Nagy várakozások övezték az őszi adócsomag parlamenti vitáját, elsősorban azt, hogy az utolsó pillanatban változtatnak-e a KATA január 1-jétől hatályos szabályozásán. Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest terjedelmes módosításokat fogadtak el, ezek is leginkább arra világítanak rá, mekkora változás várható jövőre az adóeljárásokban. A Niveus Consulting Group az érdemi módosításokat foglalta össze.
„Talán a legfontosabb hír az eredetileg benyújtott javaslat módosításával kapcsolatban, hogy a KATA szabályok érdemi módosítására az utolsó pillanatban sem került sor, marad tehát az a szabály, hogy jövőre az egy vevő felé számlázott 3 millió forintot meghaladó bevétel után a vevő (külföldi vevő esetén a vállalkozó) 40%-os különadót kell fizetni.” – emelte ki Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere
A szakértő két esetkört emelt ki az érdemi módosítások közül, amelyek az eredeti törvényjavaslathoz képest bekerültek az elfogadott szabályba. Mind a kettő érinti a cégeket, a bevallások, illetve határidők miatt.
Központi adóbevallások, határidők módosítása
A cégeket érintő a legnagyobb változás az lesz 2021-ben, hogy az önkormányzati adókat nem önkormányzatonként eltérő rendszeren és bevalláson, hanem központilag, a NAV által kiadott egységes bevallás segítségével kell bevallani minden telephelyre. Azaz, annak a cégnek is csak egy adóbevallást kell benyújtania, amelynek több településen van iparűzési adó telephelye (bár erre eddig is volt korlátozott lehetőség, de most már ez lesz a főszabály).
Az átállás nehézségeit jól mutatja, hogy a bizottsági módosító indítvány az informatikai rendszerek összehangolására nyitva álló határidőt 2023. április 1-jére halasztották, mert a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár részéről is túlságosan időigényes feladatról van szó. Ez természetesen az adóbevallás központosítására nincs hatással.
Az adóbevallás központosítása ellenére a helyi adókat továbbra is az egyes önkormányzatok számlájára kell utalni. Nemcsak a NAV-on belül nem sikerült tehát az egységes utalási számlát kialakítani – bár ezt évek, lassan évtizedek óta ígérik – hanem az önkormányzatok felé is külön-külön kell az iparűzési adót megfizetni. Fischer Ádám szerint ez továbbra is felesleges és jelentős banki költséget generál a vállalkozásoknak.
Szintén a NAV veszi át a gépjárművek adóztatását. Itt is a módosító javaslat világít rá az átállás nagyságrendjére, ugyanis a gépjárműadó tavaszi bevallási határidejét egy hónappal el kellett tolni annak érdekében, hogy a NAV ténylegesen is át tudja venni ezt a feladatot. Azaz 2021-ben elég lesz április 15-ig megfizetni a gépjárműadót.
A távolsági értékesítésre vonatkozó áfa-szabályok egyszerűsítése
Nem csak itthon, az egész EU-ban nem várt adminisztratív terhet jelent a koronavírus-helyzet. Ezért lépnek hatályba csak július 1-jén (az eredeti január 1-je helyett) a távolsági értékesítésre, azaz lényegében az online kereskedelemre alkalmazandó új áfaszabályok. Ez viszont megkavarta a magyar online számlázásra vonatkozó szabályozást is.
Az online számlázás kötelezettsége a külföldi cégeknek eddig gyakran azért nem jelentett problémát, mert a magánszemélyek részére kiállított számlákra nem vonatkozott az online számlázóprogram kötelezettsége. Ezt a problémát kezelné az, hogy január 1-jétől nem kellene azokat a számlákat online jelenteni, amiket az új szabályok szerint egyablakos bevallás keretében vallanak be – azaz a külföldi webshopnak be sem kell jelentkeznie a NAV-nál, hanem a saját adóhatósága juttatja el Magyarországra az áfát.
A Niveus consulting Group szakértője kiemlte, hogy az őszi adócsomagot végül úgy módosították, hogy mégis jelenteni kell az online számla rendszerében a termékértékesítéseket. Azaz, minden webshopnak regisztrálnia kell online számlázóprogram akkor is, ha egyébként külföldről árusít.
