Határon átnyúló követelések érvényesítése az EU-ban - Workshop
Újabb előadással jelentkezik a Niveus Legal, ezúttal azzal fogunk foglalkozni, hogy hogyan hajthatjuk be könnyen az olyan követeléseket, ahol az adós az EU másik tagállamában található.
Régiós adóverseny: Magyarország ÁFÁ-ra, Csehország járulékra épít
2025. Április 28.A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
Magyarországon a teljes adó- és járulékbevétel várhatóan közel 30 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben. Ezen belül a tervek szerint az általános forgalmi adóból származik majd a legnagyobb tétel – 8272 milliárd forint –, amely az összbevétel 27%-át képviseli.
A társasági adó – az EU-ban legalacsonyabb társasági adókulcsnak köszönhetően – hazánkban továbbra is a legalacsonyabb a régióban, mindössze 5%-kal járul hozzá a bevételekhez. Ezt az arányt azonban a nemzetközi adózási szabályok változása, különösen a globális minimumadó bevezetése várhatóan megváltoztatja majd.
Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46%-át adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4%) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.
„A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e.” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Részletes összehasonlító táblázat – Adónemek szerinti megoszlás az állami bevételeken belül (%)
|
Ország |
ÁFA / VAT |
Személyi jövedelemadó (PIT) |
Társasági adó (CIT) |
Társadalombiztosítási járulékok |
Vámbevételek |
|
Magyarország |
27% |
17% |
5% |
30% |
~1% |
|
Szlovákia |
21% |
9% |
6% |
35% |
~1% |
|
Csehország |
21% |
13,5% |
12% |
46,1% |
~1% |
|
Románia |
34% |
11% |
7% |
30% |
~1% |
|
Lengyelország |
22% |
15% |
7% |
39% |
~1% |
|
Ausztria |
26,7% |
22,4% |
6,3% |
35,5% |
1,5% |
Főbb megállapítások:
- Magyarország bevételei jelentős mértékben a fogyasztási típusú adókra épülnek, de jelentős az egyéb ágazati különadók mértéke is.
- Szlovákia a legalacsonyabb személyi jövedelemadó-bevétellel rendelkezik a vizsgált országok közül.
- Csehország egyedülálló módon elsősorban járulékbevételekre épít.
- Románia esetében az ÁFA szerepe szintén kiemelkedő.
- Lengyelország kiegyensúlyozott szerkezetű, de magasabb a szociális hozzájárulások aránya.
- Ausztria magas jövedelmi és szociális adóterhelésével emelkedik ki.
- A vámok szerepe jelenleg még marginális.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Hírek
A NAV rászáll a KATA-ra – milliós bírság lehet a vége
2020-.tól a NAV kiemelten fogja ellenőrizni a KATA-s szerződéseket. Nem véletlen az adóhatóság szigora; a KATA-s vállalkozók egy munkavállalóhoz képest nagyságrendekkel kevesebb adót fizetnek, az elérhető adóelőnyük hatalmas. A Niveus Consulting Group összefoglalta, milyen kockázatokkal kell...
Közeleg a határidő! EPR kötelezettség - nem csak gyártóknak!
2023. július 1-je óta működik Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi (Extended Producer Responsibility, közismert nevén EPR) rendszer, az érintetteknek 2023. október 20-ig teljesíteniük kell az első negyedéves EPR adatszolgáltatást.