Niveus hírlevél – 2023. november

Változás a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegében 2023. december 1-től. Elfogadták az őszi adócsomagot. Transzferár Kerekasztal megbeszélést tartottak a Pénzügyminisztériumban. Novemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Holnaptól nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege – a változás számos területet érint

A kormány kihirdette a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) Kormányrendeletet, amely 2023. december 1. napjától hatályos és többek között az alábbi változásokkal jár.

Minimálbér, garantált bérminimum

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266 800 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 326 000 forint.

Ennek megfelelően 2023. december 1-jétől a minimálbér nettó összege 177 422 forint/hó, a garantált bérminimumé pedig 216 790 Ft/hó a különböző jogcímen igénybe vehető egyéni adó és adóalap kedvezmények figyelembevétele nélkül.

Hallgatói munkaszerződés

Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási duális képzésben hallgatói munkaszerződéssel részt vevő hallgatók munkabére is a minimálbérből számítódik ki (minimum annak a 65%-a havonta), így a minimálbér december 1-jei emelkedése a hallgatók munkabérét is érinti. A 266 800 Ft-os minimálbérrel kalkulálva ez az összeg 173 420 forint, amelyet – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizet.

Tanulószerződés

Ez a változás a kifutó rendszerben OKJ-s szakmát tanulók tanulószerződés szerinti pénzbeli juttatását is befolyásolja, a szakképzési munkaszerződés alapján fizetendő szakképzési munkabéreket nem.

A tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege 2023. december 1-től 44 022 forint lesz.

SZOCHO felső korlát számítása:

A szociális hozzájárulási adó felső korlát számításakor az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege az irányadó, így a mostani minimálbér emelés 2024. január 1. napjától lesz hatással a SZOCHO felső korlát számítására.

Távmunka költségtérítés:

Adómentes a  munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg, azaz 26.680,-Ft – ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része –, feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben más költséget nem számol el.

Elfogadták az őszi adócsomagot

2023.november 21-én a kormány elfogadta a globális minimumadóra vonatkozó törvényjavaslatot és az őszi adócsomagot.

Globális minimumadó

Az Országgyűlés 2023. november 21-én elfogadta a globális minimumadóra vonatkozó törvényt, amely 2023. december 31-jével lépnek hatályba. Magyarországon közel 3000 vállalkozás lehet érintett a fizetendő kiegészítő adókötelezettséggel.

Az úgynevezett GloBE szabályok alapján a kiegészítő adó alanya az a csoporttag, amelynek illetősége szerinti állam Magyarország és a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport - amelynek tagja - éves bevétele a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió euró összeget.

A 15 százalékos effektív adókulcs számítását a belföldi csoporttagok összességére kell elvégezni.

A tényleges adókulcs kiszámításához a belföldön található csoporttagok nettó nyereségét és veszteségét kell alapul venni, amely a végső anyavállalat konszolidált éves beszámolójában alkalmazott számviteli standard által meghatározott a csoporttag adóévi számviteli nettó nyereségével vagy veszteségével egyezik meg. A GloBE szabályok alkalmazásakor önálló módosító tételeket kell figyelembe venni.

Kedvező a magyarországi vállalkozásokra nézve, hogy lefedett adóként vehető figyelembe a társasági adó mellett, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék.

Új K+F adókedvezmény

A vállalkozások számára 2024-től új jogcímen érhető el adókedvezmény a társasági adóban. amely bármely vállalkozás által érvényesíthető és elismerhető a globális minimumadó számítása során is.

Az új K+F adókedvezményt az adózók alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztésre vehetik igénybe, a K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerült közvetlen költségére tekintettel. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 10%-a, de legfeljebb az euróban meghatározott felső értékhatárig terjedhet. Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben vehető igénybe.

A legfontosabb újítás, hogy ha a vállalkozás nem használja fel a számára elérhető adókedvezményt, a jogszabály lehetőséget teremt annak – meghatározott feltételek teljesülése esetén – készpénzben történő érvényesítésére. Az új K+F adókedvezmény első helyre kerül az adókedvezmények érvényesítésének sorrendjében és ezzel akár nullára csökkenthető a társasági adó.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA törvény módosítása alapján megnyílik a lehetőség KIVA-s cégek átstrukturálására. A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ezt módosította az őszi adócsomag, amelynek újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget a KIVA-s cégek átstrukturálására.

Az elfogadott törvény szerint a jövőben lenne egy új kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé tenné a KIVA szerint adózó cégek egyesülését, szétválását.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Az elfogadott törvényjavaslat alapján 2024. január 1-től az adózóknak 3 különböző lehetőségük lesz az áfa bevallásaik benyújtására. Az ÁNYK-ban kitöltött bevallás mellett lehetőség lesz web-alapú e-Áfa bevallás benyújtására, továbbá az áfa bevallás elkészíthető gépi interfész alkalmazásával is. Az e-áfa használata mentesít a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alól (azaz nem kell kitölteni az M-es lapokat), ami jelentős adminisztratív könnyebbség lehet.

