A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
Magyarországon a teljes adó- és járulékbevétel várhatóan közel 30 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben. Ezen belül a tervek szerint az általános forgalmi adóból származik majd a legnagyobb tétel – 8272 milliárd forint –, amely az összbevétel 27%-át képviseli.
A társasági adó – az EU-ban legalacsonyabb társasági adókulcsnak köszönhetően – hazánkban továbbra is a legalacsonyabb a régióban, mindössze 5%-kal járul hozzá a bevételekhez. Ezt az arányt azonban a nemzetközi adózási szabályok változása, különösen a globális minimumadó bevezetése várhatóan megváltoztatja majd.
Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46%-át adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4%) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.
„A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e.” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Részletes összehasonlító táblázat – Adónemek szerinti megoszlás az állami bevételeken belül (%)
|
Ország |
ÁFA / VAT |
Személyi jövedelemadó (PIT) |
Társasági adó (CIT) |
Társadalombiztosítási járulékok |
Vámbevételek |
|
Magyarország |
27% |
17% |
5% |
30% |
~1% |
|
Szlovákia |
21% |
9% |
6% |
35% |
~1% |
|
Csehország |
21% |
13,5% |
12% |
46,1% |
~1% |
|
Románia |
34% |
11% |
7% |
30% |
~1% |
|
Lengyelország |
22% |
15% |
7% |
39% |
~1% |
|
Ausztria |
26,7% |
22,4% |
6,3% |
35,5% |
1,5% |
Főbb megállapítások:
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Alig egy hete az EU tagállamai megegyeztek abban, hogy fél évvel elhalasztanák az adatszolgáltatási kötelezettséget, amely a határon átnyúló, agresszív adóstruktúrák jelentésére vonatkozik. A vállalatoknak azonban továbbra is fel kell készülniük az adatszolgáltatásra...
Kilenc európai országot megvizsgálva kiderül, hogy az adóellenőrzések mellett egyedül Magyarországon létezik az ún. jogkövetési vizsgálat, amely megfelelő együttműködés esetén gyakran végződik szankciók nélkül. Teljesen változó a kép, hogy melyik országban mikor kerül sor adóellenőrzésre, nálunk például jellemzően csak a nagyvállalatok számíthatnak rajtacsapásra. Maga az ellenőrzés folyamata viszont mindenhol belefér a 90-180 napos idősávba, Magyarországon átlagosan 3-4 hónapig tart. -derül ki a Niveus Consulting Group európai adóellenőrzési felméréséből.
A cikkben szó esik: – a 2026-os költségvetési tervezés irányairól, – a fogyasztási típusú adók dominanciájáról, – a különadók tartóssá válásáról, – és a társasági adózás jövőbeli mozgásteréről.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!