Háromszor annyi adót fizethetnek a magyarok jövőre, ha életbe lép Amerika terve

Háromszor annyi adót fizethetnek a magyarok jövőre, ha életbe lép Amerika terve

Kiadvány:  portfolio.hu

Az Egyesült Államok az év elejével felmondta a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóügyi egyezményét Magyarországgal szemben, ami kedvezőtlen következményekkel járhat a magyar befektetőkre nézve. Amerikai papírok osztalék -és kamatfizetése esetén például a mostaninál háromszor nagyobb adóval érdemes megbarátkozni, és az sem lesz mindegy, hogy árfolyamnyereségről vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről beszélünk. A kérdések tisztázásában a Niveus és az RSM adóügyi szakértői voltak a segítségünkre, válaszaikból többek között kiderül az is, mi lesz az amerikai értékpapírokat tartó TBSZ-ek, befektetési alapok vagy éppen ETF-ek adóügyi sorsa.

Több szempontból sem mindegy a magyar befektetőknek, milyen adózási szabályok lépnek érvénybe jövőre, ha valóban megszűnik az Egyesült Államokkal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Alábbi cikkünkben igyekeztünk körbejárni néhány olyan esetet, amellyel a legtöbb befektető találkozni szokott. A témában a Niveus Consulting oldaláról Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere és Gyurákovics Gábor, a Niveus Consulting Group szenior adótanácsadója, míg az RSM Hungary oldaláról Süli Szilvia, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere volt a segítségünkre.

Egyezmény hiányában, milyen adózási szabályok vonatkoznak majd az osztalékfizető amerikai részvényekre?

A Niveus szakértői szerint, amennyiben az USA kibocsátó közvetlenül a magyar adóügyi illetőségű lakossági befektető részére fizet osztalékot, úgy

egyezmény alapján jelenleg az adó mértéke 15% (csak USA forrásadó),

egyezmény hiányában ez 48%-ra emelkedik jövőre (30%: USA forrásadó és 5%: magyar SZJA, valamint 13%-os szociális hozzájárulási adó, utóbbi azonban legfeljebb a minimálbér 24-szerese lehet).

Az RSM Hungary szakértője is megerősítette, hogy idén, amíg még hatályban van az egyezmény, az Egyesült Államokban maximum 15%-ot vonhatnak le az osztalékból, a helyi adó mérték egyébként 30% lenne. Jövőre, egyezmény hiányában már nincs korlátozva a forrásadó mértéke, tehát a helyi törvények szerinti mértéket vonhatják le, azaz 30%-ot.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy

BÁR MOST MÉG ÉL AZ EGYEZMÉNY, AMELY ALAPJÁN MAXIMUM 15%-OT LEHETNE LEVONNI, NAGYON SOKSZOR AZT LÁTJUK, HOGY ENNEK ELLENÉRE UGYANÚGY 30% KERÜL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN LEVONÁSRA, CSAK ERRE NAGYON SOK BEFEKTETŐ NEM FIGYEL ODA

– mondta el a Portfolio-nak Süli Szilvia. Ennek az az oka, hogy általában az amerikai kifizető nem rendelkezik arra vonatkozó információval, hogy ki ennek az osztalékfizetésnek a tényleges haszonhúzója, ezért ugyanúgy mintha nem lenne egyezmény, a helyi adómértéket alkalmazza, levonva a 30%-ot.  Amíg él az egyezmény, elviekben lehetőség lenne rá, hogy a befektető visszaigényelje Amerikában a helyi szabályok szerint ezt a többletként levont adót (a 30 és 15% közötti különbözetet), bár ez nem olyan egyszerű művelet.

Válaszában az RSM is kiemeli, hogy amíg az egyezmény életben van, addig Magyarországon az osztalék után szja-fizetési kötelezettség nem merül fel, mert az Egyesült Államokban levont forrásadót (max. 15%-ig) figyelembe lehet venni, de egyezmény hiányában az SZJA-törvény szerint 5% adót mindenképp meg kell majd fizetni, a külföldön levont adón felül. A szocho-fizetést nem érinti a változás – emelték ki.

