28/11/2025
Elfogadták mindkét őszi adócsomagot: döntöttek többek között arról, hogy bővül a KIVA-s kör! Új részletszabályok az e-TB kiskönyv kapcsán. Változás a passzív tb-ellátások folyósításában. Hamarosan élesedik a CBAM kötelezettség. Év végétől életbe lép az EUDR kötelezettség is. Új energetikai pályázati lehetőség indul, érdemes egyúttal az adókedvezményeket is áttekinteni!
Novemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Két adócsomag is kihirdetésre került - ezek a legfontosabb változások
Az idei ősz két adócsomag elfogadásával zárult. Az első csomag – amely még októberben társadalmi egyeztetésre került – 2025. november 19-én került kihirdetésre. Ezt követte november 21-én a második módosító csomag elfogadása, amely további változásokat vezetett be.
Az első adócsomag adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításai a tervezethez képest nagy részben változatlanul kerültek át a kihirdetett törvénybe. A személyi jövedelemadó területén megvalósult a gyermekeket nevelő anyák kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozattétel egyszerűsítése, valamint rögzítésre került a kétgyermekes anyák kedvezményének új rendszere. A kriptoeszközökhöz kapcsolódó veszteségek adókiegyenlítésének szabályozása is a tervezet szerint került be, amely a veszteségek időbeli korlát nélküli elszámolását teszi lehetővé megfelelő nyilvántartás mellett.
Az általános forgalmi adót érintő lényeges elemeket szintén elfogadták: bővült a befogadott számlák adatszolgáltatási kötelezettsége, aktualizálták a csoportos adóalanyiság szabályait, valamint 2026-tól 5%-os áfa alá kerül például a marhahús. A végelszámolásokhoz kapcsolódó illetékszabályok is módosultak, és több eljárásjogi rendelkezés – például az önellenőrzést kiváltó kérelmi lehetőség, a NAV új TB-informatikai rendszeréhez kapcsolódó szabályok, illetve a transzferár-kiigazítások számviteli kezelése – is a tervezet szerint került kihirdetésre. A globális minimumadó rendszeréhez kapcsolódó több pontosítás szintén elfogadásra került.
A reklámadó 0%-os mértékét csak fél évre hosszabbították meg, amely alapján most úgy tűnik, hogy 2026. július 1-jétől az érintetteknek számolni kell majd a reklámadó fizetési kötelezettséggel.
A tervezethez képest végül nem került be a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások átruházási szabályainak szigorítása a társasági adó törvénybe.
A kihirdetett törvény ugyanakkor tartalmaz olyan új rendelkezéseket is, amelyek az októberi tervezetben még nem szerepeltek. Ilyen például a személyi jövedelemadó területén az otthontámogatásból származó jövedelem, mely bekerült a juttatási elemek közé, és a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint fog adózni.
A második adócsomag a vállalkozások adóterheit hivatott csökkenteni.
Általános forgalmi adó (ÁFA)
Az áfa alanyi adómentesség értékhatára három egymást követő évben lépcsőzetesen emelkedik: 2026. január 1-jétől 20 millió forintra, 2027-től 22 millió forintra, 2028-tól pedig 24 millió forintra. A szabályozás egy további könnyítést is tartalmaz: ha az adóalany korábban az értékhatár túllépése miatt kiesett a mentesség köréből, azonban az új értékhatáron belül van, a két éves visszalépési tilalom nem vonatkozik rá, hanem azonnal választhatja az adómentességet.
Társasági adó (Tao)
A második őszi adócsomag egy új, kifejezetten környezetvédelmi célú társasági adókedvezményt vezet be, és egyúttal bővíti a meglévő fejlesztési adókedvezmény alkalmazási körét. Egyrészt a Tao. törvény több új, uniós szinten meghatározott környezetvédelmi fogalommal (biológiai sokféleség, ökoszisztéma, rehabilitáció, természetalapú megoldás stb.) egészül ki, amelyek szükséges alapot teremtenek a bevezetett kedvezmények pontos alkalmazásához.
Új adókedvezményként jelenik meg a 22/I. § szerinti kedvezmény, amely a környezeti károk felszámolására, természetes élőhelyek rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére, illetve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást támogató beruházásokhoz kapcsolódik.
