Kiderült, hogy mennyivel nő majd a bruttó és a nettó minimálbér 2025-ben.
De vajon a minimálbér-emelésnek milyen hatása lesz a vállalkozásokra és a költségvetésre? Bagdi Lajos, a Niveus partnere a nlc.hu oldalán erről beszél részletesen.
Régiós adóverseny: Magyarország ÁFÁ-ra, Csehország járulékra épít
2025. Április 28.A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
Magyarországon a teljes adó- és járulékbevétel várhatóan közel 30 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben. Ezen belül a tervek szerint az általános forgalmi adóból származik majd a legnagyobb tétel – 8272 milliárd forint –, amely az összbevétel 27%-át képviseli.
A társasági adó – az EU-ban legalacsonyabb társasági adókulcsnak köszönhetően – hazánkban továbbra is a legalacsonyabb a régióban, mindössze 5%-kal járul hozzá a bevételekhez. Ezt az arányt azonban a nemzetközi adózási szabályok változása, különösen a globális minimumadó bevezetése várhatóan megváltoztatja majd.
Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46%-át adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4%) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.
„A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e.” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Részletes összehasonlító táblázat – Adónemek szerinti megoszlás az állami bevételeken belül (%)
|
Ország |
ÁFA / VAT |
Személyi jövedelemadó (PIT) |
Társasági adó (CIT) |
Társadalombiztosítási járulékok |
Vámbevételek |
|
Magyarország |
27% |
17% |
5% |
30% |
~1% |
|
Szlovákia |
21% |
9% |
6% |
35% |
~1% |
|
Csehország |
21% |
13,5% |
12% |
46,1% |
~1% |
|
Románia |
34% |
11% |
7% |
30% |
~1% |
|
Lengyelország |
22% |
15% |
7% |
39% |
~1% |
|
Ausztria |
26,7% |
22,4% |
6,3% |
35,5% |
1,5% |
Főbb megállapítások:
- Magyarország bevételei jelentős mértékben a fogyasztási típusú adókra épülnek, de jelentős az egyéb ágazati különadók mértéke is.
- Szlovákia a legalacsonyabb személyi jövedelemadó-bevétellel rendelkezik a vizsgált országok közül.
- Csehország egyedülálló módon elsősorban járulékbevételekre épít.
- Románia esetében az ÁFA szerepe szintén kiemelkedő.
- Lengyelország kiegyensúlyozott szerkezetű, de magasabb a szociális hozzájárulások aránya.
- Ausztria magas jövedelmi és szociális adóterhelésével emelkedik ki.
- A vámok szerepe jelenleg még marginális.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Hírek
Számos módosítással fogadta el az Országgyűlés az őszi adócsomagot
Nagy várakozások övezték az őszi adócsomag parlamenti vitáját, elsősorban azt, hogy az utolsó pillanatban változtatnak-e a KATA január 1-jétől hatályos szabályozásán. Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest terjedelmes módosításokat fogadtak el, ezek is leginkább arra világítanak rá...
Brexit – a brit üzleti partnereket továbbra sem árt kifizetni
2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból és ez nem csak a kint dolgozó magyarokat, hanem a cégeket is érinti. Az utóbbi évtizedekben az EU egy jól működő rendszert alakított ki arra az esetre, ha egy külföldi vállalat tartozik egy magyarnak, vagy fordítva. Ez gyökeresen megváltozhat a...