Nagy várakozások övezték az őszi adócsomag parlamenti vitáját, elsősorban azt, hogy az utolsó pillanatban változtatnak-e a KATA január 1-jétől hatályos szabályozásán. Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest terjedelmes módosításokat fogadtak el, ezek is leginkább arra világítanak rá, mekkora változás várható jövőre az adóeljárásokban. A Niveus Consulting Group az érdemi módosításokat foglalta össze.
„Talán a legfontosabb hír az eredetileg benyújtott javaslat módosításával kapcsolatban, hogy a KATA szabályok érdemi módosítására az utolsó pillanatban sem került sor, marad tehát az a szabály, hogy jövőre az egy vevő felé számlázott 3 millió forintot meghaladó bevétel után a vevő (külföldi vevő esetén a vállalkozó) 40%-os különadót kell fizetni.” – emelte ki Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere
A szakértő két esetkört emelt ki az érdemi módosítások közül, amelyek az eredeti törvényjavaslathoz képest bekerültek az elfogadott szabályba. Mind a kettő érinti a cégeket, a bevallások, illetve határidők miatt.
Központi adóbevallások, határidők módosítása
A cégeket érintő a legnagyobb változás az lesz 2021-ben, hogy az önkormányzati adókat nem önkormányzatonként eltérő rendszeren és bevalláson, hanem központilag, a NAV által kiadott egységes bevallás segítségével kell bevallani minden telephelyre. Azaz, annak a cégnek is csak egy adóbevallást kell benyújtania, amelynek több településen van iparűzési adó telephelye (bár erre eddig is volt korlátozott lehetőség, de most már ez lesz a főszabály).
Az átállás nehézségeit jól mutatja, hogy a bizottsági módosító indítvány az informatikai rendszerek összehangolására nyitva álló határidőt 2023. április 1-jére halasztották, mert a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár részéről is túlságosan időigényes feladatról van szó. Ez természetesen az adóbevallás központosítására nincs hatással.
Az adóbevallás központosítása ellenére a helyi adókat továbbra is az egyes önkormányzatok számlájára kell utalni. Nemcsak a NAV-on belül nem sikerült tehát az egységes utalási számlát kialakítani – bár ezt évek, lassan évtizedek óta ígérik – hanem az önkormányzatok felé is külön-külön kell az iparűzési adót megfizetni. Fischer Ádám szerint ez továbbra is felesleges és jelentős banki költséget generál a vállalkozásoknak.
Szintén a NAV veszi át a gépjárművek adóztatását. Itt is a módosító javaslat világít rá az átállás nagyságrendjére, ugyanis a gépjárműadó tavaszi bevallási határidejét egy hónappal el kellett tolni annak érdekében, hogy a NAV ténylegesen is át tudja venni ezt a feladatot. Azaz 2021-ben elég lesz április 15-ig megfizetni a gépjárműadót.
A távolsági értékesítésre vonatkozó áfa-szabályok egyszerűsítése
Nem csak itthon, az egész EU-ban nem várt adminisztratív terhet jelent a koronavírus-helyzet. Ezért lépnek hatályba csak július 1-jén (az eredeti január 1-je helyett) a távolsági értékesítésre, azaz lényegében az online kereskedelemre alkalmazandó új áfaszabályok. Ez viszont megkavarta a magyar online számlázásra vonatkozó szabályozást is.
Az online számlázás kötelezettsége a külföldi cégeknek eddig gyakran azért nem jelentett problémát, mert a magánszemélyek részére kiállított számlákra nem vonatkozott az online számlázóprogram kötelezettsége. Ezt a problémát kezelné az, hogy január 1-jétől nem kellene azokat a számlákat online jelenteni, amiket az új szabályok szerint egyablakos bevallás keretében vallanak be – azaz a külföldi webshopnak be sem kell jelentkeznie a NAV-nál, hanem a saját adóhatósága juttatja el Magyarországra az áfát.
A Niveus consulting Group szakértője kiemlte, hogy az őszi adócsomagot végül úgy módosították, hogy mégis jelenteni kell az online számla rendszerében a termékértékesítéseket. Azaz, minden webshopnak regisztrálnia kell online számlázóprogram akkor is, ha egyébként külföldről árusít.
