra is azon munkavállalók után lehet igénybe venni, akiket csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak. A csökkentett munkaidő viszont egy normál 8 órás munkaviszonynál háromhavi átlagban már akár 2 órás is lehet (a korábbi 4 órás elvárás helyett), de nem lehet több, mint az eredeti foglalkoztatás 85%-a. Ez azt jelenti, hogy most már egy 6 órás foglalkoztatás sincs kizárva a jogosultsági körből (míg korábban ez kizárt volt). 

A támogatás mértéke és a maximálisan figyelembe vehető összeg nem változott, de még a kedvezően módosított rendelkezések is csak azt eredményezik, hogy a bérgarancia – függően az adott egyén bérszintjétől – maximum a munkaadó teljes költségének 30%-át fedezi. 

Az egyéni fejlesztési idő továbbra is megjelenik a bérgarancia kapcsán, változás viszont, hogy már csak azoknál kötelező ez (és az egyéni fejlesztést elegendő 2 éven belül végrehajtani), akiknek a foglalkoztatása meghaladja az eredeti foglalkoztatás felét. Ez viszont azt is eredményezi, hogy aki egy korábbi normál 8 órás munkaviszonya mellett 4 órás csökkentett munkaviszonyban fog dolgozni, kevesebbet fog kapni a támogatással együtt is, mint az ezt megelőző normál körülmények között. Az egyéni fejlesztés esetén viszont továbbra sem világos, hogy pontosan mit vár el a jogszabályalkotó a cégektől és a magánszemélyektől. 

Fontos és kedvező módosítás, hogy aki hazai forrásból munkahely-fenntartáshoz, vagy létesítéshez kapcsolódó támogatásban részesült, az igénybe veheti ezt a támogatási formát is, egyúttal a távmunkához és az otthoni munkavégzéshez, vagy akár munkaerőkölcsönzéshez is lehet igényelni a juttatást. 

A korábban kizárt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást már engedi az új jogszabály, ami jelentős rugalmasságot biztosíthat a cégeknek. 

A létszámfenntartási kötelezettség már csak a támogatott munkavállalókra vonatkozik, és a támogatást akkor sem kell visszafizetni, ha a munkaadó szünteti meg a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással. 

A támogatás iránti kérelemben most már nem kell bemutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeket, viszont azt továbbra is, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek. A várakozásokkal ellentétben a módosított jogszabály sem tartalmaz további részleteket arról, hogy mi minősül nemzetgazdasági érdeknek. 

Az adminisztrációt egyszerűsíti, hogy a munkaszerződéseket már nem kell módosítani és benyújtani a kérelemmel, azok a jogszabály erejénél fogva módosulni fognak. 

 

Adóbevallási és beszámoló közzétételi határidőkkel kapcsolatos könnyítések

A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet értelmében az adózók a társasági adó, a KIVA, az energiaellátók jövedelemadója, az iparűzési adó és az innovációs járulék tekintetében 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló adómegállapítási, -bevallási, és fizetési kötelezettségüket 2020. szeptember 30-ig teljesíthetik. Fontos viszont, hogy az időközben esedékes adóelőlegeket meg kell fizetni (a korábbi bevallások alapján), tehát a könnyítés alapvetően adminisztrációs egyszerűsítés. 

Megjegyezzük, hogy azon adózók számára, akik élnek a fenti könnyítéssel, az adóbevallási határidőhöz kötött esetleges egyéb kötelezettségek (pl. transzferár nyilvántartás elkészítése) is legkésőbb szeptember 30-ig teljesíthetők. 

A beszámoló elkészítésének és közzétételének / leadásának határideje szintén 2020. szeptember 30-ra módosul (amennyiben a határidő egyébként az április 22. és szeptember 30. közötti időszakra esne). 

Naptári évtől eltérő pénzügyi éves társaságoknál szintén a szeptember 30-ai határidő él. 

 

Adóelengedés, halasztás, részletfizetés

A vészhelyzet alatt és az azt követő 30 napon belül akár ötmillió forintnyi adókötelezettség elengedése is kérhető az adóhatóságtól. Ilyen adómérséklési kérelmet azonban csak egyszer és egy adónem tekintetében lehet benyújtani maximum a fizetendő adó 20 százalékáig, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés után fennmaradó fizetendő adó összegre további fizetési kedvezmény már nem kérhető. 

Fontos egyúttal megemlíteni, hogy a már eddig is rendelkezésre álló fizetési halasztási és részletfizetési kedvezményeken túl az adóhatóság az adózóknak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. Olyan adótartozásra viszont nem kérhető fizetési könnyítés, amelyre vonatkozóan adómérséklés történt.

Az adómérséklésre és a fizetési könnyítésre irányuló fenti eljárás illetékmentes, az ügyintézési határideje pedig tizenöt nap. 

 

Megbízható adózói minősítés 

A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő harminc napon belüli egyébként a minősítés elvesztését eredményező bizonyos körülményekre (adókötelezettség megsértése miatti adókülönbözet, végrehajtási eljárás, 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozás, pozitív adóteljesítmény hiánya) való hivatkozással. 

