26/02/2026
Niveus hírlevél – 2026. február
TARTALOM
– Lényeges változás a 2608-as nyomtatványon a szocho-kedvezmények bevallásakor
– Hamarosan lejár a 2025-ös GloBE-bejelentés határideje
– Globális minimumadó: valós gazdasági jelenléten alapuló adókedvezmény az OECD iránymutatása alapján
– Elindultak az érdemi EPR-ellenőrzések – fókuszban a csomagolás tulajdonjoga és a kötelezettségviselés
– Adómentes reprezentáció 2026-tól – új értékhatárok és korlátok
– Fenntarthatósági jelentések könyvvizsgálata a Niveusnál
– Gazdasági kilátások felmérés – 2026: ossza meg szakmai véleményét
Lényeges változás a 2608-as nyomtatványon a szocho kedvezmények bevallásakor
A szakirányú oktatás és a duális képzés esetében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt az az adózó érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel a szakképzésről szóló törvény alapján szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött.
Míg korábban a bevallás főlapján adózói összesített adatként kellett feltüntetni az elszámolásban érintettek létszámát és a kapcsolódó kedvezmény összegét, 2026-tól minden egyes érintett jogviszony tekintetében külön-külön kell rögzíteni a kedvezmény alapjául szolgáló adatokat a magánszemélyhez köthető M-lapon.
A szakirányú oktatásra, a sikerdíjra, valamint a hallgatókra tekintettel érvényesíthető adókedvezmény esetében adatot kell szolgáltatni a kedvezmény összegét meghatározó szempontokról, melyek rögzítését követően a nyomtatvány kalkulátorként működve kiszámolja az igénybe vehető kedvezmény összegét.
E meghatározó szempontok, tényezők az alábbiak:
Szakirányú oktatás szocho kedvezménye esetében:
A szakirányú oktatásban részt vevő természetes személy státusza:
1 = tanuló
2 = képzésben részt vevő személy
3 = képzésben részt vevő saját munkavállaló
4 = szakiskolai tanuló [a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pont ab) pontja szerint],
- szakmakód/szakmaszorzó,
- évfolyami szorzó,
- a szakirányú oktatással érintett napok száma,
- képzésben töltött munkaórák arányszáma.
Szakirányú oktatásban tett sikeres szakmai vizsgára érvényesíthető kedvezmény esetében:
- a vizsgára tekintettel érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény alapja.
A duális képzőhely a sikeres szakmai vizsgát tett tanuló vagy felnőtt után további adókedvezményre, ún. sikerdíjra jogosult. A bevallásban e sorok szolgálnak a kedvezmény részletezésére: a sikerdíj-kedvezmény alapja a képzés ideje alatt havonta igénybe vett kedvezmény összegeknek az összeszámított teljes összege.
Hallgatókra tekintettel érvényesíthető kedvezmény esetében:
- a képzési terület súlyszorzója,
- ténylegesen teljesített képzési napok száma.
Az M-lapok kitöltését követően az adatok a bevallás A főlapjának megfelelő soraiba kerülnek át már összesített módon az újraszámítás funkció használatával.
Hamarosan itt a 2025-ös GloBE bejelentés határideje
Felhívjuk a figyelmet, hogy hamarosan lejár a globális minimumadó hatálya alá tartozó társaságok bejelentési kötelezettségének határideje a 2025-ös évre vonatkozóan.
Az érintett multinacionális vagy nagyméretű vállalatcsoportok magyarországi tagjainak a NAV részére be kell jelenteniük GloBE-alanyiságukat a GLOBE jelű nyomtatványon, amely a globális minimumadó szerinti státusz és alapvető csoportadatok bejelentésére szolgál.
A bejelentést az érintett adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig kell teljesíteni, ami naptári éves adózók esetében a 2025-ös adóévre – mivel február 28. hétvégére esik – 2026. március 2-re módosul.
Fontos, hogy a kötelezettség akkor is fennáll, ha a társaságnál ténylegesen nem keletkezik fizetendő kiegészítőadó, ezért javasolt az érintettség mielőbbi felülvizsgálata és a bejelentés időben történő benyújtása a mulasztási bírság elkerülése érdekében.
