Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől.

Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint - foglalja össze a Niveus Consulting Group.

A pünkösdi hétvégére tekintettel a 2023-as személyi jövedelemadó bevallások határideje 2024. május 21. Eddig van tehát még idő annak átgondolására, hogy mely jövedelmek lehetnek azok, amelyek nem szerepelnek az adóhatóság által elkészített szja bevallás tervezetben és még be kell írni a megfelelő sorokba – figyelmeztet a Niveus Consulting Group.

Érdemes ekkor a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelmekre is gondolni, különösen mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2024-re előirányzott adóellenőrzési terve alapján a korábbi években már megszokott, klasszikusnak tekinthető ellenőrzési célpontok mellett fokozottabb ellenőrzésre számíthatnak az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből és a kriptovalutával végrehajtott ügyletekből jövedelmet szerzők is.

Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Adótanácsadási Üzletágának vezetője szerint azzal általában tisztában vannak az adózók, hogy amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, ez esetben a kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli a NAV felé, melynek következtében a NAV még az SZJA-bevallási tervezetben is feltünteti az ily módon szerzett jövedelem összegét.

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy amennyiben a magánszemély külföldi banknál vagy befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával és ennek következtében külföldről származó bevétele keletkezik, a külföldről történő kifizetésre vonatkozó adatokkal a magánszemélynek saját magának kell kiegészítenie a bevallástervezetét, hiszen az adóhatóság az SZJA bevallástervezet készítésekor nem rendelkezik erre vonatkozó információval.

Lehetnek olyan adózók, akik úgy gondolják, hogy mivel a NAV nem rendelkezik automatikusan információval ezekről a külföldi ügyleteikről, azt akár el is titkolhatják az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi banknál és befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlákról és pénzforgalmi számlákról, több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Ennek köszönhetően ellenőrzéskor az adóhatóság akkor is be tudja gyűjteni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó kifizetések adatait, ha a bevétel külföldről származott és az adózó eltitkolta azt – figyelmeztet a szakértő.

Szintén fontos, hogy ha az adózó ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet vall be, akkor a kellemetlen következmények elkerülése érdekében vizsgálja meg, hogy az adott ügylet valóban megfelel-e az ellenőrzött tőkepiaci ügylet Szja törvényben megfogalmazott definíciójának, mivel a kedvezményes adózás (szocho-mentesség és adókiegyenlítés) csak ebben az esetben alkalmazható. Az pedig elkerülhetetlen, hogy a magánszemély rendelkezzen az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással, mivel e jövedelemtípus vonatkozásában az adót minden esetben az adózó köteles bevallani és megfizetni. Ennek hiányában így javasolt megkeresni az érintett szolgáltatót.

A kriptoügyletekkel kapcsolatos adatokat szintén nem tartalmazza a NAV által készített SZJA bevallástervezet, hacsak nem kifizetőtől származik a bevétel, aki erről adatot is szolgáltatott a NAV felé, azonban erre a gyakorlatban még viszonylag kevés példa mutatkozik. Ennek következtében az adózók széles köre gondolhatja, hogy a kriptoeszközzel végrehajtott ügyleteket el lehet rejteni az adóhatóság elől. Az adóhatóság azonban 2024-ben kiemelt figyelmet fordít e jövedelmek azonosítására is.

Amit az ilyen típusú jövedelmekkel kapcsolatban mindenképpen érdemes tudni, az, hogy a kriptoeszközök esetében akkor van adóztatási pont, amikor az eszköz kikerül a kriptovilágból, azaz például átváltásra kerül fiat pénzre (hagyományos pénzre, mint például a forint, dollár, euró stb.) vagy valaki eszközt vagy szolgáltatást vásárol kriptoeszközzel. Az adózók tehát csak azután számíthatnak adóellenőrzésre, miután a kriptovalutát újra fiat pénzre váltották (vagy azzal eszközt, szolgáltatást vásároltak) és ezt követően nem tettek eleget bevallási- és adófizetési kötelezettségüknek.

Egy ilyen esetleges ellenőrzés során az adóhatóság elsősorban arra lesz kíváncsi, hogy mennyi fiat pénz került be a „kriptovilágba” és mennyi fiat pénz került onnan ki. Az ellenőrzés során problémát okozhat, ha az adózók nem rendelkeznek megfelelő kimutatásokkal a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyleteikről, így érdemes azokat folyamatosan vezetni.