Emellett a 22/B. § szerinti fejlesztési adókedvezmény köre is bővül: új jogcímként bekerül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának létrehozására irányuló beruházás, szigorú állami támogatási feltételek mellett, a CISAF-közlemény szabályaihoz igazítva.
Kisvállalati adó (KIVA)
A kisvállalati adó (KIVA) választásához kapcsolódó létszámhatár 50 főről 100 főre, az árbevétel- és mérlegfőösszeg-határ pedig 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedik. A bentmaradási küszöbök szintén duplázódnak: az árbevételi limit 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, a létszámhatár pedig 100 főről 200 főre nő. Ezzel a módosítás a KIVA-t a nagyobb méretű, de még mindig KKV-körbe tartozó cégek számára is szélesebb körben teszi választhatóvá.
Kiskereskedelmi adó
A kiskereskedelmi adó szabályai 2025-től úgy változnak, hogy magasabb árbevételig marad adómentes a vállalkozás, és a következő adókulcsok is csak magasabb sávhatároknál lépnek be. Ez azért fontos, mert a kiskereskedelmi adót a cégek sávosan fizetik: az adóalap minden része arra a kulcsra esik, amely az adott sávhoz tartozik. Az új szabályok szerint az adóalap első része immár 1 milliárd forintig adómentes, a 30 milliárd forintos határ 50 milliárdra, a 100 milliárdos határ pedig 150 milliárdra tolódik. Ennek megfelelően a módosítás azt eredményezi, hogy ugyanakkora bevétel mellett a vállalkozás nagyobb része marad a kedvezőbb sávokban, így a tényleges adóteher csökken.
A módosítás egy fontos átmeneti rendelkezést is tartalmaz a 2025-ben kezdődő adóévre. Amennyiben az adózó a hetedik és a tizedik hónap 20. napjáig esedékes, már megfizetett adóelőlegek alapján több adót fizetett be, mint amennyi a 2025. évre ténylegesen fizetendő adó az új, emelt sávhatárok alkalmazásával, akkor a különbözetet az adóév végéig visszaigényelheti. A visszaigénylésre az állami adó- és vámhatóság által közzétett nyomtatvány elektronikus benyújtásával nyílik lehetőség, az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai szerint.
Adózás rendje (Art.)
Az eljárásjog területén bevezetésre kerülnek könnyítések az egyéni vállalkozókat illetően, változik továbbá a negyedéves társasági adóelőleg megfizetésének rendje: az első három negyedévre az előlegfizetés a korábbi szabályoknak megfelelően történik, ugyanakkor a negyedik negyedéves előleget már nem a negyedévet követő hónap 20. napjáig, hanem magában a negyedév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni.
A Niveus szakértői természetesen készséggel áttekintik, hogy az Ön vállalatánál az őszi adóváltozások – különös tekintettel a kibővülő KIVA-lehetőségekre – milyen optimalizációs lehetőségeket kínálnak.
Új részletszabályok jelentek meg az e-TB kiskönyvhöz
A 2025 júniusi hírlevelünkben jelent meg a tájékoztatásunk arról a fontos, munkáltatókat érintő adminisztrációs változásról, amely szerint 2026. január 1-jétől megszűnik a papíralapú TB-kiskönyv, annak helyét az elektronikus nyilvántartás, az e-TB kiskönyv veszi át. A TB-kiskönyv megszüntetésével kapcsolatos operatív feladatok is ismertté váltak 2025. november 13-án a munkáltatók részére, hiszen a Magyar Közlöny 131. számában megjelentek a változás végrehajtási szabályai.
A szabályozás szerint a munkáltató a részére 2026. január 1-jét megelőzően átadott papíralapú TB-kiskönyv igazolványt legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor adja át a biztosított munkavállaló részére hitelt érdemlő módon, ezt követően a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5. év végéig az igazolványt a biztosított őrzi meg.
Ha a TB-kiskönyv átadása meghiúsul, az igazolványt a foglalkoztató a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.
Változás a passzív tb-ellátások folyósítási feladataiban a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely esetében
A passzív tb-ellátások folyósításában a munkáltatói kifizetőhelyek feladataihoz kapcsolódó legjelentősebb változás, hogy a munkaviszony megszűnése esetén a továbbiakban nem a kifizetőhely, hanem az egészségbiztosító gondoskodik a továbbfolyósításról a csecsemőgondozási díj (CSED), az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj (GYED), és a baleseti táppénz ellátások esetében 2026. január 1-jétől.
