A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közzétette honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
A bizakodásnak vége
Sokáig bizonytalan volt, hogy az egyezmény felmondása mennyire végleges (sokan egyfajta nyomásgyakorlásként értelmezték a globális minimumadó Magyarország általi elfogadása érdekében), ugyanakkor a NAV honlapján közzétett tájékoztató alapján és a legutolsó amerikai álláspont következtében az egyezmény immár véglegesen felmondottnak tekintendő (2023. végéig szóló „türelmi idővel”) – fejtette ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere.
Osztalékadó: 15 helyett 35 százalék
Az egyezmény alatt, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárol tőzsdén és az után osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15% amerikai forrásadót kell fizetnie, további magyar személyi jövedelemadó kötelezettség pedig nem is terheli.
Ha viszont megszűnik az egyezmény, akkor 2024-től már 30%-os forrásadó terheli a magyar befektetőt és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő, így a teljes adóteher 35% lesz – jegyezte meg Bagdi Lajos.
A kamatjövedelemnél és árfolyamnyereségnél még rosszabb a helyzet
Az egyezmény megszűnése esetén a kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl még 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, egyúttal az amerikai részvényekkel, kötvényekkel bonyolított ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ami gyakorlatilag ellehetetleníti majd a magyarok amerikai befektetéseit.
Amerikaiak nem járnak ennyire rosszul
Mivel Magyarország nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett osztalék, jogdíj és kamatjövedelmek után, így az ilyen típusú jövedelmek adómentesek– emelte ki a szakértő. Természetesen semmi nem akadályozza meg Magyarországot abban, hogy a jövőben forrásadót vessen ki és ezaltál megszüntesse az egyenlőtlen helyzetet.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Továbbra sem csillapodnak a hullámok a januárban hatályba lépett új KATA szabályozás körül, amely a 3 millió forint feletti kifizetések után 40%-os adót ró a juttatás kifizetőjére. A Niveus Consulting Group néhány, a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdést járt körül.
2021. július 1-jével hatályba lépnek az e-kereskedelmi áfa csomag rendelkezései. 2021. május 21-én kihirdetésre került az úgynevezett ATAD törvény, amely megteremtette a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásának jogszabályi hátterét. Kormányzati bejelentés alapján a gyermeke(ke)t nevelő szülők visszakaphatják 2022 év elején azt a személyi jövedelemadót, amit 2021-ben befizettek a költségvetésbe. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere egy fontos példát hozott: „Az egyezmény hiánya miatt 2024-ben már 35%-os adóteher sújt egy magyar befektetőt, aki amerikai részvények után osztalékot kap. Korábban ez mindössze 15% volt.” Ez nemcsak a tengerentúlon élő magyarok, hanem a hazai befektetők és vállalkozások számára is jelentős hátrányt jelent. Egy gyors és hatékony megoldás nemcsak az adóterhek csökkentése szempontjából kulcsfontosságú, de az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez is nélkülözhetetlen.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!