A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közzétette honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
A bizakodásnak vége
Sokáig bizonytalan volt, hogy az egyezmény felmondása mennyire végleges (sokan egyfajta nyomásgyakorlásként értelmezték a globális minimumadó Magyarország általi elfogadása érdekében), ugyanakkor a NAV honlapján közzétett tájékoztató alapján és a legutolsó amerikai álláspont következtében az egyezmény immár véglegesen felmondottnak tekintendő (2023. végéig szóló „türelmi idővel”) – fejtette ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere.
Osztalékadó: 15 helyett 35 százalék
Az egyezmény alatt, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárol tőzsdén és az után osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15% amerikai forrásadót kell fizetnie, további magyar személyi jövedelemadó kötelezettség pedig nem is terheli.
Ha viszont megszűnik az egyezmény, akkor 2024-től már 30%-os forrásadó terheli a magyar befektetőt és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő, így a teljes adóteher 35% lesz – jegyezte meg Bagdi Lajos.
A kamatjövedelemnél és árfolyamnyereségnél még rosszabb a helyzet
Az egyezmény megszűnése esetén a kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl még 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, egyúttal az amerikai részvényekkel, kötvényekkel bonyolított ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ami gyakorlatilag ellehetetleníti majd a magyarok amerikai befektetéseit.
Amerikaiak nem járnak ennyire rosszul
Mivel Magyarország nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett osztalék, jogdíj és kamatjövedelmek után, így az ilyen típusú jövedelmek adómentesek– emelte ki a szakértő. Természetesen semmi nem akadályozza meg Magyarországot abban, hogy a jövőben forrásadót vessen ki és ezaltál megszüntesse az egyenlőtlen helyzetet.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
A közel 600 cég megkérdezéséből készült javaslatcsomag már a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalán van, célja a versenyképesebb szabályozási környezet kialakítása.
A 2026 elején is alacsony, közel 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ám ezek a megoldások csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket – figyelmeztet a Niveus.
The Court of Justice of the European Union examined, in a Hungarian VAT case, the conditions under which a period already closed by a tax audit may be corrected retrospectively. The case highlights that, during tax audits, taxpayers should present all relevant facts, documents and arguments already in the course of the procedure.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!