Hírlevél - 2026. március

2026. Március 30.

TARTALOM

– NAV 2026. évi ellenőrzési terve: adatvezérelt, valós idejű kontroll erősödése
– Új GBER-tervezet: egyszerűsödő állami támogatási szabályok és bővülő alkalmazási kör
– Kúriai döntés a „haladéktalan” számlakiállításról: a 8 napos határidő korlátai
– EUB-ítélet a törzsvásárlói pontok áfa-kezeléséről: elhatárolás az utalványoktól
– Niveus vállalati felmérés: óvatos várakozások és erősödő AI-nyitás

Márciusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

 

Áprilisban indul a Niveus Payroll negyedéves HR hírlevele 

A „hard” HR-területek – adózás, pénzügy, bérszámfejtés és jog – legfontosabb kérdéseit dolgozzuk fel, amelyek közvetlenül formálják a HR szakemberek mindennapi döntéseit; várjuk az érdeklődők feliratkozását.

FELIRATKOZOM

 

Fókuszban a digitális kontroll: Megjelent a NAV 2026. évi ellenőrzési terve

 

Hivatalosan is megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2026. évi ellenőrzési terve. Ahogy rendkívüli hírlevelünkben már korábban tájékoztattuk ügyfeleinket, a hatóság idén is a technológiai alapú, adatvezérelt kontrollra helyezi a hangsúlyt. A NAV stratégiája egyértelmű: a mesterséges intelligencia és a kiterjedt adatvagyon segítségével a revizorok már valós időben képesek észlelni az eltéréseket, legyen szó az online számlaadatokról vagy az építőipari „Üvegkapu” rendszer információiról.

Az idei irányelvek egyik legfontosabb eleme az adategyeztetési eljárások és a központilag irányított levélkampányok további erősítése, amelyek célja, hogy a nem szándékos hibákat az adózók gyorsan, akár 15 napon belül önkéntesen rendezhessék. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a támogató jellegű fellépés csak a jogkövető magatartást mutató szereplőknek szól. Amennyiben az adózó nem oldja fel az ellentmondásokat, vagy korábbi mulasztásait megismétli, a hatóság azonnali, célzott adóellenőrzéssel lép fel.

A vizsgálatok fókuszában 2026-ban kiemelt helyen szerepel a dinamikusan bővülő e-kereskedelem, az online piacterek, valamint a közösségi médiából bevételt szerző tartalomszolgáltatók ellenőrzése. A NAV szigorúan monitorozza továbbá a tartósan tagi kölcsönből működő, illetve a nagy forgalom mellett „adóminimalizáló” bevallásokat benyújtó társaságokat is. A kiemelt adózók körében a transzferárazás és a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek – különösen az autóipari, építőipari és IT szektorban – továbbra is a legmagasabb prioritást élvezik. A revíziók során a hatóság emellett kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatás szabályszerűségére és a családpolitikai kedvezményekkel való esetleges visszaélések kiszűrésére.

 

Új csoportmentességi rendelet (GBER): Egyszerűsödnek az állami támogatások szabályai

 

Az Európai Bizottság 2026. február végén tette közzé az állami támogatásokra vonatkozó Általános Csoportmentességi Rendelet (GBER) új tervezetét. A javaslat célja az adminisztratív terhek csökkentése és a szabályozási keret hozzáigazítása a jelenlegi piaci és technológiai feltételekhez. Az új szabályozási tervezet 2026. április 23-ig véleményezhető, és a tervek szerint 2027. január 1-jétől lépne hatályba.

A módosítások egyik lényeges eleme, hogy a mezőgazdasági, a halászati és az akvakultúra-ágazatok is a GBER hatálya alá kerülnének, lehetővé téve a tagállamok számára az egységesebb jogalkalmazást. A technológiai fejlődésre reagálva a kkv-k, valamint a kisméretű és közepes piaci tőkeértékű vállalatok digitális átállásának támogatása önálló, új támogatható tevékenységként jelenik meg a rendeletben.

A támogatások végrehajtása során az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazása általánossá válna a tényleges költségek tételes igazolása helyett. Egyes kiemelt területeken, mint a K+F vagy a környezetvédelem, a támogatásnyújtási feltételek egyszerűsödnének, és a vállalat méretétől függetlenül magasabb támogatási intenzitás lenne alkalmazható. Emellett a nagy költségvetésű támogatási programok esetében az előzetes értékelési terv készítésének kötelezettsége megszűnne.