A biztosítási jogviszony utáni folyósításhoz szükséges eljárás az egészségbiztosító által rendszeresített, személyre szabott ügyintézési felületen történik, tehát az eljárás hasonló, mint a pénzbeli tb-ellátások igénylésekor a kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatók esetében.
Közeledik a CBAM-átmeneti időszak vége – egyre több felszólítást kapnak az importőrök
A karbonvám uniós szabályai több mint egy éve vannak érvényben, ennek ellenére számos hazai importőr még nem teljesítette a CBAM-hoz kapcsolódó kötelezettségeit. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság a vámadatok alapján pontosan látja, mely cégek hoztak be CBAM-köteles árukat, és ezek közül kik nem regisztráltak az EU rendszerében vagy nem nyújtották be a negyedéves adatszolgáltatásokat. A felszólítást kapók számára a mulasztások rövid határidővel és visszamenőleg is pótolandók, a szabályok megszegése pedig bírságot vonhat maga után.
A jelenlegi átmeneti időszak 2025 végéig tart, ameddig csak adatszolgáltatási kötelezettség terheli az importőröket. 2026-tól azonban már pénzügyi elszámolás is kapcsolódik a CBAM-hoz: a bejelentett kibocsátások után tanúsítványokat kell majd megvásárolni. Az uniós módosítás értelmében ezek értékesítése 2027 februárjában indul, tehát valamivel hosszabb felkészülési idő áll rendelkezésre.
Fontos újdonság, hogy 2026. január 1-jétől életbe lép az új tömegalapú mentességi szabály. Azok az importőrök, akik egy évben legfeljebb 50 tonna CBAM-köteles árut hoznak be, mentesülhetnek minden kötelezettség alól, kivéve a villamos energia és a hidrogén importját. A mentesség igénybevételét a vámnyilatkozaton kell majd jelölni.
A kötelezettségek teljesítését továbbra is nehezíti, hogy a kibocsátási adatok gyakran késve vagy egyáltalán nem érkeznek meg a külföldi gyártóktól, miközben az uniós platform részletes adatbevitelt igényel. Mivel az átmeneti időszak hamarosan lezárul, a vállalkozásoknak érdemes áttekinteniük importadataikat és gondoskodniuk az esetleges elmaradások rendezéséről, hogy elkerüljék a későbbi szankciókat.
A Niveus szakértői állnak rendelkezésre a CBAM kötelezettségek teljesítése kapcsán is.
EUDR: Év végén élesedik az erdőirtásmentes termékekre vonatkozó uniós szabályozás
2025 végétől jelentős változások várhatók az ellátási láncok ellenőrizhetőségének tekintetében: élesednek az EUDR, azaz az EU erdőirtásmentes termékekre vonatkozó rendelet (EU) 2023/1115) kötelezettségei. A szabályozás célja, hogy megakadályozza, hogy az Európai Unió piacára olyan termékek, áruk és alapanyagok kerüljenek, amelyek közvetlenül vagy közvetve erdőirtáshoz köthetők.
A rendelet hatása – elnevezése ellenére – túlmutat az agrárszektoron: gyártók, importőrök és kereskedők egész láncát érinti. Az EUDR az érintett vállalkozások számára új típusú adatszolgáltatási, átvilágítási és nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, amelyekre már most érdemes felkészülni.
A rendelet hatálya alá tartozik a marhahús, a kakaó, a kávé, a szója, a pálmaolaj, faanyag és kaucsuk (gumi), valamint ezek különböző feldolgozott formái – például a bőráruk, papírtermékek vagy bútorok. Az EU-ba elsőként beléptető, illetve az EU-n belül forgalomba hozó vállalkozásoknak igazolniuk kell, hogy termékeik nem kapcsolódnak erdőirtáshoz, és jogszerűen előállított területekről származnak. Ehhez bizonyos esetekben kötelező átvilágítást és kockázatelemzést, de minden érintett szereplő számára kötelező nyomonkövetést és információgyűjtési kötelezettséget ír elő a szabályozás, amely az ellátási lánc teljes transzparenciáját követeli meg.