Az osztalék után főszabály szerint 13% szocho-t kell fizetni, ugyanakkor, ha valakinek például a munkaviszonyból származó jövedelme eléri a minimálbér kétszeresét, akkor az osztalék után már nem merül fel szocho-fizetési kötelezettség.

Egyezmény hiányában amerikai értékpapírból származó kamat után hogyan kell adózni 2024-től egy lakossági befektetőknek?

A Niveus a fenti kérdésünkre azt válaszolta, hogy amennyiben az USA kibocsátó közvetlenül a magyar adóügyi illetőségű lakossági befektető részére fizet kamatot, úgy

egyezmény alapján 15% (magyar SZJA) az adó mértéke,

egyezmény hiányában 48% (30%: USA forrásadó és 5%: magyar SZJA és 13%: magyar szociális hozzájárulási adó [utóbbi esetében, mint egyéb jövedelem nincs felső korlát]).

Árfolyamnyereség esetén hogyan kell majd adózni?

Süli Szilvia szerint érdemes külön kezelni az árfolyamnyereséget, illetve az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet. Sok helyet lehetett olvasni arról, hogy ha megszűnik Amerikával a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor onnantól már nem lehet alkalmazni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat, ami viszont nem fedi a valóságot.

Árfolyamnyereség esetében a forintosítás ugyanúgy történik, a bevételt a bevételszerzés napján forintosítjuk, a ráfordítást a ráfordítás napján. Hasonlóan működik ez az ellenőrzött tőkepiaci ügyletnél is, viszont ez esetben van egy olyan sajátosság, hogy figyelembe tudjuk venni a veszteséges ügyleteket, úgy, hogy megnézzük, az összes nyereséges és veszteséges ügyletnek mennyi a különbözete, és csak ez a különbözet képez az adóévben adóalapot. Árfolyamnyereség esetében ilyen nincs, a veszteség nem csökkenti az adóalapot. Másrészt az ellenőrzött tőkepiaci ügyletnél lehetőség van adókiegyenlítésre: ha az egyik évben nekem az ügyletekből nyereségem van, akkor az arra jutó adót a következő két évben figyelembe vehetem, ha ugyanilyen ügyletekből veszteségem keletkezik.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében az SZJA-törvény szerint annak van jelentősége, hogy a befektetési szolgáltató, ahol a magánszemélynek értékpapír számlája van, mely piacon működik. A legtöbb magyar befektető nem amerikai befektetési szolgáltatónál van, hanem osztrák vagy svájci banknál.

A törvény azt mondja ki, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó szabályok olyan ügyletek esetében alkalmazhatóak, amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő, pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltató vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van kettős adóztatást elkerülő egyezménye.

Tehát az, hogy Amerikával megszűnik az egyezményünk, annyit jelent, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetében kiveszi azokat az eseteket, amikor valaki közvetlenül amerikai banknál, befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával, de annak nincs akadálya, hogy ha egy EGT-államban működő befektetési szolgáltatónál vagyunk, ami lehet magyar vagy svájci is, alkalmazhatóak legyenek az ellenőrzött tőkepiaci ügyéletből származó jövedelemre vonatkozó szabályok, feltéve, hogy a többi egyéb feltétel is teljesül.

Árfolyamnyereségnél, ha arra a nyereségre a helyi amerikai szabályok szerint lehet forrásadót kivetni, és ezt az USA például megteszi, azt Magyarországban figyelembe tudják venni, de itt is bejön az, hogy legalább 5%-nyi szja-t meg kell fizetni ezen felül – emeli ki a szakértő.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény a szocho-fizetési kötelezettségre nincs hatással. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem esetén nincs szocho-fizetési kötelezettség. Árfolyamnyereség után 13% szocho-fizetési kötelezettség felmerülhet, de csak a szocho-fizetési korlátig.