Az energetikai szektorban a megújuló energia és az energiaintenzív ipar működési támogatásainak nyújtása egyszerűbbé válna. A javaslat értelmében az ilyen típusú programokra vonatkozó évi 300 millió eurós költségvetési plafon megszűnne, tágabb keretet biztosítva a nemzeti források felhasználásának.

A társadalmi és munkaerőpiaci célkitűzések mentén a szociális és a megfizethető lakhatási projektek energiahatékonysági beruházásai, valamint a digitális és STEM készségek fejlesztését célzó képzési programok esetében magasabb támogatási intenzitás válna elérhetővé. Végezetül a tervezet megkönnyíti a fiatal, innovatív vállalkozások kutatás-fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférését is.

 

Nincs mindig 8 nap a számlázásra – bírságolt a NAV a későn kiállított számla miatt

 

Az Áfa törvény szerint a számlát haladéktalanul ki kell állítani akkor, ha a vevő előre fizetett. A Kúria egy most közzétett ügyében az volt a kérdés, hogy mit jelent ez a haladéktalanság.

Az ügyben egy házhozszállítással foglalkozó webshopot ellenőriztek. A webshopon kártyával kellett előre fizetni, ezt követően házhozszállították a megrendelt árukat. A webshop az erről szóló számlát nem azonnal, hanem később, 8 napon belül küldte meg e-mailben a vevőnek – ebben az esetben a NAV-nak. A NAV szerint ez késő volt, mert a kiszállítással egyidejűleg kellett volna a számlát is küldeni és ezért 150.000 forint mulasztási bírságot szabott ki. A webshop a bírságot megtámadta a bíróságon. Az ügy a Kúriára került, amely kimondta, hogy a mulasztási bírság kiszabása helyes volt.

Az ügynek mindenkire nézve fontos tanulsága, hogy a Kúria egyértelművé tette, hogy abban az esetben, ha a vevő előre mindent kifizetett – és mindegy, hogy ez a hagyományos netes fizetés vagy előleget kellett fizetni –, a számlát a teljesítésig ki kell állítani és átadni vagy elküldeni a vevőnek. Azokban az esetekben tehát, amikor a vevőtől 100% előleget vagy előrefizetést kér egy cég, akkor nagyon figyelnie kell arra, hogy nem elég a köztudatban élő 8 napon belüli számlázás.

Érdemes lehet a belső folyamatokat áttekinteni, hogy nincs-e olyan eset a cégnél, amikor a vevő már előre kifizeti a teljes díjat, de a számlázási folyamat a hagyományos módon, utólag zajlik.

 

Vásárláskor adott pontok és az utalvány

 

Egy közelmúltbeli Európai Bírósági ügyben az volt a kérdés, hogy a törzsvásárlói programban adott pontok az általános forgalmi adó (áfa) szempontjából utalványnak minősülnek-e. Az adózó a program résztvevőinek a vásárlások után pontokat adott, amelyeket az üzleteiben megvalósuló, későbbi vásárláskor lehetett beváltani. A pontok kizárólag újabb vásárlással együtt voltak felhasználhatók, a termékek pont és pénz kombinációjával nem voltak megvásárolhatók.

Az áfa szabályok szerint egy eszköz akkor minősül utalványnak, ha az utalvány vagy annak feltételei a terméket vagy az értékesítőt meghatározzák. Emellett azon kötelezettségnek is fenn kell állnia, hogy az utalványt a termékértékesítés ellenértékeként elfogadják.

A végkövetkeztetés alapján a második feltétel nem teljesült, így az utalványként való kezelés kizárt. A pontok ugyanis termékértékesítésre nem köteleznek, csak egy későbbi vásárlás esetén árengedményt biztosítanak (így inkább promóciós eszközként működnek, amelyek további vásárlásra ösztönöznek).

 

Niveus vállalati felmérés eredményei: Óvatos várakozások, erősödő AI-nyitás a hazai vállalkozásoknál

 

A Niveus legfrissebb, közel 800 vállalkozás bevonásával készült gazdasági várakozásokra vonatkozó felmérése alapján a hazai cégek továbbra is óvatosan tekintenek a gazdasági kilátásokra, ugyanakkor egyértelműen nyitnak a technológiai fejlesztések, különösen a mesterséges intelligencia felé.

