Niveus hírlevél – 2020. szeptember

2020. szeptember 28-án újabb adócsökkentési csomagot jelentett be a kormány. Vége az onlineszámla moratóriumnak, de a moratórium alatti elmaradások miatt a NAV tájékoztatása szerint utólag sem büntetnek. Az EU bírósága vizsgálja az egyes behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylésének elutasítását. Áfa járhat vissza annak, aki az elmúlt 5 évben valósított meg ingatlanberuházást. Szeptemberi hírlevelünkben ezekről a témákról írunk, illetve szeretnénk megosztani az elmúlt két év transzferár ellenőrzéseivel kapcsolatban végzett felmérésünk eredményét.

Adócsökkentést jelentett be a kormány

2020. szeptember 28-án adócsökkentést és adóegyszerűsítést jelentett be a kormány, melynek a tájékoztatás szerint három pillére van: 

• adócsökkentés;
• adóadminisztráció egyszerűsítés;
• befektetésösztönzés. 

A várható intézkedések pedig az alábbiak: 

• A kisvállalati adó (kiva) mértékének 12%-ról 11%-ra csökkentéséről már tavasszal döntött a kormány. A legfrissebb bejelentés alapján pedig a kiva bevételi értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik 2021. január 1-től. Az egyszerűsített adónemet így jóval többen választhatják majd. 

• Több mint másfél millió államigazgatási ügy intézése válik jövőre ingyenessé, emellett az ígéretek szerint gyorsabbá válik az ügyintézés. 

• 2021 második félévétől az adóhivatal minden cégnek elkészíti az áfabevallás tervezetét, mentesítve ezzel sok vállalkozást az áfa bevallás készítésének terhétől. 

• Jövőre beruházásösztönzési céllal eltörlik a társaságok fejlesztési tartalékának 10 milliárd forintos felső értékhatárát. 

• A tervek szerint az összes járványügyi szűrővizsgálat adómentes lesz, így tesztenként több mint hétezer forint adó spórolható meg.

Szeptember 30-án véget ér az online számla moratórium 

Amint arra augusztusi hírlevelükben felhívtuk a figyelmet, szeptember 30-án lejár az onlineszámla moratórium, azaz a 2020 július 1-től adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás hiányosságai miatt is büntethet az adóhatóság ezt követően. 

Jó hír az adózóknak, hogy az adóhatóság tájékoztatása szerint a moratórium alatt nem, vagy nem megfelelően teljesített adatszolgáltatások miatt viszont utólag sem büntetnek.

Az Európai Unió bírósága vizsgálja egyes behajthatatlan követelésekre eső áfa-visszaigénylések elutasítását 

A napokban egy közigazgatási bíróság úgy ítélte meg, hogy szükséges az Európai Unió Bíróságától is iránymutatást kérni arra vonatkozóan, hogy összhangban áll-e az uniós joggal az adóhatóság azon jogértelmezése, miszerint az eredeti ügyletet követő öt éven túl behajthatatlanná vált követelések esetében nincs helye az áfa-visszatérítésnek. 

Az eljáró bíróság megindította az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárást, így nagy valószínűséggel az Európai Unió Bíróságának iránymutatása alapján fognak eldőlni ezek az ügyek.

 Áfa járhat vissza annak, aki az elmúlt 5 évben valósított meg ingatlanberuházást 

Gyakori elvárás ingatlanberuházásoknál, hogy a fejlesztő olyan utat, közművet építsen ki, amit a beruházás elkészültekor ingyenesen át kell adni az államnak, vagy az önkormányzatnak. Ilyen esetben a magyar bíróságok eddigi gyakorlata szerint az ingyenesen átadott út, vagy közmű értéke után áfát kellett fizetni. 