Ha külföldi brókercégnél van értékpapírszámlája egy lakossági befektetőnek, őt hogyan érintik a 2024-től életbe lépő szabályok?

Bagdi Lajos és Gyurákovics Gábor úgy látja, hogy ha az értékpapírt nem USA cég bocsátotta ki valamilyen speciális konstrukcióban (pl. strukturált termékek, amelyek többek között USA termékeket is magukban foglalnak), illetve a befektetési szolgáltató egy olyan országban található, amellyel mind az USA, mind Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezményt kötött és a forrásadó alóli mentességekről részben, vagy egészben az egyezmény rendelkezik, akkor a magyar adóügyi illetőségű lakossági befektetőnél a többet adóztatás elkerülhető, ugyanakkor ezt minden esetben egyedileg kell vizsgálni.

Amennyiben amerikai brókercégnél vezet egy befektető értékpapírszámlát, elkerülhető a kettős adóztatás?

Ha az értékpapírt USA cég bocsátotta ki és az alapkezelő is USA-beli, akkor végső soron az ebből származó bevételt, jövedelmet magyar adóügyi illetőségű lakossági befektető részére fizetik meg, így nagyon speciális adminisztrációval lenne csak kerülhető el a kettős adózás (pl. a befektető adóügyi illetőség váltása) – mondta el kérdésünkre a Niveus.

Az RSM szakértője hozzátette, hogy amerikai szolgáltatónál vezetett számla esetben nem lehet alkalmazni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályt, feltéve, hogy ez nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapír, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (forrásadó + 5% SZJA, + szocho-fizetési korlátig 13% szocho).

Hogyan kell adózni az olyan befektetési alapok (befektetési jegyek) megvásárlása után, amelyek amerikai értékpapírokat is tartanak?

A Niveus válasza alapján, ha a hazai befektetési szolgáltatónál (feltételezve, hogy az nem minősül alternatív befektetési alapnak) a lakossági befektető hozamot ér el (feltételezve, hogy normál piaci áron szerzi meg az értékpapírt, akkor vásárláskor adózási pont még nem azonosítható), az hazai szempontból kamatjövedelemnek minősül, így az adókötelezettség (amennyiben az USA is kamatnak minősíti azt)

egyezmény alapján 15% (magyar SZJA),

egyezmény hiányában összesen 35% (30%: USA forrásadó és 5%: magyar SZJA, kamatjövedelem esetén ebben az esetben szociális hozzájárulási adó nem azonosítható).

Az RSM szakértője ugyanakkor fontosnak tartja kiemelni, hogy a befektetési alapok azok, amelyek megvásárolják a különböző értékpapírokat, köztük az amerikai papírokat is, így ha az adott amerikai papír fizet hozamot, ennek a kifizetésnek a kedvezményezettje maga a befektetési alap lesz. Itt azt kell megnézni, hogy az Egyesült Államok és a befektetési alap kibocsátási országa között van-e egyezmény, ha van, akkor az abban foglaltakat kell alkalmazni.  Magyar befektetési alap esetében, egyezmény hiányában nem lesz, ami korlátozza az amerikai forrásadót. Magánszemély a befektetési alap befektetési jegyeit vásárolja meg és ezek a befektetési jegyek fizetnek neki hozamot, innentől kezdve az számít, hogy a befektetési alap országa és a befektető országa között milyen egyezmény él, illetve, hogy a befektetési alap országa előír-e bármilyen forrásadót abban az esetben, ha kifizetés történik a befektető felé.

Magyar befektetőként magyar befektetési alapot vásárolva, egyezmény hiányában osztalékfizetéskor az amerikai részvény után az amerikai fél elviekben le fogja vonni a 30%-os forrásadót a befektetési alaptól, itthon pedig bejön az SZJA-fizetési kötelezettség is. A magánszemély ez esetben nem az amerikai részvényt birtokolja, hanem a befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet. Az adófizetési kötelezettség megállapításakor a magánszemély csak a befektetési jegy után adózik, azt kell vizsgálni, hogy a befektetési jegy hozama az SZJA-törvény szerint minek minősül, ez lehet kamat-vagy osztalékjövedelem.