A vállalkozások 43%-a romló gazdasági környezetre számít a következő egy évben. Ez mérséklődést jelent a 2025-ös 58%-hoz képest (2024-ben 47%), ugyanakkor továbbra is visszafogott várakozásokat tükröz. A cégek 43%-a változatlan környezetre készül, míg mindössze 14% számít javulásra.

Saját működésüket a vállalkozások kedvezőbben ítélik meg: a cégek közel fele stabil működésre számít, míg mintegy egyharmaduk vár romlást.

A foglalkoztatás terén továbbra is a kivárás jellemző: 2025-ben a cégek közel háromnegyede, 2024-ben 57%-a számított változatlan létszámra, és az idei adatok sem jeleznek jelentős elmozdulást. A bérfejlesztési tervek ugyanakkor visszaestek: míg 2024-ben a vállalkozások közel 70%-a, addig 2025-ben már csak 42%-a tervezett béremelést.

A beruházási hajlandóság erősödik: 2024-ben a cégek 53%-a, 2025-ben már 67%-a tervezett fejlesztést akár pályázati forrás nélkül is. A támogatások szerepe ugyanakkor továbbra is meghatározó: 2024-ben a vállalkozások 21%-a, 2025-ben 8%-a csak pályázati forrás esetén valósítana meg beruházást, miközben a fejlesztést egyáltalán nem tervezők aránya továbbra is 25% körül alakul.

Jelentős változás figyelhető meg a válságkezelési felkészültségben: míg 2024-ben a vállalkozások 83%-a rendelkezett válságtervvel, ez az arány 2025-re 32%-ra, 2026-ra pedig 25%-ra csökkent.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vállalkozások egyre inkább a hatékonyságjavító megoldások felé fordulnak. A cégek 62%-a vizsgálja a mesterséges intelligencia vagy automatizáció alkalmazását, 24% már használ ilyen megoldásokat, 10% tervezi a bevezetést, míg mindössze 5% nem foglalkozik a kérdéssel.

A működést nehezítő tényezők közül továbbra is a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága emelkedik ki, amelyet a válaszadók közel 60%-a jelölt meg legnagyobb kihívásként. Emellett a vállalkozások 25%-a a munkabérek magas adóterheit, 16%-a pedig az inflációt tartja jelentős problémának.

 

Köszönjük ügyfeleinknek, partnereinknek a kutatásunk kitöltésében való részvételt!

 

HR FÓKUSZÚ HÍRLEVÉL INDUL HAMAROSAN

Április közepén indul a Niveus Payroll új, negyedéves, ,,hard témákat” bemutató HR Hírlevele, amely a HR döntések mögötti pénzügyi, adózási és jogi összefüggésekre fókuszál. A hírlevél célja, hogy gyakorlati, jól használható tartalmakon keresztül segítse a HR szakembereket abban, hogy jobban átlássák a foglalkoztatással kapcsolatos pénzügyi, jogi és bérszámfejtési hátteret. Emellett konkrét tippeket ad a működési hatékonyság javításához, és felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyek felesleges terhet vagy hibás döntéseket eredményezhetnek.

FELIRATKOZOM

 

*          *          *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Hírek

Ingyenes webinárium-sorozat! – Sikeres cégeladás vagy vásárlás? Ehhez megfelelő adózási struktúra? Tudatos vagyonkezelés?

Három terület, amely szorosan összefügg – és mind kritikus, ha cégtulajdonosként, befektetőként vagy vezetőként hosszú távú értéket szeretne teremteni.

Szigorodó NAV-ellenőrzések: felkészült a 2026-os változásokra?

A NAV egyre keményebben lép fel a transzferár-ügyletek vizsgálatakor, miközben 2026-tól új, részletesebb szabályozás lép életbe. A Niveus transzferár-szakértői összefoglalják, milyen dokumentációs kötelezettségek, adatgyűjtési elvárások és bírságkockázatok várnak a kapcsolt vállalkozásokra.

Niveus felmérés: Optimistábbak a magyar vállalkozások, mint tavaly

Optimistábbak a magyar vállalkozások, mint tavaly

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!