Hirlevél - 2026. január

Jelentős változások a bérszámfejtés terén

A 2026-os év számos fontos változást hozott a bérszámfejtés és a munkavállalói juttatások területén a kihirdetett jogszabályok alapján. Hírlevelünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy a HR terület naprakész maradhasson a változásokkal kapcsolatban.

1. 2025. december 23. napján hirdették ki a 2026. évi minimálbér összegét:

A Magyar Közlöny 157. számában jelent meg a 2026. január 1. napjától érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet, amely a 2026. január havi bérszámfejtés adatait érinti.

Minimálbér és garantált bérminimum

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől:

• havibér alkalmazása esetén 322.800 Ft,
• órabér alkalmazása esetén 1.856 Ft.

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől:

• havibér alkalmazása esetén 373.200 Ft,
• órabér alkalmazása esetén 2.145 Ft.

Így 2026. január 1-jétől a minimálbér mértékében megállapított alapbér nettó összege 214.662 Ft / hó, a garantált bérminimum nettója pedig 248.178 Ft / hó. A bruttó összegekből levonásra kerül - az általános adóztatási szabályok szerinti - 15%-os személyi jövedelemadó, illetve a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék, amelyek összességében 33,5%-os mértéket jelentenek a munkavállalói levonások tekintetében.

A minimálbér 2026. évi összege a munkával eltöltött idővel arányosan csökken, amennyiben a munkavállaló csökkentett munkaidőben, részmunkaidőben vállal állást.

1. Mi mennyi 2026-ban – az új minimálbér a következő adónemeket és kifizetéseket érinti:

1. Elérkeztünk a családi adókedvezmény emelkedésének következő szakaszához:

2026. január 1-től kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként az adóalapkedvezmény összegei a következőképpen alakulnak:

1. „KÉTAK” szabályai 2026 – új szja kedvezmény bevezetése

2026. január 1-től az 1986.01.01. vagy később született - két gyermeket nevelő* - anyák vehetik igénybe a kedvezményt (40 év alatti anyák).

2027. január 1-től az 1977.01.01. vagy később született - két gyermeket nevelő* - anyák vehetik igénybe a kedvezményt (40 – 50 év közötti anyák is „csatlakoznak” a kedvezményt igénybe vehetők köréhez).

2028. január 1-től az 1968.01.01. vagy később született - két gyermeket nevelő* - anyák vehetik igénybe a kedvezményt (50 – 60 év közötti anyák is „csatlakoznak” a kedvezményt igénybe vehetők köréhez).

2029. január 1-től az 1968.01.01. előtt született - két gyermeket nevelő* - anyák vehetik igénybe a kedvezményt (60 év feletti anyák is „csatlakoznak” a kedvezményt igénybe vehetők köréhez).

Ki veheti igénybe a KÉTAK kedvezményt?

*Két gyermeket nevelő anya az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként két olyan gyermeket nevel vagy nevelt, aki után

• családi pótlékra jogosult, vagy
• családi pótlékra már nem jogosult, de legalább 12 éven keresztül jogosult volt (ideértve azt a gyermeket is, aki után az anya családi pótlékra jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg).

1. Egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak változása:

2026. január 1-jétől a mezőgazdasági ágazatban dolgozók az éves 120 napon felül is vállalhatnak munkát, illetve a minimálbér emelkedésével változik a napi közteher mértéke.

Ha a munkavállaló 2026-ban mezőgazdasági idénymunka keretében dolgozik több alkalommal, akkor az éves foglalkoztatási korlátként meghatározott 120 napon túl további 90 napig, azaz összesen 210 napig végezhet munkát ebben a formában. A munkáltatónak ugyanakkor a 120 napon felüli napokra magasabb közterhet kell fizetnie.

Az alkalmi munkánál szintén 120 nap lesz az éves foglalkoztatási korlát, akkor is, ha a munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál dolgozik.

2026. január 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

Így a minimálisan kifizetendő bérek 2026. január 1-jétől órabér alkalmazása esetén a következőképpen alakulnak:

• minimálbér esetén 1.578 Ft / óra (8 óra esetén 12.624 Ft / nap),
• szakképzettséget igénylő munkakörben történő foglalkoztatás esetén a garantált bérminimum 1.866 Ft / óra (8 óra esetén 14.928 Ft / nap).

A mentesített keretösszeg (vagyis amely összegig a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme szja-mentes) továbbra is a napi minimálbér, illetőleg garantált bérminimum 130%-a.

A mentesített keretösszeg 2026. január 1-jétől (minimálbér 322.800 Ft, garantált bérminimum 373.200 Ft):

• minimálbér esetén 19.305 Ft,
• garantált bérminimum esetén 22.308 Ft.

Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő munkáltatói közterhek 2026. január 1-jétől a minimálbérhez viszonyítva kerülnek megállapításra. A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállaló után fizetendő közteher – száz Ft-ra kerekítve – a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:

• mezőgazdasági idénymunkánál az első 120 napra a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka, azaz 2.400 Ft
• mezőgazdasági idénymunkánál a 120 napon túli további 90 napra a hónap első napján érvényes minimálbér 1,125 százaléka, azaz 3.600 Ft,
• turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka, azaz 2.400 Ft,
• alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka, azaz 4.800 Ft,
• filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 9.700 Ft.

1. Bevezetésre kerül a KLAKTAM jelű adatszolgáltatás

Ha a munkáltató a 35. életévét be nem töltött munkavállalóknak béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás jogcímén lakhatási támogatást ad az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról. Így a 2025. évi juttatásokról szóló adatszolgáltatás határideje 2026. január 31.

Bértranszparencia 2026: amikor az adatminőség válik kulcskérdéssé

2026 a bértranszparencia szempontjából nemcsak jogszabályi, hanem adatminőségi fordulópont is lesz. Az uniós irányelv hazai átültetése várhatóan új jelentéstételi és indokolási kötelezettségeket hoz, amelyek mögött pontos, konzisztens és auditálható béradatokra lesz szükség.

A bértranszparencia nem az egyéni bérek nyilvánosságáról szól, hanem a bérstruktúra átláthatóságáról és indokolhatóságáról. A vállalatok csak akkor tudnak megfelelni az elvárásoknak, ha a béradataik összehasonlíthatók, visszakövethetők és következetesen magyarázhatók.

Ebben a környezetben a bérszámfejtés operatív funkcióból stratégiai adatforrássá válik. Éppen ezért év elején még nem késő dönteni a bérszámfejtés kiszervezése mellett, vagy szolgáltatót váltani: egy jól strukturált induló adatbázis és egységes folyamatok jelentősen csökkentik a kockázatokat, és megkönnyítik a felkészülést a bértranszparenciára.

A Niveus Payroll tapasztalata szerint 2026-ban azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek időben biztosítják a béradataik minőségét és értelmezhetőségét. Keresse bizalommal a bérszámfejtési üzletágunk vezetőjét ajánlatkérés kapcsán:

HORVÁTH ZSÓFIA

Üzletágvezető – Könyvelés és Bérügyvitel

FCCA, Okleveles könyvvizsgáló

+36 70 653 55 76

zsofia.horvath@niveus.hu

Globális minimumadót érintő változások

A 2024-ben kezdődő adóévre vonatkozó aktualitások

Azon gazdasági entitásoknak, amelyek már a globális minimumadó hatálya alá tartoztak – leegyszerűsítve: olyan cégcsoportok tagjai, amelyek konszolidált árbevétele a megelőző négy adóév közül legalább kettőben a 750 millió eurót elérte vagy meghaladta –, számos kötelezettséget kellett teljesíteniük. Ide tartozik különösen a bejelentési kötelezettség, az esetleges adófizetési kötelezettség számviteli beszámolóban történő megjelenítése, valamint az adóelőleg-bevallás benyújtása (és ha releváns, fizetése).

A fentieken túl a csoportszintű adatszolgáltatás és adóbevallás elkészítése (esetleg többletfizetés) jellemzően 2026-ban válik esedékessé (az adóév végét követő 18. hónap).

Noha az adatszolgáltatást jellemzően az anyavállalat készíti el, a magyar szabályok szerinti teljesítés miatt a hazai tagok aktív közreműködése elengedhetetlen. A központtal történő egyeztetés mindenképpen javasolt, a nem megfelelő vagy hiányos teljesítés akár 10 millió Ft-os mulasztási bírságkockázattal is járhat.

A 2025-ben kezdődő adóévre vonatkozó aktualitások

Azon gazdasági entitások, amelyek a 2024-es adóévükben már a globális minimumadó hatálya alá tartoztak, 2025-ben is érintettek maradnak, amennyiben a csoportszintű feltételek továbbra is fennállnak.

Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy az érintettségi vizsgálatot azok is elvégezzék, amely cégek korábban még nem estek a szabályozás hatálya alá, mivel a kötelezettség újonnan is beállhat (pl. az évközi felvásárlások miatt).

Amennyiben a globális minimumadó-kötelezettség felmerül – a megítéléshez a központtal való egyeztetés gyakorlatilag elengedhetetlen –, a közeljövőben az alábbi főbb teendők merülnek fel:

• az adóévet követő második hónap végéig (naptári éveseknél február 28.) az adóhatóság felé bejelentési kötelezettség áll fenn, ennek elmulasztása / késedelmes teljesítése 5 millió Ft-os mulasztási bírságkockázattal járhat;
• vizsgálni szükséges, hogy globális minimumadó-fizetési kötelezettség keletkezik-e, amennyiben igen, azt a számviteli beszámolóban is megfelelően meg kell jeleníteni.

