Kihirdették az ESG részletszabályait tartalmazó kormányrendeleteket. Érdemes-e tao- vagy áfa- csoportot létrehozni? Ezek a munkásszállás adómentességének feltételei. 0%-os hitel KKV-knak. Augusztusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Megjelentek az ESG jelentés részletszabályait tartalmazó rendeletek
Augusztus 15-én két ESG tárgyú SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) rendelet is kihirdetésre került, az egyik az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról, míg a másik a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól rendelkezett.
Az ESG beszámolót az érintettek az SZTFH honlapján közzétett űrlap alkalmazásával nyújthatják majd be, amely szervezet ezt nyilvántartásba veszi. Az ESG szoftver – amit a társaságok az ESG adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelésben, az adatgyűjtésben és adatkezelésben, valamint a teljesítményértékelés elvégzésében használhatnak – pedig akkor kerülhet nyilvántartásba vételre, ha legalább a 2024/482 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti AVA_VAN.2 szintű megfelelése igazolt.
Az érintett vállalkozásoknak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítése érdekében kockázatkezelési rendszert kell kidolgozniuk és működtetniük, melyben az ESG kockázatokat környezeti, társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő és vállalatirányítási kockázati kategóriákba kell sorolniuk. Emellett a vállalkozások kötelesek a megfelelő intézkedéseket meghozni a saját, illetve (az ESG törvény szerinti) leányvállalatuk vagy a közvetlen szállítójuk tevékenységéből eredő tényleges és lehetséges káros hatások azonosítása érdekében. Ennek érdekében a vállalkozások jogosulttá válnak közvetlen szállítóikat akár több alkalommal is átvilágítani és kockázatelemzést végezni, melynek elvégzéséhez a rendelet immár tartalmazza a kitöltendő kérdőívet. A kitöltött kérdőívek az ESG beszámoló mellékletét fogják képezni. Az éves kockázatelemzési folyamatot az érintett vállalkozásoknak minden év június 30-ig kell lefolytatniuk, illetve sor kerülhet eseti jellegű kockázatelemzésre is.
A rendelet tartalmazza továbbá az ESG beszámoló kötelező tartalmi elemeit is. Formai tekintetben pedig a rendelet előírja, hogy mind a beszámolónak, mind a mellékletének – ide nem értve a kérdőívet – szabványos A4-es lapméretűnek, és olyan PDF kiterjesztésűnek kell lennie, amely biztosítja annak gépi olvashatóságát is. Emellett a melléklet XLSX kiterjesztésű is lehet és a beszámolónak meg kell felelnie a hatóság honlapján közzétett informatikai feltételeknek is.
Emlékeztetőül, az első ESG beszámolót 2025. évben azoknak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásoknak kell elkészíteniük, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot,
- az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.
A társasági és áfa- csoportalanyiság választásának előnyei
A magyar jogszabályok az adott cégcsoportba tartozó kapcsolt felek esetében olyan adókonstrukciók kialakítására adnak lehetőséget, amelyek az egymás közötti elszámolásokat számos esetben egyszerűsíthetik, illetve az összesített adózási pozícióikat javíthatják.
Mikor éri meg a társasági adócsoportot választani?
Néhány hónap múlva megnyílik a határidő a vállalatcsoportok számára, hogy társasági adócsoportot hozzanak létre. Ha egy cégcsoport élne a fenti lehetőséggel, akkor 2024. november 1-20. között kérelmeznie kell az adóhatóságtól a csoportos adóalanyként történő nyilvántartásba vételét.
Amennyiben egy cégcsoport csoportos társasági adó alanyiság létrehozását mérlegelné, a következő szempontokat érdemes szem előtt tartani.
A csoporttagok közötti tranzakciók kapcsán transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség nem merül fel, továbbá a transzferárral kapcsolatos korrekciós kötelezettség a csoporttagok egymás közötti jogügyleteire főszabályként nem vonatkozik, ennek köszönhetően jelentős adminisztrációs könnyítés érhető el.
Az elhatárolt veszteség adóalapnál történő érvényesítésére vonatkozó 50%-os korlát mind az egyedi adóalap, mind a csoportszintű adóalap levezetésekor alkalmazandó. A csoportos társasági adóalany adóalapja a csoporttagok egyedi, nem negatív adóalapjainak összege, amely a csoportszinten keletkezett veszteséggel csökkenthető, ennek eredményeképpen csoportszinten adómegtakarítás érhető el.