Ezt a gyakorlatot írta felül néhány napja az Európai Unió Bírósága. A bíróság egy német ügyben kimondta, hogy egy cég beruházásához elengedhetetlen infrastruktúra kiépítése (a perbeli esetben egy bányához vezető közforgalmú út bővítése) során felmerült áfa teljes mértékben levonható, sőt, az ingyenes átadáskor sem kell áfát fizetni. Ehhez mindössze annyi a feltétel, hogy az infrastruktúra kiépítése vagy bővítése elengedhetetlen legyen a cég saját gazdasági tevékenységéhez. Egy példával szemléltetve: ha egy új üzem közúton nem közelíthető meg, és az építtetőnek kell ezért utat építeni a gyárhoz, akkor az ilyen út építésének áfája levonható, és az út önkormányzat részére történő átadásakor sem kell áfát fizetni. 

Mivel az Európai Unió Bíróságának új ítélete ellentétes az eddigi magyar gyakorlattal, ezért egy kifejezetten ilyen esetekre kialakított speciális eljárás keretében lehet a korábban megfizetett áfát visszaigényelni (az eljárás – néhány ügyspecifikus eltéréssel – hasonlít a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítése iránt indított ügyekhez). 

Az eljárást csak azon beruházások esetében lehet megindítani, ahol az infrastruktúrát elévülési időn belül adták át az önkormányzathoz. Jelenleg főszabály szerint a 2014. utolsó időszakára vonatkozó áfa-bevallások a legrégebbi, még el nem évült bevallások. 

Amennyiben Ügyfeleinknek volt a fentihez hasonló ingatlanberuházása az elmúlt 5 évben, örömmel segítünk az EU jogba ütköző módon megfizetett áfa visszaigénylésében.

Transzferár ellenőrzések tapasztalatai 

A közelmúltban felmérést végeztünk az adóhatóság ügyfeleinknél végzett transzferár ellenőrzéseiről, amelyekkel kapcsolatban a következőket állapítottuk meg: 

Az elmúlt két évben Ügyfeleinknél közel ötven esetben végzett a transzferárakat is érintő adóellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A revíziók jellemzően minden adónemre kiterjedő utólagos vizsgálatok (átfogó ellenőrzések) voltak, jogkövetési vizsgálatra mindössze egy-két esetben került sor. Az ellenőrzések rendre egy vagy két adóévet érintettek, ennél hosszabb időszakra vonatkozó vizsgálat nem történt. A vizsgált évek tekintetében jellemzően a 2017-2018-as adóévek kerültek előtérbe. A 2015. adóévet érintő vizsgálat 3 esetben történt, 2016-ot magában foglaló ellenőrzés 6 alkalommal volt, míg olyan megbízólevél, ami már a 2019. adóévet is lefedte, mindössze 2 alkalommal került átadásra. 

A területi adatokat vizsgálva – a legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzését végző KAVIG-hoz tartozó ügyeket nem számítva – megállapítható, hogy minden megyében jellemzően hasonló arányban oszlottak meg a revíziók. A KAVIG pedig a megfigyelési időszak alatt 10 vizsgálatot indított az Ügyfeleink körében, ami a teljes sokaság közel ötöde. 

A 2018. évtől az adóellenőrzések kezdeti szakaszában egyre gyakrabban átadásra kerül egy, főleg az adózó kapcsolt tranzakcióinak fontosabb jellemzőire fókuszáló kérdőív, melynek célja a transzferárral kapcsolatos kockázatok feltérképezése. Az eddigi tapasztalatok alapján a revizorok minden harmadik adóellenőrzés során kérték a kérdőív kitöltését, azonban ez az arány a 2020. júniusától indított vizsgálatok esetében már 70%-ra nőtt. 

Rendkívül büszkék vagyunk rá, hogy a fenti statisztikák alapjául szolgáló ellenőrzések eddig minden esetben a transzferárakat érintő megállapítások nélkül zárultak. Annak érdekében, hogy ez a tendencia hosszabb távon is fenntartható legyen, minden kedves Ügyfelünknek javasoljuk, hogy egy esetleges ellenőrzés esetén már annak kezdeti szakaszában mindenképpen vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal. 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.