Megjelent a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozók adatszolgáltatási nyomtatványa. Változások a K+F minősítés szabályaiban. Az elmúlt 3 évben nőttek a NAV adóbevételei. Az Európai Bíróság legújabb ítélete az áfa hatósági visszatérítéséről. Szeptemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Már elérhető a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel (EPR) kapcsolatos adatszolgáltatás formanyomtatványa
Az EPR-kötelezett gazdálkodóknak az adatszolgáltatást első alkalommal október 20-áig kell teljesíteniük az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság részére. Ugyanúgy, ahogy a nyilvántartásba vételi kérelmet, a negyedéves adatszolgáltatást is az Okirkapu felületen keresztül lehet teljesíteni.
Az ehhez szükséges adatcsomag a KG:KGYF-NÉ „Kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozók negyedéves adatszolgáltatás” .
Az „adatszolgáltatás adatai” elnevezésű fül a korábbi nyilvántartásba vételből automatikusan átmásolja a rögzített adatokat, így lényegében csak néhány jelölőnégyzetet kell bejelölni. Besorolás tekintetében a „gyártó, forgalomba hozó/saját célú felhasználás/Adóraktárból, termékdíjraktárból kitárolás” kategóriát egy közös jelölőnégyzet jelzi, így – hacsak nem koncesszori társaságként teljesítjük az adatszolgáltatást - ezt kell kiválasztani. Ezt követően van lehetőség nullás adatszolgáltatást kiválasztani, ha az adott negyedévben nem keletkezett EPR kötelezettségünk. Aki ezt választja, annak a forgalomba hozatalra vonatkozó részt már ki sem kell töltenie. Végül az utolsó két jelölőnégyzetet mindenkinek ki kell választania, az első az adatok valódiságának kijelentése, a második pedig a díjfizetési kötelezettség keletkezésének tudomásul vétele.
A második fül a „forgalomba hozatal”, itt választhatjuk ki KF kódok alapján a forgalomba hozott termékeket, és adhatjuk meg a súlyra vonatkozó adatokat. Ide tölthető fel továbbá a vevői nyilatkozat, ami alapján nem nekünk kell megfizetnünk az EPR díjat. Itt lehet továbbá rögzíteni a visszavett mennyiségeket.
A harmadik fül az „Átvétel, gyűjtés és kezelés” csak az egyéni teljesítőket érinti, ott az erre vonatkozó adatokat kell megadni. Végül az „Adminisztráció” fül alatt az ellenőrzés és beküldés gombbal válik teljesítetté az adatszolgáltatás.
A későbbiekben a negyedéves bevallások egy kattintással másolhatóak lesznek az előző negyedévből, így egyszerűbbé téve az adatszolgáltatást.
Annak érdekében, hogy az EPR-kötelezettség meglétét azonosítani lehessen, készséggel állunk Ügyfeleink rendelkezésére az ezzel összefüggésben fejlesztett megoldásunkkal.
Hatáskör változás a K+F minősítés eljárásában
Az SZTNH feladata volt korábban a projektek vagy projektcsoportok előzetes minősítése, melyet hatósági eljárás keretében, kérelemre végzett. Az SZTNH határozta meg, hogy a kérelemben foglalt tevékenységek kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetőek-e. Ehhez lehetősége volt szakértői segítséget igénybe venni, de az nem volt kötelező. Hatósági eljárására tekintettel azonban az SZTNH által kiadott határozat kötelező erővel bírt.
Az új szabályok alapján a K+F minősítés feladata az NKFIH hatáskörébe került át és jelentős változás, hogy a jövőben minden projekt- és projektcsoport-minősítést csak szakértői eljárás keretében folytathat le, amelyekről a kiadott szakértői vélemények kötelező erővel nem bírnak.
A szakértői eljárások továbbra is díjkötelesek maradtak, a díjtételek is változatlanok. A kérelmeket elektronikusan, az NKFIH weboldalán lehet benyújtani.
Évről évre nőnek a NAV adóbevételei
A NAV elmúlt 3 évének adataiból kiolvasható, hogy a 2020-2022-es időszakban fokozatosan egyre több adót szedtek be.
Ennek okai, hogy a 2020-as éves adóbevételek alakulását jelentősen befolyásolta a COVID-19 járvány gazdasági szereplőkre gyakorolt negatív hatása, és az azok kezelésére hozott gazdaságvédelmi intézkedések. 2021-ben a növekedés legfőbb oka – a mérsékelt bázisadatokon túl – a termelői és fogyasztói árak emelkedése volt, ezen kívül az év második felében, a járványhelyzet javulásával a gazdálkodási feltételek pozitívan változtak.