AMENNYIBEN AMERIKAI RÉSZVÉNY ESETÉBEN OSZTALÉKFIZETÉS KELETKEZIK, A BEFEKTETÉSI ALAPOK SZINTJÉN ÉLETBE LÉP A 30%-OS FORRÁSADÓ, TEHÁT ENNYIVEL KEVESEBBET FOGNAK KÉZHEZ KAPNI, AMI ÍGY KÖZVETVE A LAKOSSÁGI VÉGBEFEKTETŐ HOZAMÁT IS ÉRINTI, HA MAGYAR BEFEKTETÉSI ALAPRÓL BESZÉLÜNK

– tette hozzá a Niveus és az RSM.

Milyen adózási szabályok vonatkoznak az amerikai értékpapírokat vásárló magyar befektetési alapkezelőkre, nekik hogyan kell adózniuk 2024-től?

A Niveus úgy látja, hogy a hazai alapkezelők adóköteles bevétele a lakossági befektetőtől kapott szolgáltatási díjból ered (nem pedig az értékpapírokkal kapcsolatos kereskedelemből, mivel az a magyar adóügyi lakossági befektetőt illeti meg), a saját adózását ez nem befolyásolja, ő csak, mint kifizető járna el (a forrásadóval is csökkentett összeg tekintetében).

Mi a helyzet a TBSZ számlákkal? Ezeken lehetnek-e nem egyezményes ország tőzsdéjének részvényei?

Ez független az egyezmény meglététől, a magyar SZJA tv. által definiált szigorú feltételeknek kell megfelelnie mind a magánszemélynek, mind a külföldi szolgáltatónak – mondták el kérdésünkre a Niveus szakértői. Hozzátették, hogy a TBSZ egy speciális hazai konstrukció, ám feltételezhető, hogy az USA szabályok szerint változatlanul forrásadó fogja terhelni, ha közvetlen amerikai kibocsátású értékpapír kerül bele.

Az RSM szakértője itt rámutatott arra, hogy amennyiben az amerikai részvény nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírnak minősül (például EGT tőzsdén kereskednek vele), akkor az általános szabályok szerint TBSZ számlán tartható a részvény.

Ha van olyan ETF, amely amerikai részvényeket tartalmaz, de európai entitás a kibocsátója, kikerülhető egyezmény hiányában a magasabb adófizetés?

A Niveus szakértői úgy vélik, hogy ez lehetséges, ugyanakkor ezt minden esetben egyedileg kell vizsgálni.

Az RSM kérdésünkre azt válaszolta, hogy az ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyekkel tőzsdén kereskednek. Hasonló szabályok vonatkoznak rájuk, mint a befektetési jegyekre. Európai kibocsátású ETF alap esetén a hozam után kivethető forrásadót azt befolyásolja, hogy az ETF alap országa és Magyarország között van-e kettős adóztatást kizáró egyezmény. Az ETF tőzsdei értékesítésére az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni, amennyiben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó feltételek teljesülnek.

A futures-ügyletek/derivatív ügyletek esetében hogyan kell adózni egyezmény hiányában?

A Niveus válasza szerint, amennyiben az ügylet megfelelne a magyar SZJA tv.-ben nevesített ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem kategóriájának, úgy

egyezmény alapján 15% (magyar SZJA),

egyezmény hiányában 35% (30%: USA forrásadó és 5%: magyar SZJA, ekkor szociális hozzájárulási adó nem fizetendő).

Amennyiben az ügylet nem felelne meg a magyar SZJA tv.-ben nevesített ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem kategóriájának, úgy árfolyamnyereségként

egyezmény alapján 15% (magyar SZJA),

egyezmény hiányában 48% (30%: USA forrásadó és 5%: magyar SZJA, illetve 13%-os szociális hozzájárulási adó, utóbbi azonban legfeljebb a minimálbér 24szerese lehet).