Niveus hírlevél – 2023. június

2023-06-30

2023. június 6-án benyújtották a nyári adócsomagot. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló T/4243. számú törvényjavaslat több adónemet érintő számos javaslatot tartalmaz, amelyek egy része 2024. január 1-től, míg egy része már 2023. augusztus 1-jén hatályba lépő változások.

 

Egyúttal kitérünk a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglalt változásokra is. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

 

Kedvező változások várhatóak az szja törvényben

 

A törvényjavaslat a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók számára is számos kedvező változást tartalmaz.

 

Ezek közül kiemelendő, hogy kiegészül a TESZOR’15 85.53.11 számú személygépjármű-vezető képzés tevékenységgel azon tevékenységek köre, ahol az átalányadózást választó egyéni vállalkozók a 80 százalékos költséghányad elszámolását alkalmazhatják.

 

Az Szja tv. adóalap kedvezményei bővülnek az ún. 30 év alatti anyák (fiatal anyák) kedvezményével. A tervezet alapján a 30 év alatti anya a jogosultsági hónapokban mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól a törvényben tételesen felsorolt, az összevont adóalapba tartozó jövedelmei tekintetében. A kedvezmény legfeljebb a bruttó átlagkereset mértékéig érvényesíthető, ami 2023-ban havi 499 952 forint. A kedvezmény az Szja tv. adóalap kedvezményeinél megszokott sorrendiség szerint érhető el. A 30 év alatti anyák kedvezményét a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően lehet az adóalap megállapítása során alkalmazni. A fiatal anya jogosultsági hónapként legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónapot veheti figyelembe és legkésőbb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

 

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezményre lesznek jogosultak. Ez azt jelenti, hogy a családi kedvezményre jogosultak a fenti címeken többlet kedvezményt érvényesíthetnek az adóalap megállapítása során. A családi kedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe a magánszemély, ha a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodik.

 

A Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítása körében a javaslat a SZÉP Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggésben, újrafogalmazza a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatást, rögzíti továbbá, hogy az egyes meghatározott juttatásnak minősül.

 

Jelentős változás a SZÉP Kártyával rendelkezők számára, hogy 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között a munkáltatók egy alkalommal legfeljebb 200 ezer forint további támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként, ami több munkáltató esetén munkáltatónként adható a munkavállaló számára. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy ezen 200 ezer forintos többlet juttatás tekintetében nem szükséges az éves arányosítást alkalmazni, az év közben kezdődött munkaviszonyok esetén is a teljes összeg nyújtható. További kedvező változás, hogy a SZÉP Kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

 

Ahogyan azt már korábban rendeletben is szabályozták, 2023. augusztus 1-jétől a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re változása törvényi erőre emelkedik.

 

Változik a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt és a magánalapítványi vagyon adókötelezettsége

 

A jelenlegi szabályozás alapján a bizalmi vagyonkezelés vagy magánalapítvány részére vagyont átengedő magánszemélyt a vagyon átengedésekor adófizetési kötelezettség nem terheli.

 

A benyújtott javaslat alapján azonban a jövőben értékesítésnek kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély

tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad (ezek együtt: vagyonátadás).

 

Bevételnek a számviteli nyilvántartásba vételi érték minősül majd, az ebből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

 

Változások az áfa törvényben

 

A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy ha a csoportos adóalanyból kiválik egy vagy több tag, és a csoportos adóalany is fennmarad, melyik áfa alany lesz kötelezett, illetve jogosult eljárni az áfa vonatkozásában, tekintettel arra, hogy a tagok jogalanyiságában nem történik változás. Ebben az esetben a csoportos adóalanyiságból történő kiválást az áfát érintő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell kezelni, mintha jogutódlással történő megszűnés történt volna

 

Bekerülnek az Áfa törvénybe a kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetésével kapcsolatos rendelkezések. A Javaslat értelmében a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja nem része a termékértékesítés adóalapjának, termékértékesítéskor a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja tekintetében áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Emiatt ezeknél a termékeknél – a betétdíjas termékektől eltérően – amennyiben a visszaváltási díjat visszatérítik, az adóalap utólag nem csökkenthető.

