A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
Magyarországon a teljes adó- és járulékbevétel várhatóan közel 30 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben. Ezen belül a tervek szerint az általános forgalmi adóból származik majd a legnagyobb tétel – 8272 milliárd forint –, amely az összbevétel 27%-át képviseli.
A társasági adó – az EU-ban legalacsonyabb társasági adókulcsnak köszönhetően – hazánkban továbbra is a legalacsonyabb a régióban, mindössze 5%-kal járul hozzá a bevételekhez. Ezt az arányt azonban a nemzetközi adózási szabályok változása, különösen a globális minimumadó bevezetése várhatóan megváltoztatja majd.
Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46%-át adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4%) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.
„A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e.” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Részletes összehasonlító táblázat – Adónemek szerinti megoszlás az állami bevételeken belül (%)
|
Ország |
ÁFA / VAT |
Személyi jövedelemadó (PIT) |
Társasági adó (CIT) |
Társadalombiztosítási járulékok |
Vámbevételek |
|
Magyarország |
27% |
17% |
5% |
30% |
~1% |
|
Szlovákia |
21% |
9% |
6% |
35% |
~1% |
|
Csehország |
21% |
13,5% |
12% |
46,1% |
~1% |
|
Románia |
34% |
11% |
7% |
30% |
~1% |
|
Lengyelország |
22% |
15% |
7% |
39% |
~1% |
|
Ausztria |
26,7% |
22,4% |
6,3% |
35,5% |
1,5% |
Főbb megállapítások:
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
A cikkben szó esik: – a 2026-os költségvetési tervezés irányairól, – a fogyasztási típusú adók dominanciájáról, – a különadók tartóssá válásáról, – és a társasági adózás jövőbeli mozgásteréről.
Változott a hatóságok álláspontja a május 31-ig megtehető részesedés-bejelentéssel összefüggésben. Pénzügyminisztériumi állásfoglalás a csoportos társasági adóalanyok transzferár kiigazítását érintően. Nem megfelelő az EUB szerint a külföldiek adóvisszatérítésére alkalmazott magyar gyakorlat. Meghosszabbították a GINOP Plusz program keretei között a munkaerőképzési támogatási kérelem benyújtásának határidejét. Csúszik a Golden Visa program. A Niveus Consulting Group meghívott előadóként az energiahatékonysági adókedvezményről tart rövid előadást. Májusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Kihirdették a 2024. évi munkarendet. 2024. január 20-ig kell benyújtani a következő EPR adatszolgáltatást. Karbonvám – újabb jelentéstételi kötelezettség 2024-től egyes importőrökre. Csúszik a „VIDA”-projekt. Decemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!