Niveus hírlevél – 2025. július

Változások a bérügyvitelben. Módosultak az e-pénztárgépre és e-nyugtára vonatkozó szabályok. Szeptember közepétől szigorítás az online számlarendszer hibaüzenetei kapcsán. Érdemi Kúria döntés született az ingatlanok illetékkötelezettségével összefüggésben. Kiemelten fontos a számviteli szabályzatok megfelelősége. IT megoldások a hatékonyság és költségcsökkentés érdekében.

 Júliusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Bérügyviteli változások

Idén nyáron nemcsak az időjárás hoz forróságot, hanem sok bérügyvitelt érintő szabályozás is: 2025. júliusában több fontos jogszabályváltozás is életbe lép, amelyek érintik a munkáltatók adminisztrációs kötelezettségeit, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat és a foglalkoztatás egyes formáit is. Az alábbi összefoglalóban sorra vesszük a legfontosabb módosításokat, hogy a nyári hónapokban is biztos kézzel lehessen navigálni a változások között.

1. Elérkeztünk a családi adókedvezmény emelkedésének első szakaszához. 2025. július 1-től magasabb összegben érvényesíthetik a családi kedvezményt az arra jogosultak.

Ez a változás a július havi munkabérekre vonatkozik, tehát a magasabb összeg igénybevétele során nem a munkabér kifizetésének időpontja számít, hanem a munkabér vonatkozási időszaka.

Munkavállalói teendők a megemelt családi adókedvezményekkel kapcsolatban:

A kedvezmény összegének emelkedése miatt csak azoknak a jogosultaknak van teendőjük, akik év közben, a munkáltatónak, kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozatban a havonta érvényesíteni kívánt családi kedvezmény pontos összegének megadásával nyilatkoztak a kedvezményezett eltartottak számának megadása helyett. Ilyen eset lehet, például, ha más jogosulttal közösen úgy érvényesítik a családi kedvezményt, hogy azt összegszerűen osztják fel egymás között. Szintén összegszerűen kellett megadni az érvényesíteni kívánt kedvezményt, ha a kedvezményezett eltartottak között van beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy. Nekik júliusban célszerű új adóelőleg-nyilatkozatot adniuk annak érdekében, hogy a munkáltató, kifizető a 2025. év hátralévő hónapjaira a magasabb összegben vegye figyelembe a családi kedvezményt az szja-előleg megállapításakor.

Tehát, aki kedvezményezett létszámról nyilatkozott, nincs teendője most, aki azonban összeget adott meg az év eleji nyilatkozaton, annak új nyilatkozat kitöltésére és leadására lesz szükség 2025 júliusától.

2. CSED melletti munkavégzés lehetősége és a CSED/GYED/ÖDF személyi jövedelemadó alóli mentessége

A 2025. június 30. napjáig érvényes szabályozás csecsemőgondozási díj melletti munkavégzésre nem biztosított lehetőséget. A CSED lejártát követően járó gyermekgondozási díj mellett már korlátlanul végezhettek viszont munkát az arra jogosult biztosított szülők a hosszú évek óta hatályos jogszabály szerint.

A 2025. július 1-jétől hatályba lépő módosítás szerint a CSED folyósítása mellett a gyermek születésének napjától számított 90 napot követően már munkát vállalhatnak a csecsemőgondozási díjat igénybe vevő édesanyák is. A CSED melletti munkavégzés időtartamára a CSED csökkentett összegben, 70%-os mértékben jár.

A 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj tekintetében adóalap-kedvezmény illeti meg az igénybe vevőt. Ennél a jogszabályváltozásnál nem az ellátás vonatkozási időszakát kell figyelembe venni, hanem az ellátás kifizetésének időpontját. Ebből az okból kifolyólag, ha a júniusi bérek júliusban kerülnek kifizetésre, a fenti ellátások már adómentesen kerülnek megállapításra.

3. 120 napos korlát gyakorlati szabályai egyszerűsített foglalkoztatás esetében

2025. július 1-től kezdődően a munkavállalók idénymunka és alkalmi munka keretében összesen legfeljebb már csak évi 120 napot dolgozhatnak – függetlenül attól, hány különböző munkáltatónál helyezkednek el.