 

Szép kártya keretösszeg változások

Szintén a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet értelmében jelentősen megnőnek a Széchenyi Pihenő Kártyára (SZÉP kártya) adható béren kívüli juttatásnak minősülő összegek felső határai: 

  • a szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 225 ezer forintról 400 ezer forintra,
  • a vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 150 ezer forintról 265 ezer forintra,
  • a szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 75 ezer forintról 135 ezer forintra nő. 

Ezzel párhuzamosan a 2020. évben az éves rekreációs keretösszegek is emelkednek. A költségvetési szervnek nem minősülő munkáltatók esetében az új keretösszeg 450 ezer forint helyett 800 ezer forint (ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll). 

Továbbá, az általános rendelkezésektől eltérően nem terheli szociális hozzájárulási adókötelezettség a SZÉP kártyára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összegeket a kormányrendelet hatálybalépésétől, azaz a 2020. április 23-tól 2020. június 30-ig adott juttatások esetében. 

 

szocho, ekho és kiva csökkentés

Ahogy az már korábban bejelentésre került, 2020. július 1-jétől a jelenlegi 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. 

A szocho csökkentésével összhangban szintén ettől a naptól 15,5 százalékra mérséklődik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke is. 

A kisvállalati adó (kiva) mértéke pedig 12-ről 11 százalékra csökken 2021. január 1-jétől. 

 

EKÁER kockázati biztosíték elengedés

Jó hír a közúti fuvarozóknak, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesülnek a kockázati biztosíték nyújtása alól, sőt az adóhatóság a korábban befizetett kockázati biztosíték összegének visszautalásáról, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbításáról is gondoskodni köteles. 

 

Online beszámoló elfogadás

Ahogyan az már korábban említésre került, szeptember 30-áig meghosszabbították a beszámolók elfogadásának és közzétételének a határidejét. Mivel a koronavírus miatt most a beszámolók összeállítása és elfogadása is nehézségekbe ütközik, ez nagy könnyítés lehet. 

A beszámoló elfogadásával kapcsolatban már korábban ismertté vált, hogy személyes jelenléttel járó taggyűlés a veszélyhelyzet idején csak akkor tartható, ha ez a korlátozások betartása mellett is lehetséges. Akiknél ez valamilyen okból nem valósítható meg (pl. külföldi állampolgár beutazása lenne szükséges), azok előtt két lehetőség van. Egyrészt online formában megtartható a taggyűlés / közgyűlés akkor is, ha erre egyébként a létesítő okirat nem ad lehetőséget. Másrészt írásban is szavazhatnak a tagok, szintén abban az esetben is, ha erre korábban nem adtak a tagok felhatalmazást a társasági szerződésben vagy az alapszabályban. 

Olyan cégek esetében, ahol a tagok nagy száma miatt egyik megoldás sem működik (például nyilvánosan működő cégek), akár az ügyvezetés egymagában is határozhat a beszámoló elfogadásáról. Ennek természetesen szigorú formai és jogi követelményei vannak. 

 

Munkajogi könnyítések

A veszélyhelyzethez kapcsolódóan már korábban módosítottak a Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó szabályokon, azonban a módosított bértámogatási szabályok miatt ezek újra jelentőséget kaptak. 

Az egyik fontos változás, hogy a felek jelenleg szabadon eltérhetnek a Munka Törvénykönyvének szabályaitól. Az összes olyan korlátozás, amit eddig kötelező jelleggel írt elő a törvény – például a minimálbér-szabályok – a rendelet hatálya idején nem alkalmazandóak. Így nem kizárt akár a munkavállalót hátrányosabb helyzetbe hozó intézkedés bevezetése, ha ezt a munkavállaló is elfogadja. Tekintettel arra, hogy jelenleg a munkahelyek megtartása kiemelt jelentőséggel bír, nem kizárt, hogy egy ilyen változáshoz a munkavállalók is hozzájárulnának. 

A másik fontos szabály, hogy a munkáltató egyoldalúan akár 24 hónapos munkaidőkeretet is elrendelhet. Ez különösen azoknak segítség, akiknek most az alacsonyabb megrendelés-szám miatt csökkent a termelés, de a következő két évben ennek felfutását várja. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a munkaidőkeret elrendelése esetén a vállalkozás hogyan szabályozza az elszámolást, pl. felmondás esetén. 

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Share this page and start a discussion:

Hírek

Niveus hírlevél – 2020. március

A koronavírus miatti rendkívüli helyzet az adózás területén is rendkívüli intézkedéseket kíván. 2020. március 18-án került kihirdetésre a világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020-as kormányrendelet, amelynek...

Elolvasom

Niveus hírlevél – 2021. január

Változott az Egyesült Királysággal való kereskedelem adózása a Brexit miatt. Bővült a szakképzési hozzájárulás alapja 2021-től. Gyakorlatilag felére csökkenthető a legfeljebb 4 milliárd forint árbevételű vagy mérlegfőösszegű mikro-, kis- és középvállalkozás helyi iparűzési adójának mértéke. Elindult az...

Elolvasom

Milyen változásokra számíthatunk az adóeljárásban jövőre?

2019. november 12-én a Pénzügyminiszter beterjesztette a Parlament elé A versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló című T/8015. számú törvényjavaslatát. Milyen adóigazgatási eljárásrendet...

Elolvasom