Niveus hírlevél – 2021. augusztus

Módosultak a beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésének szabályai. Augusztus 26-án változások történtek az online számla rendszerben. A távmunka széleskörű elterjedésével egyre több munkáltató számára lehet érdekes a munkavállalóknak távmunkavégzéshez adható eszközökre vonatkozó előírás. Augusztusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Módosultak a beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésének szabályai

A veszélyhelyzet alatt a jogi személyek tagjainak egy szűk kivételi körtől eltekintve tilos volt a személyes jelenlét melletti döntéshozó szervi ülés megtartása. A korlátozás mellett is megtartható volt az ülés elektronikus hírközlő eszköz segítségével való kapcsolattartás útján, vagy meghozható volt a döntéshozó szervi határozat írásbeli döntéshozatallal (levélszavazással). Azonban, ha ezek a lehetőségek az adott jogi személy esetében mégsem jelentettek volna megoldást, akkor a veszélyhelyzet során a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben - ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is - a jogi személy ügyvezetése hozhatta meg azt a tagok helyett.

Erre figyelemmel a számviteli beszámolók egy részét az ügyvezetés fogadta el. Mivel e döntés a jogi személy döntéshozó szervének hatáskörében született, a határozat a döntéshozó szerv határozatának jogi sorsát osztja, vagyis ezen ügyvezetés által elfogadott számviteli beszámolót kell közzétenni.

Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a veszélyhelyzet alatt a döntéshozó szerv hatáskörében az ügyvezetés által meghozott határozatokat később a döntéshozó szerv felülvizsgálhassa. Ebből következően nem kizárt, hogy a jogi személy döntéshozó szerve más tartalommal fogadja el a jogi személy számviteli törvény szerinti beszámolóját, mint amilyennek az ügyvezetés elfogadta és közzétette.

Az ilyen helyzeteket eddig a jogszabály nem rendezte. Szűk körben ugyan eddig is lehetőség volt a beszámoló passzív státuszba helyezésére és új változat közzétételére. Ha ugyanis nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre, azaz szabálytalan volt a számviteli beszámoló elfogadása, akkor a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót eddig is passzív státuszba helyezte és a megküldött beszámolót közzétette. A vészhelyzet alatti fenti esetben azonban nem arról van szó, hogy nem az arra jogosult szerv fogadta el a beszámolót, hiszen a veszélyhelyzet alatt alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban történt a számviteli beszámoló elfogadása, tehát a fenti szabály nem alkalmazható.

Emiatt a számviteli beszámoló passzív státuszba helyezésére vonatkozó szabályokat új rendelkezésekkel egészítették ki, amelyek a Magyar Közlöny 145. számában jelentek meg (az igazságügyi miniszter 5/2021. (VII. 30.) IM rendelete) és 2021. augusztus 2-án hatályba is léptek.

Ezek alapján, ha a vészhelyzet alatt a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról a jogi személy ügyvezetése döntött és e döntést a döntéshozó szerv utólagosan felülvizsgálja és módosítja, a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat az ügyvezetés által elfogadott és korábban közzétett beszámolót passzív státuszba helyezi, és a megküldött új beszámolót közzéteszi. A passzív státuszú beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad.

A céginformációs szolgálat az ismételt közzététel lehetőségét a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, és kizárólag egy alkalommal biztosítja. Tehát bár több okból lesz lehetőség a passzív státuszba helyezésre, az nem jelenti azt, hogy azonos számviteli beszámoló akár többször is lecserélésre kerülhet.

Az új rendelkezéseket a 2020. március 11. után elfogadott számviteli törvény szerinti beszámolóra kell alkalmazni, feltéve, hogy a beszámoló benyújtásától még nem telt el az egy év és a cég még nem kérte a számviteli beszámoló passzív státuszba helyezését.

Változások a online számla rendszerben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2021. augusztus 26-án este új fejlesztéseket vezetett be az Online Számla rendszerben és az Online Számlázó mobilalkalmazásban, melynek következtében az Online Számla rendszerben megszűnt az új adózók és felhasználók eddigi regisztrációja, ezért a webes felület fejlécéről lekerült a „Regisztráció” gomb.

Megváltozott az elsődleges felhasználók azonosítása is, akik ezentúl az Online Számla rendszer webes felületén a „Bejelentkezés” gombra kattintással a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül, az ügyfélkapus belépési adataikkal jelentkezhetnek be.

A sikeres KAÜ-azonosítás után az Online Számla rendszer adózó-felhasználó kapcsolatok felületén az összes olyan adózó megjelenik, akiket az elsődleges felhasználó a NAV nyilvántartása alapján képviselhet. Annak az elsődleges felhasználónak, aki több adózó nevében is eljár, de egy felhasználónéven regisztrálta az adózókat az Online Számla rendszerbe, azaz valamennyi képviselt adózó nevében ugyanazt az egy felhasználónevet használta, nincs tennivalója.

Ha azonban a több adózó nevében eljáró elsődleges felhasználó korábban eltérő felhasználóneveken regisztrálta az adózókat, azaz az elsődleges felhasználónak több felhasználóneve is van, ismét el kell fogadnia az adatkezelési tájékoztatót és meg kell adnia a kapcsolattartási adatokat az Online Számla rendszerbe való első bejelentkezéskor.

A KAÜ-azonosítás bevezetése miatti változás érinti az Online Számlázó mobilalkalmazást is, a karbantartás után az alkalmazás új verziója is elérhető. Az alkalmazás legújabb kiadása a későbbi kétfaktoros azonosítás bevezetését készíti elő. Az új fejlesztések bevezetését követően az applikációt használó elsődleges felhasználóknak ismét párosítaniuk kell mobilkészüléküket az Online Számlázó program webes felületével.

Távmunkavégzéshez adható eszközök

Bár nem új rendelkezés a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (1995. évi CXVII. törvény I. melléklet 24. pont a) és b) pontja), a távmunkavégzés széleskörű elterjedésével egyre több munkáltató számára érdekes lehet, hogy a munkaszerződésben foglaltak szerint távmunkát végző munkavállalót a távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költség(ek) megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szemben a munkavállaló a következő- igazolt kiadás(ok) alapján költséget számolhat el:

1.  a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás,
2.  a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg.

Az adóhatóság Niveus Consulting Group kérésére adott tájékoztatása szerint az eszközbeszerzéshez kapcsolódó rendelkezés az adott munkaviszonyhoz kapcsolódóan értendő, vagyis egy távmunkavégzésre irányuló munkaviszonyban álló munkavállalónak a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz a munkáltató által biztosított, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás számolható el költségként (a költségelszámolás tehát az adott távmunkavégzésre irányuló jogviszonyhoz kapcsolódik). Vagyis az adott munkaviszony tekintetében összesen (tehát nem pl. évenként) 200 ezer forint számolható el költségként eszközbeszerzésre.

Ha pedig egy adott, távmunkavégzésre irányuló munkaviszonyban álló munkavállaló esetében 200 ezer forintot meghaladó kiadás merül fel a távmunkavégzéshez szükséges eszközök beszerzése során (például a munkáltató egy 400 ezer forint értékű számítógépet biztosít a munkavállalónak), akkor a b) pont alapján az ilyen eszközöknél 33 százalékos kulccsal kiszámított értékcsökkenési leírás elszámolására van lehetőség a beszerzés évében és az azt követő két évben (tehát 3 évre kell elosztani a költséget, természetesen figyelemmel arra, hogy van-e egyáltalán olyan bevétel, amellyel szemben el lehet számolni). Ennek azonban feltétele, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó körülmények legalább a harmadik év végéig fennálljanak.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.