Globális minimumadó – valós gazdasági jelenléten alapuló adókedvezmény
A jelenlegi szabályok szerint a lefedett adókat (elsősorban: társasági adó, iparűzési adó, innovációs járulék) csökkentő kedvezmények a globális minimumadó szerinti tényleges adómértéket (elismert lefedett adók / elismert nettó nyereség [vagy veszteség]) jellemzően rontják.
Az OECD 2026 elején közzétett adminisztratív iránymutatása többek között az ún. valós gazdasági jelenléten alapuló adókedvezményt mutatja be, amely a 2026-ban kezdődő adóévtől lehet alkalmazható. Itt minden olyan lefedett adót csökkentő kedvezmény figyelembe vehető, amely összege közvetlenül a felmerült kiadásokhoz vagy az előállított termékekhez kapcsolódik.
A magyar kedvezmények többsége (pl. fejlesztési, energiahatékonysági, K+F adókedvezmény) a felmerült kiadásokhoz köthető, így ezek a feltételeknek megfelelhetnek.
Ilyen esetben a lefedett adókat csökkentő kedvezmény összege visszaírható (a K+F adókedvezményre ez már eddig is tudható volt), sőt bizonyos körben az elismert nettó nyereség (vagy veszteség) is csökkenthető, ami a tényleges adómértéket javítja (és az adófizetési kötelezettséget akár nullára csökkentheti). A visszaírás felső határa ugyanakkor ezen két érték közül a magasabb:
- az elismert bérköltség vagy az elismert tárgyi eszközök értékcsökkenése közül a nagyobb 5,5%-a,
- egy 5 évre szóló csoportszintű választás alapján a nem értékcsökkenthető eszközök nélküli tárgyi eszközök könyv szerinti értékének az 1%-a.
Fontos, hogy ezek egyelőre OECD-iránymutatások, az alkalmazhatóság a magyar szabályozásba történő átültetéstől függhet, ugyanakkor a fentieket a pénzügyi tervezés során már most is érdemes mérlegelni.
Elindultak az érdemi EPR-ellenőrzések
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) új szakaszba lépett: a hatóság elkezdte az érdemi ellenőrzéseket, ami nem áll meg pusztán az adatszolgáltatás teljesítésének vizsgálatánál. A hatóság ma már nem kizárólag azt ellenőrzi, hogy egy vállalkozás regisztrált-e az EPR rendszerben, vagy benyújtotta-e a negyedéves bevallásait. Az ellenőrzések során ténylegesen vizsgálják a termékek és csomagolások útját, valamint azt, hogy a gazdasági szereplők közül ki minősül valójában kötelezettnek.
Az egyik legkritikusabb terület a csomagolás tulajdonjoga és a hozzá kapcsolódó felelősség. Számos vállalkozás abból indul ki, hogy ha a termék már becsomagolva érkezik a beszállítótól, vagy a csomagolást logisztikai partner végzi, akkor az EPR-kötelezettség sem őt terheli. A hatósági állásfoglalások és gyakorlati tapasztalatok azonban rámutatnak arra, hogy a kérdés ennél jóval összetettebb: a kötelezettség megállapításakor nem kizárólag az számít, ki végzi fizikailag a csomagolást, hanem az is, hogy ki rendelkezik a csomagolás felett tulajdonjoggal, illetve ki hozza azt elsőként belföldön forgalomba. A csomagolás tulajdonjoga és használati módja meghatározó jelentőségű lehet. Például, ha az áruval együtt az újrahasználható csomagolás tulajdonjoga nem kerül átruházásra, akkor saját célú felhasználás valósulhat meg, amely szintén EPR-kötelezettséget eredményez, amikor a termék belföldön hulladékká válik. A kötelezettség tehát nem a számlázási vagy logisztikai modellhez, hanem a tényleges jogi helyzethez kapcsolódik.
A gyakorlatban a vállalkozások nem mindig vizsgálják, hogy a csomagolóanyag milyen jogcímen kerül a tulajdonukba, illetve, hogy a szerződések egyértelműen rendezik-e az EPR-kötelezettség viselését. Amennyiben ez nem tisztázott, egy hatósági ellenőrzés során könnyen az a következtetés születhet, hogy a kötelezettség mégis a vizsgált cég oldalán keletkezett, ami utólagos díjfizetési kötelezettséget és bírságot is eredményezhet.