„Talán a legfontosabb hír az eredetileg benyújtott javaslat módosításával kapcsolatban, hogy a KATA szabályok érdemi módosítására az utolsó pillanatban sem került sor, marad tehát az a szabály, hogy jövőre az egy vevő felé számlázott 3 millió forintot meghaladó bevétel után a vevő (külföldi vevő esetén a vállalkozó) 40%-os különadót kell fizetni.” – emelte ki Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere
A szakértő két esetkört emelt ki az érdemi módosítások közül, amelyek az eredeti törvényjavaslathoz képest bekerültek az elfogadott szabályba. Mind a kettő érinti a cégeket, a bevallások, illetve határidők miatt.
Központi adóbevallások, határidők módosítása
A cégeket érintő a legnagyobb változás az lesz 2021-ben, hogy az önkormányzati adókat nem önkormányzatonként eltérő rendszeren és bevalláson, hanem központilag, a NAV által kiadott egységes bevallás segítségével kell bevallani minden telephelyre. Azaz, annak a cégnek is csak egy adóbevallást kell benyújtania, amelynek több településen van iparűzési adó telephelye (bár erre eddig is volt korlátozott lehetőség, de most már ez lesz a főszabály).
Az átállás nehézségeit jól mutatja, hogy a bizottsági módosító indítvány az informatikai rendszerek összehangolására nyitva álló határidőt 2023. április 1-jére halasztották, mert a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár részéről is túlságosan időigényes feladatról van szó. Ez természetesen az adóbevallás központosítására nincs hatással.
Az adóbevallás központosítása ellenére a helyi adókat továbbra is az egyes önkormányzatok számlájára kell utalni. Nemcsak a NAV-on belül nem sikerült tehát az egységes utalási számlát kialakítani – bár ezt évek, lassan évtizedek óta ígérik – hanem az önkormányzatok felé is külön-külön kell az iparűzési adót megfizetni. Fischer Ádám szerint ez továbbra is felesleges és jelentős banki költséget generál a vállalkozásoknak.
Szintén a NAV veszi át a gépjárművek adóztatását. Itt is a módosító javaslat világít rá az átállás nagyságrendjére, ugyanis a gépjárműadó tavaszi bevallási határidejét egy hónappal el kellett tolni annak érdekében, hogy a NAV ténylegesen is át tudja venni ezt a feladatot. Azaz 2021-ben elég lesz április 15-ig megfizetni a gépjárműadót.
A távolsági értékesítésre vonatkozó áfa-szabályok egyszerűsítése
Nem csak itthon, az egész EU-ban nem várt adminisztratív terhet jelent a koronavírus-helyzet. Ezért lépnek hatályba csak július 1-jén (az eredeti január 1-je helyett) a távolsági értékesítésre, azaz lényegében az online kereskedelemre alkalmazandó új áfaszabályok. Ez viszont megkavarta a magyar online számlázásra vonatkozó szabályozást is.
Az online számlázás kötelezettsége a külföldi cégeknek eddig gyakran azért nem jelentett problémát, mert a magánszemélyek részére kiállított számlákra nem vonatkozott az online számlázóprogram kötelezettsége. Ezt a problémát kezelné az, hogy január 1-jétől nem kellene azokat a számlákat online jelenteni, amiket az új szabályok szerint egyablakos bevallás keretében vallanak be – azaz a külföldi webshopnak be sem kell jelentkeznie a NAV-nál, hanem a saját adóhatósága juttatja el Magyarországra az áfát.
A Niveus Consulting Group szakértője kiemelte, hogy az őszi adócsomagot végül úgy módosították, hogy mégis jelenteni kell az online számla rendszerében a termékértékesítéseket. Azaz, minden webshopnak regisztrálnia kell online számlázóprogram akkor is, ha egyébként külföldről árusít.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
2022-től jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. 13%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó és megszűnik a szakképzési hozzájárulás. Újabb részletek derültek ki a személyi jövedelemadó (szja) visszatérítéssel kapcsolatban. Szolgáltatásnyújtás miatt is keletkezhet társasági adó telephely. Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk a követelések felszámolási eljárásban történő érvényesítése mellett.
(Újra)Indul idén nyáron a 2021-2027-es EU költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 mrd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Ennek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői.
A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!