Május 31-ig kell regisztrálni a hulladékgazdálkodási hatóság oldalán az EPR kötelezettséggel érintetteknek. Új kétlépcsős azonosítást vezetnek be az Online Számla rendszerben. Újra kihirdették a Whistleblowing törvényt. Elrendelhetik az igazgatási szünetet a közigazgatásban is. Májusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Május 31. – fontos határidő

A cégek szempontjából a május 31. mindig is fontos határidő volt, hiszen naptári éves adózóknál ez a beszámolókészítés, valamint a társasági adóbevallás és a helyi iparűzési adóbevallás határideje. Idén még több feladat kapcsolódott a társasági adóbevallás teljesítéséhez, hiszen az érintetteknek most először kell adatot szolgáltatniuk a kapcsolt vállalkozásaikkal folytatott ügyleteikről. Ezen felül idén először más fontos határidők is kapcsolódnak ehhez a dátumhoz, többek között:

• Lejár a regisztrációs határidő a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) érintett társaságok számára. Első lépésben a MOHU oldalon kellett 2023. április 1. és 30. között regisztrálnia azoknak a társaságoknak, akiket a márciusi hírlevelünkben ismertetett EPR kötelezettség érint. Május 31-ig pedig a hulladékgazdálkodási hatóság elektronikus felületén, az OKRIkapun is be kell(ett) jelentkezniük. A regisztráció kapcsán már számos hasznos tapasztalatot szereztünk az ügyfeleink kérdései révén.

• Szintén május 31-ig lehet díjmentesen felhasználni a SZÉP kártyára 2022. október 15-ig jóváírt összegeket. Ettől a dátumtól az el nem költött összegekre akár 15%-os, de minimum 100 Ft-os díjat számolhat fel a kibocsátó pénzintézet.

Új, kétlépcsős azonosítás az Online Számla rendszerben

A NAV tájékoztatása alapján 2023. június 1-től a másodlagos felhasználók csak kétlépcsős azonosítással léphetnek be az Online Számla rendszerbe.

Ez azt jelenti, hogy a másodlagos felhasználók felhasználónevük és jelszavuk mellett egy külön alkalmazás által küldött belépési értesítés jóváhagyásával, vagy egy, a mobileszközükre telepített külön alkalmazással generált kóddal jelentkezhetnek be.

Első lépésként ki kell választani az azonosítási módot, mely lehet értesítésalapú azonosítás vagy kódgenerálás. Ez utóbbi jelentősége, hogy internetkapcsolat nélkül is működni fog.

Ezt követően le kell tölteni a NAV Azonosító alkalmazást. Kódgenerálás választása esetén a tájékoztató szerint bármely más TOTP azonosító alkalmazás letölthető. Azoknak, akik már használják az Online Számlázó mobilalkalmazást, nem kell letölteniük külön alkalmazást, mivel az Online Számlázó mobilalkalmazás „Kétlépcsős azonosítás” menüpontja is alkalmas az azonosításra.

A mobiltelefonra telepített alkalmazás esetén az első használat alkalmával azt egy QR kód beolvasásával össze kell kapcsolni az Online Számla rendszerrel a webes felületen.

Utolsó lépésként még meg kell adni egy ellenőrző kódot, majd a „Sikeres ellenőrzés” felületen jelennek meg azok a biztonsági kulcsok, amelyek lehetővé teszik a bejelentkezést olyan esetekben is, amikor a kétlépcsős azonosítás sikertelen. Ezt követően az alkalmazás által generált kód megadásával, vagy a belépési értesítés jóváhagyásával (attól függően, hogy az 1. lépésben milyen azonosítási módot választottak) már be lehet jelentkezni az Online Számla rendszer webes felületére.

A kétlépcsős azonosítás a NAV tesztfelületén https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/home már elérhető. A tájékoztató alapján azt javasolják, hogy az adózók a tesztrendszerben létrehozott másodlagos felhasználóval próbálják ki a bejelentkezést a tesztfelületen.