Az elfogadott törvényjavaslat az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta projekt törvényi szintű szabályozását is tartalmazza. Az e-nyugta várhatóan 2025. január 1-től kerül bevezetésre. Ezzel összefüggésben az elfogadott törvény alapján az e-nyugta kiállítása, kibocsátása kizárólag elektronikusan történhet. A kibocsátott e-nyugtát a vevő vevői alkalmazás segítésével tudja elérni a nyugtatárban, kizárólag a vevő kifejezett kérése esetén történik papír alapú nyugtamásolat rendelkezésre bocsátása. Az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak. Emellett a nyugta kötelező tartalmi elemei is kiegészülnek és a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma, és kötelező adatai is bekerülnek a jogszabályba.

Az adócsomag szintén említésre méltó újdonsága az alanyi adómentesség választásának lehetősége más tagállamban az ott nem letelepedett, de Közösség területén székhellyel rendelkező adóalanyok számára. Összhangban a 2020/2025/EU tanácsi irányelvvel a jövőben magyar adóalanyok is választhatják egy másik tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelelnek az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevételük nem haladja meg a 100 000 EUR-t. Ezzel párhuzamosan az EU-ban székhellyel rendelkező külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon 2025-től.

Változik továbbá jövőre a kedvezményes áfa kulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre. 2024. január 1-jétől 18%-os áfa kulcs alá sorolja többek között a Túró Rudit is, mint desszert jellegű sajtkészítményt.

Transzferár kerekasztal

A november közepén megrendezett Transzferár Kerekasztal beszélgetésen részt vettek kollégáink, az egyeztetés során pedig az alábbi főbb statisztikákat hozta nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium (az azokhoz kapcsolódó megjegyzéseinket dőlt betűvel zárójelbe foglaltuk):

• 5512 adózó nyújtott be adatszolgáltatást 2022-ben. (Ez a 2022-ben működő több mint 1 millió vállalkozásnak csupán a töredéke.)

• Az adózók átlagosan 3 ATP lapot és ugyanennyi ATP-KV lapot töltöttek ki.

• Az adatszolgáltatással érintett ügyletek ügyleti értéke 95.000 mrd Ft. (Összehasonlítva ezt a 2022. évi folyó áron számított GDP-vel, amely 66.387 mrd Ft volt, látható, hogy a transzferár képzésnek kardinális hatása van a gazdaságra.)

• A kiigazítások értéke 130 mrd Ft. (Ez az ügyleti érték 0,14%-a, amely egy elenyésző részarány.)

• Az ügyleti érték nagysága alapján rangsorolva a legjellemzőbb 3 kapcsolt ügylet a szerződéses gyártás, a korlátozott kockázatú forgalmazás (disztribúciós tevékenység) és az egyéb kategóriába sorolt ügyletek voltak. Darabszám alapján a leggyakoribb riportált ügyletek az egyéb kategóriába sorolt ügyletek voltak. (Ebből látható, hogy számos esetben az adózók nem tudták besorolni az ügyleteiket a NAV által megadott kategóriákba.)

• Tevékenységi besorolás szerint a leggyakoribb kapcsolt ügyletek a 7022 – Üzletviteli szolgáltatások, 6820 – Ingatlanbérleti ügyletek és a 8211 – Adminisztratív szolgáltatások voltak.

• Módszertan tekintetében a két legjellemzőbb módszer az Összehasonlító független árak módszere és az Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer volt.

• A beszámolási elvek kapcsán pedig az ügyletek nagy része a magyar beszámolási elvek alapján került vizsgálat alá, emellett jellemző volt még az IFRS beszámolási elvek alkalmazása.

Az előadást követő Kérdések / válaszok részben pedig az alábbi témakörök kerültek szóba:

• A transzferár dokumentáció készítés alól mentesülő ügyletek riportálása kapcsán számos elvárást, illetve iránymutatást pontosítottak az előadók:

• Az APA-vel érintett ügyletekről teljes adattartalmú adatszolgáltatást kell tenni, de csak a magyar adóhatóság által kiadott APA-k tartoznak ide. Folyamatban lévő APA eljárással érintett ügyletek tekintetében az általános szabályok szerint kell eljárni.

• Egyéni vállalkozóval kötött ügyletek esetében a 100 millió Ft alatti ügyleteket nem kell riportálni.

• A harmadik féltől bejövő költségek kapcsolt fél részére történő, közvetlen és azonos értéken történő költség átterheléseit a 2022. év tekintetében a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően nem kellett volna riportálni, mégis sokan megtették. A 2023. év esetében az átmeneti mentesülési rendelkezés már hatályát fogja veszíteni, így ezen ügyletek kapcsán is teljesíteni kell a részleges adatszolgáltatást, amennyiben az ügyletérték meghaladja a 100 millió Ft-ot.

• A finanszírozási és royalty ügyletek során alkalmazott kamatrátákat, royalty díjakat, amennyiben azok fix és változó díjazás szerinti tételeket is tartalmaznak, meg kell bontani a nyomtatványon.

• Az előadók továbbá kiemelték, hogy az a szakmai álláspontja a Pénzügyminisztériumnak, hogy a számviteli bizonylattal történő transzferár korrekció esetén is a mediánra kell kiigazítani. Ezen szakmai megközelítés számos kérdést is felvet, így a jövőben a téma kapcsán további fejlemények várhatók.

*          *          *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.