A 2022-es bevételekből a jelentős többlet részben a foglalkoztatáshoz kötődő adónemek vártnál magasabb teljesítéséből származik (prognózist meghaladó bérnövekedés és kedvező munkaerőpiaci folyamatok), a vártnál magasabb inflációs és belső fogyasztási pályából (az áfa-előirányzat több, mint 1 000 milliárd forinttal teljesült túl), valamint a 2022-es adóintézkedésekből, extraprofitadókból is több folyt be a költségvetésbe.
Az ellenőrzési megállapítások leggyakoribb adóneme mindhárom vizsgált évben az ÁFA volt. 2020-ban a megállapítások 87,35%-a volt ÁFA-val kapcsolatos, 2021-ben ez a szám 89,5% volt, míg 2022-ben 90,6%-ra emelkedett az ÁFA-val kapcsolatos megállapítások száma. A megállapítások értéke is folyamatosan növekszik.
Ezzel együtt az is látszik, hogy a lefolytatott adóellenőrzések számához képest elhanyagolható azon ügyek száma, ami eljut a Kúria elé. Ennek oka részben az, hogy az adóvizsgálatoknak egy része eleve ún. jogkövetési vizsgálat, amely nem állapít meg adóhiányt csak rögzíti a tényállást és az esetleges jogsértést. De még az adóvizsgálatok esetében is gyakran elfogadják az adózók az adóhatóság döntését és nem viszik tovább az ügyet bíróságra, ezért is fontos az ügyek megfelelő kezelése még az adóhatósági szakaszban.
Az EUB újabb ítéletben erősítette meg az áfa közvetlen visszaigényelhetőségét
A különös adóvisszatérítés jogintézménye – mely a hozzáadottérték‑adó (héa) semlegessége elvét és a tényleges érvényesülés elvét hivatott érvényre juttatni - már 2020. január 1-je óta megtalálható az Áfa törvényben, és az Európai Unió Bírósága is több esetben állást foglalt már a kérdésben.
A jogintézmény lényege, hogy amennyiben az adózó a tévesen felszámított adót neki fel nem róható okból már nem tudja a számlakibocsátótól visszakövetelni, az adóvisszatérítést közvetlenül az adóhatóságtól kérheti.
Az idén szeptemberben született EUB ítélet (C-453/22. Michael Schütte ügy) tényállása szerint ez a helyzet például akkor, ha a számlakibocsátó magasabb mértékű áfát hárított át, mint ahogy a vonatkozó jogszabály alapján kellett volna, így a számla befogadója jogalap nélkül fizette ki számára a magasabb összegű áfát és erről csak az elévülést követően szerzett tudomást. Az ítélet hangsúlyozza, hogy ez a különös áfa visszatérítési mód csak abban az esetben alkalmazható, ha a beszerző részéről csalás, visszaélés vagy bizonyított hanyagság nem merült fel.
Az ítélet másik konklúziója, hogy az adóhatóság arra hivatkozással sem tagadhatja meg a visszatérítést, ha formális lehetőség van arra, hogy az említett beszállítók utólag követeljék az adóhatóságtól a túlfizetés visszatérítését.
Végül az EUB kiemeli, hogy amennyiben az adóhatóság nem teljesíti észszerű határidőn belül a visszatérítést, az elszenvedett kárt késedelmi kamat fizetésével kell kompenzálni.
A különös adóvisszatérítés tehát a jóhiszemű adózókat illeti meg, ha megfelelnek az Áfa tv. 257/J. § - 257/L. §-ainak, és a gyakorlat alapján elvárás az is, hogy a szállítókkal való egyeztetésnek igazoltan meg kell előznie a kérelem benyújtását. Alaposan alá kell tudni ugyanis támasztani azt, hogy a beszállítók a számlamódosításra milyen indokból kifolyólag nem hajlandóak, illetve, hogy a különbözet az adózónak fel nem róható okból nem térül meg.
* * *
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
2019. november 12-én a Pénzügyminiszter beterjesztette a Parlament elé A versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló című T/8015. számú törvényjavaslatát. Milyen adóigazgatási eljárásrendet érintő változásokra készülhetünk?
Nem régen jelent meg a Kormány újabb rendelete a távmunka ideiglenes, tavaly év végén bevezetett rendszerének meghosszabbításáról, amely néhány fontos módosítást is tartalmaz az eddigiekhez képest. A Niveus Consulting Group ezeket a szabályokat járja körbe, különös tekintettel az adózási kedvezmények adta lehetőségekre.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!