Ez a módosítás sokakat érinthet, hiszen a NAV tájékoztatása alapján jelenleg havonta mintegy 300 ezren dolgoznak egyszerűsített foglalkoztatásban. Korábban lehetőség volt arra, hogy egy munkavállaló akár az egész évet végigdolgozza idénymunkában vagy alkalmi munkában, ha 4 havonta másik munkáltatónál vállalt munkát. Július 1-től azonban a ledolgozott napok összeadódnak, így a korlát átlépése nem lehetséges, függetlenül a munkáltatók számától.

2025. évben a 120 napos foglalkoztatási korlátot - amelyet tehát munkavállalói oldalról kell megvizsgálni – a július 1-től december 31-ig tartó időszakban kell figyelembe venni.

Fontos tudni, hogy a korábbi korlátozások is érvényben maradnak: alkalmi munkaviszony ugyanazon munkáltató és munkavállaló között továbbra is legfeljebb 5 egymást követő napra, havonta maximum 15 napra, évente pedig legfeljebb 90 napra létesíthető. Az idénymunka esetén is fennáll az évi 120 napos limit az azonos felek között, ami már most sok esetben elnehezítheti a mezőgazdaságban történő foglalkoztatást.

A NAV online lekérdező felületet fejleszt a NAV-Mobil alkalmazásban, amely segíti majd a munkáltatókat és a munkavállalókat a ledolgozott és még rendelkezésre álló napok nyomon követésében. Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez továbbra is az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) használatát javasolják, amely a jövőben automatikusan ellenőrzi a foglalkoztatás feltételeit.

Felmerülő kérdés esetén szakértőink természetesen készséggel állnak a rendelkezésükre a bérügyvitelt érintő kérdésekben.

Módosultak az e-pénztárgépre és e-nyugtára vonatkozó szabályok

2025.július 8-tól választható lehetőségként bevezetésre kerül az elektronikus pénztárgép (e-pénztárgép) használata a hagyományos pénztárgép alternatívájaként azon adózók számára, akik a TEÁOR’25 szerinti meghatározott tevékenységeket végeznek – ide tartozik például bizonyos árucikkek kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével, a vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás, valamint a gyógyszertári tevékenység.

Az e-pénztárgéppel kiállított elektronikus nyugta (e-nyugta) vagy elektronikus számla (e-számla) azonban csak akkor tekinthető adóigazgatási szempontból elfogadhatónak, ha megfelel a 8/2025. (III. 31.) NGM rendeletben előírt részletes követelményeknek. Ezek elsősorban az azonosíthatóságot, adattartalmat és adattovábbítást érintik.

A nyugták megőrzésének szabályai is változnak: a 2028. június 30-ig pénztárgéppel kibocsátott nyugták esetében a megőrzési kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az adóügyi ellenőrző egységet (AEE) az adózó 2033. június 30-ig megőrzi. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges külön archiválni vagy másolatot készíteni a nyugtákról, ha az AEE-t határidőig biztonságosan tárolják.

További újdonság, hogy 2026. január 1-jétől pontosításra kerülnek az adatszolgáltatás önellenőrzési szabályai: ha egy számlaadatot a NAV rendszere technikailag befogadott, de az adózó utólag hibát észlel, akkor a hibás számlaadatot javítani kell, és a helyesbített adatot ismételten be kell küldeni úgy, hogy a NAV rendszerében a javított adat szerepeljen.

NAV-szigorítás a láthatáron: több számlát is elutasíthat a hatóság szeptembertől

A NAV online adatszolgáltatási rendszere 2025. szeptember 15-től szigorodik, több olyan hiba, amely eddig csak figyelmeztetést eredményezett, ezentúl már ténylegesen hibának minősül, és a hibás számlákat az adóhatóság visszautasítja. Minden vállalkozás számára fontos lehet a számlázási folyamatok felülvizsgálata, különösen ott, ahol automatizált adatküldés működik.