Új adminisztratív iránymutatás

Az OECD a legújabb adminisztratív iránymutatását az év elején tette közzé, ez több lényeges könnyítést és pontosítást tartalmaz. A legfontosabb változások az alábbiak:

• az ún. átmeneti „safe harbour” mentességek alkalmazhatóságát egy évvel meghosszabbították;
• bevezetésre került egy állandó „safe harbour” mentesség, amely az átmeneti mentességek között szereplő egyszerűsített adómérték módosított változatán alapul;
• megjelent a valós gazdasági jelenléthez kötött adókedvezmény, amely a kiegészítő adómérték számítása során kedvező hatással bírhat;
• jelenleg kizárólag az USA-ban található végső anyavállalattal rendelkező csoportok esetében abban a tekintetben érhető el egyszerűsítés, hogy bármely csoporttagok joghatóságában nem kell jövedelem-hozzászámítási és aluladóztatási kiegészítő adót számítani és fizetni.

Új transzferáras rendelet – aktualitások és ellenőrzési tapasztalatok

2026. január 23-án hatályba lépett a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló új NGM rendelet, amely jelentős pontosításokat és új előírásokat vezet be a dokumentációs kötelezettségek, a jövedelmezőségi mutatók és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások szabályozása terén. A rendelet egyes területeken adminisztratív könnyítéseket hoz, ugyanakkor több ponton érdemi többletfeladatot ró az adózókra, különösen az eredményszámítások és a pénzügyi alátámasztások kapcsán.

A jogszabályi változásokkal párhuzamosan a NAV 2026 elején több ügyfelünknél is több adóévet érintő adóellenőrzéseket indított, ami azt jelzi, hogy az adóhatóság ellenőrzési aktivitása továbbra is magas. Tapasztalataink szerint az ellenőrzések során a NAV kiemelt figyelmet fordít az adatszolgáltatások és a beszámolók közötti összefüggésekre, az esetleges inkonzisztenciákra, valamint az eredményszámítások nagyságrendi eltéréseire.

Mindezekre tekintettel különösen indokolt a transzferáras háttérszámítások felülvizsgálata, a kapcsolt ügyletekre vonatkozó eredményszámítások és az eredménykimutatás adatainak összhangja, valamint az adatszolgáltatás és a dokumentáció közötti következetesség ellenőrzése. A megfelelően alátámasztott, konzisztens transzferáras dokumentáció nemcsak a jogszabályi megfelelés, hanem az ellenőrzések során is kulcsszerepet játszik.

Bármilyen, a fentiekkel kapcsolatos kérdés esetén a Niveus transzferáras szakértői készséggel állnak rendelkezésre.

Az éves ügyfélelégedettségi felmérésünk eredménye

Szolgáltatásaink folyamatos fejlesztése érdekében a 2025-ös évre is elvégeztük éves ügyfélelégedettségi felmérésünket. Az eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ügyfeleink rendkívül elégedettek a Niveus által nyújtott szolgáltatásokkal, az értékelések pedig stabilan magas szinten maradtak.

Szolgáltatásaink összesített elégedettségi átlaga az 1–5-ös skálán 4,89 lett. Szakértőink szakmai felkészültségét 4,91 pontra értékelték ügyfeleink, míg az elkészített szakmai anyagok színvonala szintén 4,91-es átlagot ért el. Az ügyintézés és válaszadás gyorsasága 4,91, a határidők betartása pedig kiemelkedő, 4,94 pontot kapott. Az ügyfélkezeléssel és ügyfélkommunikációval kapcsolatos elégedettség szintén az egyik legerősebb terület, 4,94-es átlaggal. Az ár-érték arány megítélése 4,51 ponttal összességében pozitív.

A felmérésből az is egyértelműen kirajzolódott, hogy ügyfeleink szinte kivétel nélkül a jövőben is a Niveusszal kíván együtt dolgozni, és szívesen ajánlaná szolgáltatásainkat partnereinek, szakmai ismerőseinek. A szöveges visszajelzésekben gyakran megjelent a magas szintű szakmai tudás, a megbízhatóság, a gyors reakcióidő és a személyes kapcsolattartás mint kiemelt érték.

Büszkék vagyunk az elért eredményekre, és köszönjük ügyfeleink bizalmát, valamint az őszinte visszajelzéseket, amelyek továbbra is fontos iránymutatást adnak számunkra a fejlődéshez.

*          *          *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.