A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közzétette honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
A bizakodásnak vége
Sokáig bizonytalan volt, hogy az egyezmény felmondása mennyire végleges (sokan egyfajta nyomásgyakorlásként értelmezték a globális minimumadó Magyarország általi elfogadása érdekében), ugyanakkor a NAV honlapján közzétett tájékoztató alapján és a legutolsó amerikai álláspont következtében az egyezmény immár véglegesen felmondottnak tekintendő (2023. végéig szóló „türelmi idővel”) – fejtette ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere.
Osztalékadó: 15 helyett 35 százalék
Az egyezmény alatt, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárol tőzsdén és az után osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15% amerikai forrásadót kell fizetnie, további magyar személyi jövedelemadó kötelezettség pedig nem is terheli.
Ha viszont megszűnik az egyezmény, akkor 2024-től már 30%-os forrásadó terheli a magyar befektetőt és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő, így a teljes adóteher 35% lesz – jegyezte meg Bagdi Lajos.
A kamatjövedelemnél és árfolyamnyereségnél még rosszabb a helyzet
Az egyezmény megszűnése esetén a kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl még 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, egyúttal az amerikai részvényekkel, kötvényekkel bonyolított ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ami gyakorlatilag ellehetetleníti majd a magyarok amerikai befektetéseit.
Amerikaiak nem járnak ennyire rosszul
Mivel Magyarország nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett osztalék, jogdíj és kamatjövedelmek után, így az ilyen típusú jövedelmek adómentesek– emelte ki a szakértő. Természetesen semmi nem akadályozza meg Magyarországot abban, hogy a jövőben forrásadót vessen ki és ezaltál megszüntesse az egyenlőtlen helyzetet.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
2026 augusztusától alkalmazandóvá válik az Európai Unió új csomagolási rendelete, a PPWR, amely jelentősen átalakíthatja a vállalkozások csomagolási gyakorlatát. Az új szabályozás nemcsak a gyártókat, hanem az importőröket, forgalmazókat és minden olyan vállalkozást érinthet, amely csomagolt termékeket hoz forgalomba az EU piacán.
Az USA-magyar egyezmény megszűnése számos bizonytalanságot hozott, ám az elmúlt másfél év sok kérdésre megadta a választ, még akkor is, ha az amerikai adórendszer rendkívül szerteágazó és bonyolult. Nagy bizonytalanságok övezték a tőkejövedelmek adózását (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), és nagyon fontos kérdés volt, vajon ezekkel összefüggésben az USA von-e le forrásadót, vagy sem. Bagdi Lajos a Niveus partnere a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy napjainkra egyértelművé vált: az Egyesült Államok-béli befektetésekből származó osztalék forrásadóztatás alá esik, más jövedelemtípusok viszont többségükben nem. Ez jó hír az amerikai üzleti részesedéssel és kamatozó eszközökkel rendelkező szereplők számára. A témáról részletesen az alábbi cikkben olvashatnak:
Három terület, amely szorosan összefügg – és mind kritikus, ha cégtulajdonosként, befektetőként vagy vezetőként hosszú távú értéket szeretne teremteni.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!