A jelenlegi hatósági gyakorlat alapján kifejezetten ajánlott áttekinteni a termék- és csomagolási folyamatokat, megvizsgálni, ki minősül első belföldi forgalomba hozónak, tisztázni a csomagolás tulajdonjogát, szerződésben rögzíteni a kötelezettségviselést és dokumentált számítási és nyilvántartási módszert kialakítani.
Amennyiben bizonytalan abban, hogy vállalkozása esetében ki minősül EPR-kötelezettnek, vagy szeretné felülvizsgálni csomagolási és szerződéses gyakorlatait, szakértőink készséggel állnak rendelkezésre. Az előzetes átvilágítás segíthet feltárni a rejtett kockázatokat, és időben rendezni azokat a kérdéseket, amelyek egy hatósági ellenőrzés során már jelentős pénzügyi következményekkel járhatnak.
Adómentes reprezentáció 2026-tól
Egy január végén elfogadott kormányrendelet alapján 2026-tól módosulnak az éttermi (és később módosítva a cukrászdai) reprezentációt terhelő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adókötelezettségek.
Az eddigi szabályozás alapján a reprezentáció keretében történő juttatás értékének 1,18-szorosa, mint adóalap után a juttatót 15 százalék személyi jövedelemadó, illetve 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terhelte, melyet negyedévente kellett teljesítenie.
2026-tól az étteremben és cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) azon része, amely nem haladja meg az adózó éves bevételének 1 százalékát, de maximum 100 millió forintot, adómentessé válik. Az említett értékhatárokat meghaladó részt továbbra is az emelt adóalapra számított 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli.
Nagyon fontos, hogy az adómentes reprezentációs juttatásra kizárólag az éttermi és cukrászdai reprezentációs juttatás esetében van lehetőség, ezért például az egyéb helyszínen biztosított reprezentáció esetén (pl. nem éttermi ügyféleseményen, gyorsétteremben, stb.) az adómentesség nem érhető el.
Fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálata a Niveusnál
A Niveus audit üzletága a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatán túl már fenntarthatósági jelentések auditálásában is támogatja a vállalatokat.
Azon társaságok számára kínálunk szakmai együttműködést, amelyek fenntarthatósági jelentést készítenek – akár jogszabályi kötelezettség alapján, akár önkéntes vállalásként.
Könyvvizsgálati csapatunk dinamikusan bővül, jelenleg 15 főből áll, két aláíró könyvvizsgálóval. Magyar és nemzetközi háttérrel rendelkező közép- és nagyvállalatok auditját végezzük. Munkánkat jelenleg magyar és angol nyelven látjuk el.
IFRS- és fenntarthatósági jelentésre vonatkozó minősítéssel is rendelkezünk, a könyvvizsgálat mellett pedig – igény esetén – kiemelt figyelmet fordítunk az adózási megfelelés vizsgálatára.
Gazdasági kilátások felmérés - 2026
Arra kérjük, ossza meg velünk szakmai véleményét, és töltse ki 2026-ra vonatkozó vállalati felmérésünket, melyet minden évben elvégzünk.
Milyen év vár a magyar vállalkozásokra 2026-ban? Hogyan látják a cégvezetők a növekedési lehetőségeket, a finanszírozási környezet alakulását, a bérezési trendeket vagy éppen a mesterséges intelligencia szerepét a működésben?
A Niveus kutatása ezekre a kérdésekre keresi a választ. Célunk, hogy valós vezetői visszajelzések alapján átfogó és szakmailag megalapozott képet adjunk a hazai vállalati szektor várakozásairól és stratégiai irányairól.
Az eredményekből olyan összegzést készítünk, amely hiteles, adatvezérelt piaci körképre épül, és érdemi iránymutatást adhat a 2026-os üzleti döntésekhez. A kitöltéssel nemcsak saját nézőpontját osztja meg, hanem hozzájárul egy széles körű, valós tapasztalatokon alapuló szakmai elemzés elkészítéséhez is.
A kérdőív kitöltése mindössze néhány percet vesz igénybe. A válaszokat kizárólag anonim, összesített formában dolgozzuk fel.
A kérdőívet az alábbi linken érheti el és töltheti ki:
https://forms.gle/iazhAANnX8D2coi1A
Köszönjük, hogy szakmai véleményével támogatja a felmérést!
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal!