„Talán a legfontosabb hír az eredetileg benyújtott javaslat módosításával kapcsolatban, hogy a KATA szabályok érdemi módosítására az utolsó pillanatban sem került sor, marad tehát az a szabály, hogy jövőre az egy vevő felé számlázott 3 millió forintot meghaladó bevétel után a vevő (külföldi vevő esetén a vállalkozó) 40%-os különadót kell fizetni.” – emelte ki Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere
A szakértő két esetkört emelt ki az érdemi módosítások közül, amelyek az eredeti törvényjavaslathoz képest bekerültek az elfogadott szabályba. Mind a kettő érinti a cégeket, a bevallások, illetve határidők miatt.
Központi adóbevallások, határidők módosítása
A cégeket érintő a legnagyobb változás az lesz 2021-ben, hogy az önkormányzati adókat nem önkormányzatonként eltérő rendszeren és bevalláson, hanem központilag, a NAV által kiadott egységes bevallás segítségével kell bevallani minden telephelyre. Azaz, annak a cégnek is csak egy adóbevallást kell benyújtania, amelynek több településen van iparűzési adó telephelye (bár erre eddig is volt korlátozott lehetőség, de most már ez lesz a főszabály).
Az átállás nehézségeit jól mutatja, hogy a bizottsági módosító indítvány az informatikai rendszerek összehangolására nyitva álló határidőt 2023. április 1-jére halasztották, mert a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár részéről is túlságosan időigényes feladatról van szó. Ez természetesen az adóbevallás központosítására nincs hatással.
Az adóbevallás központosítása ellenére a helyi adókat továbbra is az egyes önkormányzatok számlájára kell utalni. Nemcsak a NAV-on belül nem sikerült tehát az egységes utalási számlát kialakítani – bár ezt évek, lassan évtizedek óta ígérik – hanem az önkormányzatok felé is külön-külön kell az iparűzési adót megfizetni. Fischer Ádám szerint ez továbbra is felesleges és jelentős banki költséget generál a vállalkozásoknak.
Szintén a NAV veszi át a gépjárművek adóztatását. Itt is a módosító javaslat világít rá az átállás nagyságrendjére, ugyanis a gépjárműadó tavaszi bevallási határidejét egy hónappal el kellett tolni annak érdekében, hogy a NAV ténylegesen is át tudja venni ezt a feladatot. Azaz 2021-ben elég lesz április 15-ig megfizetni a gépjárműadót.
A távolsági értékesítésre vonatkozó áfa-szabályok egyszerűsítése
Nem csak itthon, az egész EU-ban nem várt adminisztratív terhet jelent a koronavírus-helyzet. Ezért lépnek hatályba csak július 1-jén (az eredeti január 1-je helyett) a távolsági értékesítésre, azaz lényegében az online kereskedelemre alkalmazandó új áfaszabályok. Ez viszont megkavarta a magyar online számlázásra vonatkozó szabályozást is.
Az online számlázás kötelezettsége a külföldi cégeknek eddig gyakran azért nem jelentett problémát, mert a magánszemélyek részére kiállított számlákra nem vonatkozott az online számlázóprogram kötelezettsége. Ezt a problémát kezelné az, hogy január 1-jétől nem kellene azokat a számlákat online jelenteni, amiket az új szabályok szerint egyablakos bevallás keretében vallanak be – azaz a külföldi webshopnak be sem kell jelentkeznie a NAV-nál, hanem a saját adóhatósága juttatja el Magyarországra az áfát.
A Niveus Consulting Group szakértője kiemelte, hogy az őszi adócsomagot végül úgy módosították, hogy mégis jelenteni kell az online számla rendszerében a termékértékesítéseket. Azaz, minden webshopnak regisztrálnia kell online számlázóprogram akkor is, ha egyébként külföldről árusít.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
Az adózási telephely megléte egy adott országban vagy településen, mindig is az adózás egyik kulcsfontosságú kérdése volt. Ettől függ ugyanis, hogy a vállalkozásnak keletkezik-e adókötelezettsége az adott helyen. Bár az alapelvek lényegében nem változtak, a körülmények és egyes részletszabályok módosulása miatt érdemes ezt a kérdéskört időnként újra átgondolni.
Bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány kérdései
A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszaigénylése az általános szabályok szerint tilos, így sok vállalkozás esetében merül fel az a kérdés, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!