A változtatások alapján 21 figyelmeztető kódot („WARNING”) hibának („ERROR”) minősít át a NAV, így ezek a hibák érvénytelenítik az érintett számlák adatszolgáltatását. A leggyakoribb hibák a helytelen áfakódok, a hibás vevői adószámok és a módosító számlák téves hivatkozásai miatt fordulhatnak elő, amelyek még kisebb cégeknél is gyakoriak lehetnek. Ezek a hibák szeptember 15-től már nemcsak figyelmeztetést eredményeznek, hanem megakadályozzák a számla befogadását, ami áfabevallási eltérésekhez és adóhatósági ellenőrzéshez is vezethet.

A visszautasított számlák nem jelennek meg a vevő M-lapján, ami súlyos problémát okozhat a bevallások egyeztetésénél. Ráadásul 2025-től az adóhatóság már új típusú, úgynevezett adategyeztetési eljárásokat is indít, amelyek során már az online számlaadatok és az áfabevallások közötti eltérések automatikus kiszűrésére is törekszik. Egy hibás adószám, helytelen áfakód vagy hiányzó hivatkozás könnyen meghiúsíthatja a teljes adatszolgáltatást, még akkor is, ha a számlázóprogram automatikusan kapcsolódik a NAV rendszeréhez.

Tekintettel arra, hogy egy-egy validációnak a módosítása akár jelentős számlázószoftver működés változással is járhat, valamint, hogy a vállalkozásoknak az átálláshoz időre és tesztelésre is szükségük van, a NAV ezért 2025. szeptember 1-jétől szeptember 15-ig tesztelési lehetőséget biztosít, és először az Online Számla tesztkörnyezetébe telepíti a megváltozott validációs szabályokat.

A jelenlegi folyamatok átvizsgálása, az automatikus adatküldés ellenőrzése, szoftveres validációk, tesztelések és belső kontroll bevezetése most különösen indokolt lehet, főként ott, ahol több vállalat, telephely vagy rendszer működik egyszerre. Ebben szakértőink testre szabott megoldással örömmel állnak rendelkezésre.

A mostani szigorítás csak az első lépés: a NAV célja, hogy az online számlaadatszolgáltatás legyen az ellenőrzések új alapja, amelyhez egyre erősebben alkalmazzák a mesterséges intelligenciát is. Az automatizáció önmagában már nem elegendő, a digitális megfelelőséghez folyamatos felügyeletre és naprakész szakmai háttérre is szükség lesz.

Fontos kúria döntés az illeték számításáról

Lakást általában magánszemélyek vásárolnak, de a fejlesztők komolyabb építési projekteket vagy nagyobb ingatlanokat általában egy külön projekttársaságon keresztül fejlesztenek. Annak érdekében, hogy az ingatlan elidegenítésekor jelentkező illetékfizetési kötelezettséget ne lehessen a társaság elidegenítésével megkerülni, az ingatlannal rendelkező társaságok üzletrészének elidegenítése után már egy ideje ugyanúgy illetékfizetési kötelezettség áll fenn.

Az illetékfizetési kötelezettségnek azonban – nagyértékű ingatlanok után – felső határa van (illetve az illeték mértéke egymilliárd forintig 4%, azt meghaladóan 2%), amit ingatlan résztulajdona megszerzése esetére arányosítani kell (azaz, ha valaki csak az ingatlan tulajdonjogának 50%-át szerzi meg, akkor a fenti számok természetesen arányosan csökkennek).

Bár logikusnak tűnhet, de nem kell viszont arányosítani viszont az ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésekor fizetendő vagyonszerzési illetékkel kapcsolatosan – mivel a törvény szövegében ez tételesen nem szerepel. Nagyértékű, ingatlannal rendelkező társaságok elidegenítése esetén az ügylet tervezésekor erre fontos figyelemmel lenni, mivel ez jelentős illetékkötelezettséget eredményezhet.

A naprakész számviteli szabályzatok jelentősége

Az elmúlt években, illetve a közelmúltban is számos ponton módosult a számviteli törvény, és ezek egy részét a számviteli szabályzatokon is megfelelően át kellett, illetve kell vezetni. A szabályzatok rendszeres frissítése nélkülözhetetlen a jogszabályi megfelelés, a pénzügyi átláthatóság és a vállalati hitelesség fenntartása érdekében.