 

Azonban adófizetési kötelezettséget eredményez, ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza, ugyanakkor a többlet visszaváltás esetén nincs levonási jog a többlettel összefüggésben. Ebben az esetben az adófizetési kötelezettség a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanyt terheli. A vissza nem váltott mennyiséget egy naptári évre vonatkozóan utólag kell megállapítani.

 

Jogharmonizációs célú módosítás keretében lehetővé válik a belföldön nem letelepedett, de az Európai Unió tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfát a különös áfa visszatéríttetési eljárás keretében kaphassák vissza. Korábban erre – a szükséges feltételek fennállása esetén – a normál áfa bevallás keretében volt lehetőség, amely külön áfa regisztrációt igényelt. A változás az olyan belföldi ingatlan beszerzésekre jutó input áfát érinti, amelyet 2021. december 31-ét követően kellett megállapítani, a visszatérítés azonban csak abban az esetben kérelmezhető, ha az érintett adóalany a vonatkozó levonható áfát a korábbiakban még nem érvényesítette.

 

Új fogalomként kerül be az Áfa tv-be az e-nyugta, e-pénztárgép meghatározása, illetve egyéb, az e-nyugta koncepciót megalapozó fogalmak is. E-nyugtának fog minősülni az e-pénztárgéppel kiállított nyugta, és az e-pénztárgép definíciója a javaslat alapján az elektronikus nyugta és egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, pénztárgéptől eltérő, engedélyezett műszaki megoldás.

 

A társasági adó változásai

 

A törvényjavaslat alapján kedvező változások várhatóak a 2014-ben kezdődött adóév végéig keletkezett elhatárolt veszteségek felhasználása tekintetében. A hatályban lévő szabályok szerint 2030. év végéig lehet felhasználni ezen elhatárolt veszteségek még fennmaradó részét. A törvényjavaslat az erre vonatkozó időbeli korlátot törölné el.

Jelentős módosítás várható a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság jogszabályi fogalmában. Az új fogalom több tekintetben is pontosítást tartalmaz, ugyanakkor szigorúbb értelmezést is jelent a korábbi fogalommeghatározással szemben. A definíció második része a következőképpen módosulna: „amennyiben az adózó a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlant az utolsó mérlegfordulónapot követően szerzi meg, akkor a beszámoló helyett, a részesedés tag általi értékesítését, kivezetését megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartás adatait kell figyelembe vennie.” Az új definíció a szabályozás célját – az e fogalomnak megfelelő vállalkozások részesedéseinek elidegenítése esetén történő adóztatást – és a pontosabb értékelés lehetőségét is magában foglalja. A társasági adót érintő változások a kihirdetést követő napon lépnének életbe.

 

Változások a helyi iparűzési adóban

 

A javaslat szerint a helyi iparűzési adót érintő változások 2023. augusztus 1-jén lépnek hatályba. Ezek körében kiemelendő, hogy a munkaerő-kölcsönző vállalkozások tekintetében kiterjesztené a helyi iparűzési adó fizetési kötelezettséget. Ennek értelmében azokon a településeken is keletkezne helyi iparűzési adó kötelezettsége a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknak, ahol a vállalkozás a munkaerőt ténylegesen foglalkoztatja, de nem rendelkeznek az adott településen irodával.

 

Ez egy új telephely fogalmat keletkeztet a helyi iparűzési adóban, amelynek lényege, hogy ha az adott településen a vállalkozás által munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók által teljesített munkaórák száma egy adóéven belül az 1440 munkaórát eléri, a vállalkozásnak a munkaerő-kölcsönzési tevékenységére tekintettel, iroda vagy más képviselet hiányában is telephelye és ezáltal iparűzési adó fizetési kötelezettsége keletkezik az adott településen.

 

Innovációs járulék

 

Jelentős változásnak tekinthető, hogy módosulna az innovációs járulék alapjának megállapítása oly módon, hogy az összhangba kerüljön a helyi iparűzési adóalappal a transzferár szabályozás szempontjából.

 

További változás, hogy a kisvállalati adóalanyok adóévenként választhatnák innovációs járulék szempontjából az egyszerűsített adóalap megállapítást.

 

Jövedéki adó – emelkedik az üzemanyag adómértéke

 

Az uniós adóminimum rendelkezéseinek való megfelelés érdekében 2024. január elsejétől az üzemanyagok adómértékében emelés várható. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a jövedéki adó mértékének emelése a gázolaj, a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdasági gázolaj adómértékét, illetve adókedvezményét is érinti.