Újra elfogadták a Whistleblowing törvényt

Amint arról előző hírlevelünkben írtunk, a köztársasági elnökasszony korábban nem írta alá a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt. Emiatt májusban az Országgyűlés ismételten napirendre tűzte a tervezet megvitatását és – bizonyos változtatásokkal – ismételten elfogadták azt. A jogszabály, mint a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 2023. május 25-én került kihirdetésre.

A korábbi tervezethez képest a kihirdetett jogszabály legjelentősebb eltérése, hogy kivették belőle a tervezet 50. §-ában szereplő, az „Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések” alcímmel ellátott rendelkezéseket, melyek a leginkább vitatottak voltak.

Egyebekben a rendszer létrehozására és működésére irányadó előírások változatlan formában elfogadásra kerültek, vagyis annak a foglalkoztatónak, aki legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy azok a foglalkoztatók, akik legalább 50, legfeljebb 249 főt foglalkoztatnak, közösen is létrehozhatják a belső visszaélés-bejelentési rendszert.

A törvény a több mint 249 személyt foglalkoztatók esetén a kihirdetését követő 60. napon, azaz 2023. július 24-én lép hatályba, az ennél kevesebb, legalább 50, legfeljebb 249 főt foglalkoztatók azonban haladékot kaptak, ők az előírásokat 2023. december 17-től kötelesek teljesíteni.

Igazgatási szünet a hivatalokban

A bíróságok nyári és karácsonyi törvénykezési szünetéhez hasonló, a hivatali, közigazgatási eljárásokra vonatkozó igazgatási szünetet szabályozó törvényt fogadott el az Országgyűlés. A törvény célja, hogy az egyes állami és önkormányzati szervek nyári és karácsonyi szünetet tarthassanak, mégpedig anélkül, hogy ehhez a jövőben törvényi szintű szabályozásra legyen szükség. A törvény ugyanis megadja az igazgatási szünet fő kereteit és felhatalmazza a kormányt, hogy a jövőben rendelettel is elrendelhessen igazgatási szünetet. 

A törvény teljeskörűen meghatározza az igazgatási szünet tartalmát, amely a jövőben bármikor elrendelhető, ha szükséges. Az igazgatási szünet időtartama alatt – amely időtartamot az igazgatási szünetet elrendelő kormányrendelet szabadon határozhat meg – a hivatalok nem fogják ellátni feladataikat és az ügyfélfogadás is szünetelni fog. Az igazgatási szünet időtartama továbbá nem számít majd bele az adott hivatal előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidőjébe.  

Kérdés, hogy az igazgatási szünet alatt be kell-e adni a határidős iratokat, például a fellebbezést. Az igazgatási szünet alatt ugyanis az ügyintézési határidők szünetelnek, ami nem jelenti azt, hogy az ügyféloldali határidő is szünetelne, a keresetindítási határidő viszont nevesítetten szünetel. A konzervatív értelmezés szerint az ügyintézési határidő szünetelése ezekre nem terjed ki, tehát a határidős beadványokat – a kereset kivételével – időben be kell adni.

Arra a kérdésre, hogy mely hivatalokat érinti az igazgatási szünet, a törvény szövegéből arra következtethetünk, hogy annak alkalmazási köre az összes ismert hivatalra kiterjed, a kormányhivataloktól kezdve, az önkormányzatokon át egészen a speciális hatósági feladatott ellátó szervekig, mint amilyen a NAIH, MEKH vagy a GVH. Ez azonban nem lesz abban az értelemben automatikus, hogy ha a kormány el is rendeli az igazgatási szünetet, az adott hivatalt felügyelő miniszter szabad kezet kap annak meghatározására, hogy mennyiben működik majd az adott hivatal, hiszen ahogy a törvény indokolásából is kitűnik, vannak olyan igazgatási feladatok, amelyek elvégzése nem tűr halasztást.  

Nem egyértelmű azonban a jogszabály a NAV mint központi hivatal tekintetében. A központi hivatalokra főszabály szerint ugyanis kiterjed a törvény hatálya, viszont az a törvény, amely szabályozza a központi hivatalokat úgy rendelkezik, hogy hatálya nem terjed ki a NAV személyi állományába tartozó foglalkoztatottak szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára.  Ezt a kérdést tehát a jövőben még pontosítani szükséges.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.