Rosszul járhatunk, ha később adjuk be az adóbevallást

2020. Április 1.

A kormány múlt héten rendeleti szinten (140/2020. (IV. 21.)) szabályozta a bevallások későbbi beadásának lehetőségét. A Niveus Consulting Group szerint ez igazából egy adminisztrációs enyhítés, de akár még rosszabbul is járhatnak azok, akik élnek a felkínált lehetőséggel és a meghosszabbított határidőig adják le bevallásaikat.

A jogszabály értelmében a cégek a szeptember 30-áig esedékessé váló éves bevallási kötelezettségeiknek (például társasági adó, KIVA, helyi iparűzési adó stb.) 2020. szeptember 30-áig tehetnek eleget. Egyúttal az esedékes éves adóikat is eddig az időpontig kötelesek megfizetni. Ha tehát egy naptári éves adózó a társasági adó bevallását nem nyújtja be és az esetlegesen felmerülő adóját nem fizeti meg május 31-éig, akkor nem követ el mulasztást és nem is szankcionálható.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint ugyanakkor a rendeletből nem derül ki egyértelműen, hogy mi a helyzet azokkal, akik mégis korábban szeretnék beadni a bevallásaikat és adott esetben – visszaigényelhető adókülönbözet esetén – korábban vissza szeretnék kapni a nekik járó pénzt. Az adó kiutalásának határideje ugyanis az adóbevallási határidőtől indul, tehát hiába adja be valaki korábban az adóbevallást, a NAV-nak nem kell ettől még utalnia a visszaigényelt összeget. Jelen esetben azért nem egyértelmű a kérdés, mivel a rendeletben igazából nem a bevallási határidő módosításáról, hanem a későbbi teljesítésre vonatkozó lehetőségről van szó.

A szakértő megjegyezte, hogy a jelenlegi jogértelmezések alapján szerinte már szeptember 30-a előtt is visszajár az adó, kérdés, hogy ezt a jogszabályalkotó és a NAV is így gondolja-e.

Szintén érdekes kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik a szeptember 30-ai határidő előtt beadják ugyan a bevallást, de a megfizetéssel várnak a határidőig. A jogszabály alapján ezt büntetés nélkül megtehetik, a Niveus Consulting Group szakértője szerint viszont nem teljesen egyértelmű, hogy az adóhatóság informatikai rendszere kalkulál-e ilyen esetben automatikus késedelmi kamattal, amit majd csak később lehet – hosszú egyeztetések után – esetleg elrendezni.

A rendszeresen fizetendő adóelőlegek kapcsán a Pénzügyminisztérium szóban megerősítette, hogy azok megfizetése a halasztástól függetlenül változatlanul szükséges, tehát a társasági adóban havi előlegfizetők minden hónapban (azaz májustól szeptemberig) kötelesek adóelőleget fizetni a rendeletben szereplő számítási módszer alapján.

„A korábbi, még válság előtti prosperáló gazdasági környezetben elért eredmények alapján számított előlegek megfizetése egyes cégek számára a jelenlegi helyzetben rendkívül megterhelő lehet, ezért érdemes megfontolni minden rendelkezésre álló eszközt, adott esetben akár előlegmérséklést is a finanszírozási nehézségek áthidalására.”-tette hozzá Bagdi Lajos.

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!

Hírek

Niveus hírlevél – 2024. július

Duplájára emelkednek a mulasztási bírságmaximumok augusztus 1-től. Behajthatatlan követelésre is visszaigényelhető az áfa. Augusztustól ismét változik a munkaerőpiacra lépők kedvezménye. A devizaárfolyam-mozgásokból adódó kihívásokra is van válasz. Júliusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Niveus hírlevél – 2025. április

Új rendszert vezetett be a NAV a pótlékértesítések kapcsán. EUB jogeset: önköltségi árnál alacsonyabb értékű ügylet áfája. Új K+F fókuszú támogatás az EKD rendszerben. A legelőnyösebb K+F adókedvezmény kiválasztása. A Niveus webinárium sorozatot indít “Sikeres cégeladás/vásárlás? Ehhez megfelelő adózási struktúra? Tudatos vagyonkezelés?” témában. A Niveus meghívott előadóként részt vesz az Ipar Napjai 2025 kiállításon. Áprilisi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Bevallás előtt: így kerüld el az ügyvezetők hibás TB-minősítését

A bevallási időszak előtt különösen fontos felülvizsgálni az ügyvezetők társadalombiztosítási besorolását, mert a hibás minősítés jelentős járulékkockázatot hordoz. Sok esetben a „nincs díjazás, nincs járulék” megközelítés téves következtetésekhez vezet. A cikk bemutatja, milyen jogviszonyok mentén kell vizsgálni az ügyvezetők helyzetét, mikor keletkezik társas vállalkozói státusz, és milyen következményekkel jár mindez a járulékfizetésre és az adminisztrációra nézve.

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!