Tényleg jó lesz a cégeknek, ha hozzányúlnak az iparűzési adóhoz?

2020-02-05

Ma már az iparűzési adó sokkal nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, mint a társasági adó. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a Pénzügyminisztérium tegnapi közleménye szerint végre az iparűzési adóhoz is eljutott az adófelülvizsgálati program. A Niveus Consulting Group megvizsgálta, kinek kedvez a beígért új szabályozás.

Az iparűzési adó hatalmas teher

Tavaly 827 milliárd forint iparűzési adót fizettek a cégek. Hogy lássuk ennek a nagyságrendjét, társasági adóból 303 milliárd, személyi jövedelemadóból 2700 milliárd forinthoz jutott az állam. Ami érdekes tehát, hogy az iparűzési adó háromszor akkora tétel már, mint a társasági adó. Ennek oka egyrészt a társasági adó mértékének folyamatos csökkenése, másrészt az eltérő számítási mód.

Az iparűzési adó alapja ugyanis a nettó árbevétel, csökkentve néhány tétellel, amelyek elsősorban a továbbértékesített termékek, szolgáltatások vételárát engedik levonni az adó alapjából. Ebből adódóan egy kereskedő cégnél elképzelhető, hogy az iparűzési adó alapja közel azonos lesz a nyereséggel. Ezzel szemben azokat a cégeket, akik munkát adnak, beruháznak, tehát a gazdaság motorjai lehetnének, aránytalanul bünteti az adóalap számítási módja azzal, hogy sem az értékcsökkenést, sem a munkához kapcsolódó kifizetéseket nem engedi elszámolni.

Problémás az iparűzési adó a bonyolultsága miatt is. Egy nemzetközi adókomplexitásra irányuló felmérés szerint Magyarország az egyéb adók kategóriában a 91. helyen áll a világon, miközben összesítésben a 31. helyet értük el (megj.: az 1. helyezett a legegyszerűbb adórendszerű ország). Ennek az egyik fő oka a helyi iparűzési adó, aminek egy nagyon speciális adóalapja van, településenként eltérő a mértéke, ráadásul egy teljesen független adóhatóság, az önkormányzat adóosztálya felügyeli, tehát emiatt még egy plusz adóhatósággal kell kapcsolatot tartani.

Ki nyer a változásokkal?

A Niveus Consulting Group szerint azzal, hogy az értékcsökkenést engednék elszámolni, nagy pénzügyi ösztönzést kaphatnak a beruházások. Ha ezt valóban kiegészítik azzal, hogy a kutatás-fejlesztési költségek ötszörösét engedik levonni az iparűzési adó alapjából, akkor – figyelemmel a kutatás-fejlesztést egyébként is megillető társasági adó-kedvezményekkel – tényleg reális céllá válhat, hogy 2030-ra a GDP 3%-át fordítsák a cégek kutatás-fejlesztésre (ez az Információs és Technológiai Minisztérium célszáma). ”A vállalatok kutatás-fejlesztésre fordított kiadásai többszörösen megtérülnek nemzetgazdasági szinten, ezért ez mindenképpen örömteli hír és így az adókedvezmények szerepe K+F beruházási döntéseknél  újra jelentősen erősödhet,k köszönhetően annak, hogy ezáltal közel duplájára emelkedik az összes adómegtakarítás a K+F-et végző cégek esetében..” – tette hozzá Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.

A változások hatása viszont az is, hogy a nagyfoglalkoztató cégek még nagyobb versenyhátrányba kerülnek iparűzési adó szempontból is. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a, mindenképpen elgondolkodtató, hogy miért nincsen még csak tervben sem az értékcsökkenés mellett a munkaerőköltség elszámolhatósága is, amikor egyébként is hatalmas a munkavállalói oldalról nyomás a cégeken.

De természetesen a változások legnagyobb vesztesei az önkormányzatok lesznek, akik további forrástól, sőt, a legnagyobb bevételi forrásuk egy részétől esnek el. Nyilván az sem véletlen, hogy – miután a KSH szerint a kutatás-fejlesztési ráfordításoknak mintegy kétharmada Budapesthez kötődik – a kutatás-fejlesztési költségek sokszoros leírhatóságával pont a fővárosi költségvetést érinthetné legérzékenyebben ez a változás.

A nem kedvezményezett cégek lehetőségei

Akik sem beruházást, sem kutatás-fejlesztést nem terveznek a közeljövőben, annak maradnak az alternatív iparűzési adó tervezési lehetőségek. Egyrészt – aki megteheti – érdemes megfontolni, hogy olyan településen végezze a cég a tevékenységét, ahol alacsonyabb az iparűzési adó mértéke. Másrészt a kormány által egyébként is támogatott ún. kisadók (KATA, KIVA) az iparűzési adóban is adnak kedvezményt, érdemes ezt megfontolni azoknak a cégeknek, amelyek megfelelnek a feltételeknek.

Javasolt ezen kívül átnézni, hogy nincsenek-e olyan költségek, amiket még le lehetne vonni az iparűzési adó alapjából. Így különösen a közvetített szolgáltatások, alvállalkozói teljesítések területén érdemes átgondolni, hátha van el nem számolt tétel (tapasztalatok alapján sok esetben van). A  Niveus Consulting Group szakértői szerint a közvetített szolgáltatásokhoz kapcsolódó bírósági gyakorlat nagyon bizonytalan – itt sem ártana egy alapos újraszabályozás, ha már úgyis hozzányúlnak az iparűzési adó törvényhez.

Share this page and start a discussion:

Hírek

A Niveus Consulting Group véleménye a Magyarországon esetlegesen bevezethető különadókról

A kormánynak kis mozgástere van új különadók kivetésére a VG-nek nyilatkozó szakértők szerint, a meglévők emelése vagy újragondolása esetén pedig figyelembe kell vennie, hogy a változtatások a növekvő részesedésű nemzeti tőkét is érzékenyen érintenék.

Elolvasom

Határon átnyúló követelések érvényesítése az EU-ban - Workshop

Újabb előadással jelentkezik a Niveus Legal, ezúttal azzal fogunk foglalkozni, hogy hogyan hajthatjuk be könnyen az olyan követeléseket, ahol az adós az EU másik tagállamában található.

Elolvasom

Számos módosítással fogadta el az Országgyűlés az őszi adócsomagot

Nagy várakozások övezték az őszi adócsomag parlamenti vitáját, elsősorban azt, hogy az utolsó pillanatban változtatnak-e a KATA január 1-jétől hatályos szabályozásán. Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest terjedelmes módosításokat fogadtak el, ezek is leginkább arra világítanak rá...

Elolvasom

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!