Bár egyértelmű, hogy ez egy időigényes feladat, melyre a mindennapi üzleti és működési kihívások mellett gyakran nehéz erőforrást allokálni, a megfelelő dokumentáció hiánya komoly bírságot, adóhatósági szankciókat vagy akár könyvvizsgálói és belső ellenőrzési észrevételeket is eredményezhet. Ezek a kockázatok azonban megelőzhetők, ha kellő gondossággal és rendszerességgel gondoskodunk szabályzataink aktualizálásáról.

Jogszabályi megfelelés

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben a számviteli szabályzatok nem készültek el, vagy utoljára évekkel – akár több, mint tíz évvel – ezelőtt frissítették őket. Holott az adóhatóság egy ellenőrzés során rendszeresen bekéri ezeket a dokumentumokat, és vizsgálja, hogy a gazdasági események elszámolása és bizonylatolása megfelel-e a bennük foglalt előírásoknak. Emiatt kiemelten fontos, hogy időben gondoskodjunk szabályzataink meglétéről és azok aktualizálásáról.

A leggyakrabban előforduló hiányosságok, amelyek miatt az adóhatóság mulasztási bírságot szabott ki:

• Az adózó nem a szabályzatban rögzített gyakorisággal számolt el értékcsökkenést, vagy módosította az eszközök hasznos élettartamát / leírási kulcsát anélkül, hogy ezt dokumentálta volna.
• A könyvelési gyakorlat megváltozott – például piaci értékelés bevezetésével – de a változás nem került be a szabályzatba.
• A devizás eszközök és források értékelését az adózó a szabályzatban foglaltaktól eltérően kezelte, dokumentáció nélkül.

Pénzügyi átláthatóság és hitelesség

A naprakész számviteli szabályzatok nem csupán a jogszabályi megfelelést biztosítják, hanem hozzájárulnak a vállalat pénzügyi átláthatóságához és hitelességéhez is. A pénzügyi beszámolóban be kell mutatni az összeállítása során alkalmazott szabályrendszert, a számviteli politika főbb elemeit is. A megbízható pénzügyi jelentéseknek alapja így a precíz és pontos nyilvántartás, melyek elengedhetetlenek a befektetők, hitelintézetek és más érdekelt felek számára.

Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdésük merülne fel, kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal és örömmel segítünk a szabályzatok aktualizálásában és a jogszabályi előírásoknak való megfelelés biztosításában.

Költségcsökkentés az IT segítségével

A Niveus tanácsadási projektjei során gyakran merül fel ügyfeleink részéről az igény, hogy az általános költségoptimalizálási törekvések mellett az informatikai működés területén is szükség lenne támogatásra, optimalizálása – különösen a humán költségek növekedésével és az üzleti környezet bizonytalanságaival összefüggésben.

A Niveus ezen szolgáltatási területen (IT advisory) is az ügyfelei támogatására törekszik, ezért egy szakmailag kiválóan felkészült együttműködő partnerével az alábbi szolgálatásokat ajánlja az Ügyfelei figyelmébe, amelyek gyorsan bevezethető, hatékony megoldásokat nyújtanak:

• Infrastruktúra optimalizálása – Felhőbe költözés, rugalmas és költséghatékony üzemeltetés, az elavult rendszerek lecserélésével.
• Automatizáció és digitalizáció – Szoftverrobotok, mesterséges intelligencia és fejlesztési platformok alkalmazása a manuális folyamatok kiváltására.
• Outsourcing – Külső informatikai szakértők bevonása a fix bérköltségek kiváltására, rugalmas, projektalapú erőforrás-gazdálkodással.

A megoldások nemcsak az azonnali költségek csökkentését célozzák, hanem hosszú távú pénzügyi és működési stabilitást is biztosítanak. Amennyiben érdeklődnek a részletek iránt, szakértő kollégáink egy előzetesen ingyenes konzultáció során örömmel segítenek az igény azonosításában / felmérésében.

A Niveus szakértői készséggel állnak rendelkezésére, hogy felmérjék az Ügyfelek megújuló energia termelésével és tárolásával kapcsolatos terveit és a megújuló energia pályázatra való jogosultságukat.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.