A dokumentálási kötelezettség részeként a törvény hatálya alá eső vállalkozásoknak pontos információkat kell gyűjteniük az érintett áruk eredetéről, többek között a termőterületek földrajzi koordinátáiról, majd kockázatelemzést kell végezniük a beszállítói lánc egészére kiterjedően. Amennyiben a kockázat nem zárható ki, további csökkentő intézkedéseket kell bevezetniük, például beszállítói auditokat, dokumentumellenőrzést vagy helyszíni vizsgálatokat. A vállalatoknak mindezt részletes nyilvántartásokkal és nyomonkövetési rendszerrel kell alátámasztaniuk, valamint nyilatkozniuk kell a megfelelésről minden egyes érintett termék forgalomba hozatalakor az erre kijelölt TRACES NT rendszeren keresztül és kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot kell beadniuk.
2025.december 30-tól a rendelet előírásainak a nagyvállalatoknak és a középvállalkozásoknak kell megfelelniük. Haladékot kizárólag azok a mikro- és kisvállalkozások kapnak, amelyek 2020. december 31. előtt jöttek létre; számukra a kötelezettségek 2026. június 30-tól válnak kötelezővé.
Az EUDR komoly következményeket helyez kilátásba a szabályozás megsértése esetén. A bírság az érintett vállalkozás megelőző pénzügyi évben elért uniós szintű árbevételének akár 4%-ára is kiszabható ki, és szükség esetén tovább növelhető annak érdekében, hogy meghaladja a jogsértéssel elérhető gazdasági előnyöket.
Új energetikai pályázati lehetőség indul
Fontos és nagy érdeklődéssel várt hír érkezett az energetikai fejlesztések terén: Elindul a Jedlik Ányos Program új pályázata, energiatároló rendszerekre és megújuló energiatermelésre. A lehetőség minden olyan vállalkozás számára releváns lehet, amely energetikai önállóságra törekszik, fejlesztené meglévő rendszerét, vagy új beruházást tervez a fenntartható működés jegyében.
A tervezet alapján a pályázat benyújtására minden olyan magyarországi székhellyel rendelkező mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalat jogosult, amely legalább egy teljes (365 napos) lezárt üzleti évvel rendelkezik. A pályázatot társasági adókedvezménnyel is kombinálhatják a cégek.
Ez a kettős lehetőség jelentősen lerövidítheti a beruházások megtérülési idejét, és akár tízmilliókat bukhatnak azok a vállalkozások, amelyek nem vizsgálják meg az adókedvezmény igénybevételét is!
A pályázatokat 2026. január 12-től lehet benyújtani és akár 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás is igényelhető.
Mekkora támogatás igényelhető, és milyen feltételekkel?
A tervezett megújuló energia pályázat keretében projektgazdánként minimum 10 millió forint, maximum 1 milliárd forint összegű támogatás igényelhető. A támogatás intenzitása a pályázó vállalat méretétől függően alakul:
- Mikro- és kisvállalkozások esetében: legfeljebb 50%,
- Középvállalkozások esetében: legfeljebb 40%,
- Nagyvállalatok esetében: legfeljebb 30% az elszámolható költségekből.
Fontos felhívni a figyelmet, hogy 2024 óta a Tao 22/H. § lehetővé teszi villamos-energia-tárolók bekerülési költségének akár 30%-át leírni a társasági adóból, amely KKV-knál további:
- +20 százalékponttal (kisvállalkozás),
- +10 százalékponttal (középvállalkozás)
emelhető.
Fontos megjegyezni, hogy a támogatás kizárólag energiatároló beszerzése esetén igényelhető, minden egyéb tevékenység – legyen az projektelőkészítés, megújuló energiatermelő rendszer kiépítése, szoftver- vagy hardvereszközök beszerzése – kizárólag kiegészítő jelleggel számolható el.
A támogatott projektek megvalósítására várhatóan 2026. január és 2028. december 31. között kerülhet sor.
Szakértő kollégáink készséggel állnak rendelkezésére, hogy felmérjék megújuló energia termelésével és tárolásával kapcsolatos terveiket, a megújuló energia pályázatra és adókedvezményekre való jogosultságukat. Keressék Bagdi Lajost, a Niveus partnerét egy ingyenes konzultációra a témában!
Bagdi Lajos
lajos.bagdi@niveus.hu
+36 30 863 7778
* * *
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