 

Az adó mértéke várhatóan a gázolajra üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén, ha a kőolaj világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 142 900 Ft/ezer liter, ha a kőolaj világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 152 900 Ft/ezer liter.

Adóeljárást érintő változások

A T/4243. számú törvényjavaslat több lényeges változást tartalmaz az adóeljárásra vonatkozóan. A javaslat értelmében az adóhatóság nem alkalmazná a kötelező adóellenőrzést azoknál a gazdasági társaságoknál, amelyek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele üzleti évenként eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív.

 

A hatályban lévő szabályozás szerint ebben az esetben, az adóhatóságnak kötelező adóellenőrzést lefolytatni, ugyanakkor a jogalkotó azzal indokolja a kötelező adóellenőrzések körének szűkítését, hogy az érintett adózói kör átfedést mutat a kiemelt, legnagyobb adóteljesítményű adózókkal, akik, valamennyi adónemre kiterjedő adóellenőrzését az adóhatóság visszatérően, rendszeresen végzi, ezért indokolt ezen esetkör hatályon kívül helyezése.

 

Kedvező változás az automatikus részletfizetési kedvezmény jogintézményével kapcsolatban, hogy a természetes személyeken kívül a jogi személyek számára is elérhető lesz a jövőben. Bővülhet az adószám törlésének esetköre azzal, hogy abban az esetben is sor kerülhet az adószám törlésére, ha az elektronikus ügyintézésre köteles adózó nem rendelkezik az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (Eüsztv.) szerinti hivatalos elérhetőséggel.

 

Változások várhatóak a feltételes adómegállapítási eljárás és a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások díjtételeiben. A hatályban lévő szabályok szerint a feltételes adómegállapítási eljárás iránti kérelem eljárási díja 5 millió forint, amely 8 millió forintra, sürgősségi eljárás keretében előterjesztett kérelem esetén 8 millió forint, amely díjtétel 12 millió forintra emelkedik. A feltételes adómegállapítási eljárások köre bővül azzal, hogy ún. típusszerződések esetén is elérhető lesz az adózók számára, melynek díjtétele 10 millió forint lesz várhatóan.

 

Emelkedés várható a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások díjtételeiben is, egyoldalú eljárás esetén 8 millió forint, míg két- vagy többoldalú eljárás esetében várhatóan 12 millió forintra emelkedik.

 

A társasági adó és a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetésének szabályai a jelenleg hatályos kormányrendeleti szabályozás köréből az Art. rendelkezései körébe kerülnének, tehát törvényi szintű szabályozás várható.

 

 

A lakossági befektetések, megtakarítások Szociális hozzájárulási adóterhe

 

A bevezetőben említett Rendelet szerint 2023. július 1-től a korábban a magánszemélyek 15 százalékos személyi jövedelemadóval terhelt befektetéseit, megtakarításait további 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli.

 

A Rendelet hatálya kiterjed a hitelintézeti betét után a 2023. július 1. után jóváírt kamat, valamint lekötött betét esetében a 2023. június 30-át követően lekötött betét kamatára, továbbá a Rendelet hatálybalépését követően vásárolt nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapír, kollektív befektetési értékpapír kamata, hozama beváltásából és nem az EGT/OECD tőzsdén történő átruházásából realizált jövedelemre. Kiterjed továbbá, a Rendelet hatályba lépését követően kamatjövedelemként megszerzett olyan vagyoni értékre, amelyet nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír után szereztek, valamint a Rendelet hatályba lépését követően megkötött biztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésnek a befizetett díjat meghaladó részére.

 

*           *           *

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Share this page and start a discussion:

Hírek

Sajtóközleményünk az USA-magyar egyezmény megszűnéséről

Itt a vége! Az USA felmondta a szerződést és innen már tényleg nincs visszaút!

Elolvasom

Niveus hírlevél – 2021. október

2022-től jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. 13%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó és megszűnik a szakképzési hozzájárulás. Újabb részletek derültek ki a személyi jövedelemadó (szja) visszatérítéssel kapcsolatban. Szolgáltatásnyújtás miatt is keletkezhet társasági adó telephely. Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk a követelések felszámolási eljárásban történő érvényesítése mellett.

Elolvasom

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!