Régiós adóverseny: Magyarország ÁFÁ-ra, Csehország járulékra épít

2025. Április 28.

A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.

 

Magyarországon a teljes adó- és járulékbevétel várhatóan közel 30 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben. Ezen belül a tervek szerint az általános forgalmi adóból származik majd a legnagyobb tétel – 8272 milliárd forint –, amely az összbevétel 27%-át képviseli.

A társasági adó – az EU-ban legalacsonyabb társasági adókulcsnak köszönhetően – hazánkban továbbra is a legalacsonyabb a régióban, mindössze 5%-kal járul hozzá a bevételekhez. Ezt az arányt azonban a nemzetközi adózási szabályok változása, különösen a globális minimumadó bevezetése várhatóan megváltoztatja majd.

Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46%-át adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4%) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.

„A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e.” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Részletes összehasonlító táblázat – Adónemek szerinti megoszlás az állami bevételeken belül (%)

Ország

ÁFA / VAT

Személyi jövedelemadó (PIT)

Társasági adó (CIT)

Társadalombiztosítási járulékok

Vámbevételek

Magyarország

27%

17%

5%

30%

~1%

Szlovákia

21%

9%

6%

35%

~1%

Csehország

21%

13,5%

12%

46,1%

~1%

Románia

34%

11%

7%

30%

~1%

Lengyelország

22%

15%

7%

39%

~1%

Ausztria

26,7%

22,4%

6,3%

35,5%

1,5%

 

Főbb megállapítások:

 

  • Magyarország bevételei jelentős mértékben a fogyasztási típusú adókra épülnek, de jelentős az egyéb ágazati különadók mértéke is.
  • Szlovákia a legalacsonyabb személyi jövedelemadó-bevétellel rendelkezik a vizsgált országok közül.
  • Csehország egyedülálló módon elsősorban járulékbevételekre épít.
  • Románia esetében az ÁFA szerepe szintén kiemelkedő.
  • Lengyelország kiegyensúlyozott szerkezetű, de magasabb a szociális hozzájárulások aránya.
  • Ausztria magas jövedelmi és szociális adóterhelésével emelkedik ki.
  • A vámok szerepe jelenleg még marginális.

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Hírek

Globális minimumadó – főbb tudnivalók és kötelezettségek

A globális minimumadó a 750 millió eurós bevételi küszöböt elérő vállalatcsoportok nyereségére legalább 15 százalékos tényleges adószintet ír elő. Az érintett magyar csoporttagoknak akkor is lehetnek éves bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási feladataik, ha végül nem keletkezik fizetendő adó. Cikkünk összefoglalja a legfontosabb teendőket, határidőket és jogkövetkezményeket.

Euróalapú könyvelés: mikor érdemes megvizsgálni az áttérést?

Az euró-forint árfolyammozgások jelentős hatással lehetnek a forintban könyvelő, de euróban működő vállalkozások eredményére. Cikkünkben bemutatjuk, mikor lehet indokolt az euróalapú könyvelés vizsgálata, milyen előnyöket adhat a devizaalapú könyvvezetés, és miért érdemes az áttérés előtt számszerűsíteni az árfolyamhatásokat.

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!