Niveus Consulting Group kommentár

06/04/2020

Bár néhány területet kiemelt a kormány, de az általa ma bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések a jelenlegi előterjesztésben még kevés konkrétumot tartalmaznak, és azok is elégtelennek tűnnek a gazdasági károk orvoslására (a csomag részleteit a hamarosan megjelenő rendeletek tartalmazzák). Ami mindenképpen szembetűnő, az a 13. havi nyugdíj bevezetésének kommunikációs kiemelése. A nyugdíjasokat eleve nem is érinti a válság, hiszen a nyugdíjat most is megkapják, ráadásul a nyugdíjat jellemzően nem a most érintett szektorokban (turizmus, vendéglátás, építőipar) költik el, hanem az egyébként most is működő egészségügy területén, illetve élelmiszerboltokban. Ehhez képest a GDP felpörgetésére valós vásárlóerőt felmutatni képes, dolgozó korosztály problémáit egy teljesen általános ’munkahelymegőrzés’ fogalommal „oldották meg”. Magyarországgal ellentétben a többi V4 ország konkrét lépéseket tett, például az érintett szektorokban dolgozók jövedelmének akár 80%-át (!) átvállalja az állam Szlovákiában, ráadásul nagyon sok ország ezt már hetekkel ezelőtt meglépte.

A konkrétumok hiánya azért is nagyon fájó a munkahely megőrzés, illetve a kiemelten érintett szektorok megsegítése területén, mert azok már most is nagyon elkésettek lennének. Reméljük, hogy a beharangozott rendeletek választ adnak erre. Az elbocsátások már megkezdődtek, több tízezer ember már elveszítette a munkáját, egy később konkretizálandó és hatályba lépő intézkedés rajtuk már nem segít. Ennek ellenére például az álláskeresési járadék emeléséről vagy meghosszabbításáról szó sem esett, holott ezzel garantálható lenne az átmenetileg a munkaerőpiacról kieső személyek jövedelme és vásárlóerejének fenntartása.

A 450 milliárd forintos munkahelyteremtés / beruházás sem árul el semmit arról, mik a kormány tervei. Most jönne igazán jól, ha hatalmas infrastrukturális beruházásokat indítanának (nem pedig az egyébként is prosperáló és már építőipari kapacitásgondokkal küzdő időszakban), ezzel felszívva a hirtelen munkanélkülivé válók egy jelentős részét. Történelemkönyvekből emlékezhetünk, hogy a New Deal legfontosabb elemei is az állami nagyberuházások voltak, mint például a Hoover-gát megépítése. Az átképzésekről, digitális élet támogatásáról, esetleges további adókönnyítésekről egyelőre még csak szó sem esett. Nagyon várjuk a konkrétumokat.

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Adóváltozások – Mikor jöhetnek, és mit jelenthetnek a vállalkozásoknak?

További irányokat vizsgál a kormány az adóegyszerűsítés terén. Az áfamentesség határának 18 millió forintra és a kiva értékhatárának 5-10 milliárd forintra emelése a céljuk. @Fischer Ádám, a @Niveus együttműködő jogi partnere a @vg.hu megkeresésre elmondta, hogy az áfamentesség értékhatárának megemelése – akár 18 millió forintra, vagy az EU által engedélyezett 30 millió forintra – már most is megvalósítható lenne. Azonban a tapasztalatok szerint az ilyen horderejű módosításokat jellemzően január 1-jével vezetik be, ezért 2026. január 1-je tűnik reális céldátumnak.

Visszakapják a vállalatok a veszteségeiket?

A Niveus Consulting Group véleménycikke a Világgazdaságban az Európai Bizottság COVID-19 járvány alatt keletkezett veszteségek kezeléséről tett ajánlásáról

Niveus hírlevél – 2020. június

Változnak a számlázási és számlaadat szolgáltatási szabályok 2020. július 1-től. Halasztást kaptak az agresszív adótervezésben közreműködők. Bizonyos esetekben a transzferár dokumentációkat is 10 évig kell megőrizni. Jelentős összegeket spórolhatunk zöldrendszámos autók vásárlásakor….

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!