A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
Magyarországon a teljes adó- és járulékbevétel várhatóan közel 30 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben. Ezen belül a tervek szerint az általános forgalmi adóból származik majd a legnagyobb tétel – 8272 milliárd forint –, amely az összbevétel 27%-át képviseli.
A társasági adó – az EU-ban legalacsonyabb társasági adókulcsnak köszönhetően – hazánkban továbbra is a legalacsonyabb a régióban, mindössze 5%-kal járul hozzá a bevételekhez. Ezt az arányt azonban a nemzetközi adózási szabályok változása, különösen a globális minimumadó bevezetése várhatóan megváltoztatja majd.
Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46%-át adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4%) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.
„A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e.” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Részletes összehasonlító táblázat – Adónemek szerinti megoszlás az állami bevételeken belül (%)
|
Ország |
ÁFA / VAT |
Személyi jövedelemadó (PIT) |
Társasági adó (CIT) |
Társadalombiztosítási járulékok |
Vámbevételek |
|
Magyarország |
27% |
17% |
5% |
30% |
~1% |
|
Szlovákia |
21% |
9% |
6% |
35% |
~1% |
|
Csehország |
21% |
13,5% |
12% |
46,1% |
~1% |
|
Románia |
34% |
11% |
7% |
30% |
~1% |
|
Lengyelország |
22% |
15% |
7% |
39% |
~1% |
|
Ausztria |
26,7% |
22,4% |
6,3% |
35,5% |
1,5% |
Főbb megállapítások:
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
Alig egy hete az EU tagállamai megegyeztek abban, hogy fél évvel elhalasztanák az adatszolgáltatási kötelezettséget, amely a határon átnyúló, agresszív adóstruktúrák jelentésére vonatkozik. A vállalatoknak azonban továbbra is fel kell készülniük az adatszolgáltatásra...
Új rendszert vezetett be a NAV a pótlékértesítések kapcsán. EUB jogeset: önköltségi árnál alacsonyabb értékű ügylet áfája. Új K+F fókuszú támogatás az EKD rendszerben. A legelőnyösebb K+F adókedvezmény kiválasztása. A Niveus webinárium sorozatot indít “Sikeres cégeladás/vásárlás? Ehhez megfelelő adózási struktúra? Tudatos vagyonkezelés?” témában. A Niveus meghívott előadóként részt vesz az Ipar Napjai 2025 kiállításon. Áprilisi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Jövőre az iparűzési adó is fizethető euróban vagy amerikai dollárban. A kiskereskedelmi pótadó fizetési határidejének közeledtével érdemes még egyszer átgondolni, hogy kinek és milyen értékesítések után keletkezik kiskereskedelmi adókötelezettsége. Az Európai Bíróság előtt az igazgatósági díjak ÁFA kötelezettségének megítélése. Szeptemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!