A kamatlevonás-korlátozási szabály a csoportos társasági adóalany azon tagjaira együttesen vonatkozik, amelyek nettó finanszírozási költséggel rendelkeznek, a növelő tétel pedig a nettó finanszírozási költségek és az EBITDA összességére alkalmazandó. Mindezek alapján összességében az a limit jelentősen növelhető, amely alatt csoportszinten kamatlevonási korlátozás nem merül fel.
A csoportos társasági adóalap összegére vetített 9%-os mértékkel számított összeg a csoport számított adója, amelyet az esetleges adókedvezmények csökkentenek. Az adókedvezmények érvényesítése szempontjából a csoport egyetlen adózónak minősül és az adókedvezményhez szükséges jognyilatkozatokat a csoport fennállása alatt kizárólag a csoportképviselő teheti meg.
Érvek az áfa-csoport mellett
Áfa-csoport akár évközben is, bármikor létrehozható. A csoportos áfa alanyiság mind adminisztrációs, mind cash-flow szempontból kedvező lehet a belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozások számára.
A csoporttagok egymás közötti ügyletei az általános forgalmi adó (áfa) szempontjából gazdasági tevékenységnek nem minősülnek, ezeket áfa kötelezettség nem terheli. Ezen ügyleteket nem kell számlázni, számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylattal elszámolhatóak.
Ha a csoporttagok között jelentős volumenű üzleti forgalom valósul meg, úgy a befizetendő áfa összegét lehet csökkenteni. Mivel azonban a megfizetett áfa a másik félnél jellemzően levonható, ezzel csoportszinten likviditási előny érhető el, mivel az áfát nem kell finanszírozni.
Amennyiben a csoportban van olyan tag, amelyik nem csak áfaköteles tevékenységet végez, úgy a csoporthoz tartozás a levonási arányt javíthatja és a levonható előzetesen felszámított áfa összegét növelheti.
A fenitek alapján látható, hogy mindkét csoportos adóalanyiság előnyöket jelenthet a vállalatcsoportok működésében, azonban az alapos tervezés, számítások elkészítése elengedhetetlen, valamint az informatikai, könyvelési és adminisztrációs hátteret is biztosítani kell hozzá. Felelősség tekintetében fontos megemlíteni, hogy a tagokat egyetemleges felelősség terheli, ami áfa-csoport esetén a kívül maradó tagokra is kiterjed. Nélkülözhetetlen tehát az előnyöket és hátrányokat a várható megtakarítások és költségek alapján részletesen mérlegelni.
Amennyiben cégük valamilyen típusú adócsoport létrehozásában gondolkodik, szakértőink készséggel állnak rendelkezésre a személyre szabott előnyök és hátrányok feltérképezésében, kalkuláció elkészítésében.
Mikor adómentes a munkásszállás juttatása?
Manapság komoly gondot jelent a munkaerőhiány a vállalkozások számára. Ezt a problémát enyhítheti, ha a munkáltató ingyenes vagy kedvezményes lakhatást kínál a távolabbról érkező munkavállalóknak.
Az ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított szolgálati lakás, illetve a munkásszálláson történő elhelyezés a munkavállalók számára adómentes juttatásként értelmezhető. Az adómentesség feltételei közé tartozik, hogy a munkásszállás a kifizető tulajdonában legyen, vagy általa bérelt olyan szálláshely legyen, amely legalább két munkavállaló elszállásolására alkalmas. További kritérium, hogy a munkavállalónak a településen, ahol a szállás található, ne legyen 50%-ot meghaladó tulajdon- vagy haszonélvezeti joga más lakóingatlanra vonatkozóan.
Fontos megjegyezni, hogy munkásszálláson történő elhelyezésnek minősül az olyan elhelyezés is, amikor a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat. Ugyanakkor nem munkásszálláson történő elhelyezés, ezzel nem adómentes a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezés, különös tekintettel az étkezési szolgáltatás biztosítására.
Az adómentesség munkaerőkölcsönzés esetében is fennáll, ha a kölcsönvevő cég a kölcsönvett munkavállaló részére szálláshelyet akar biztosítani. Ez esetben – a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő közötti megállapodás alapján – a kölcsönvevő az Szja törvény alkalmazásában munkáltatónak minősül.
A munkásszállások tekintetében nemcsak személyi jövedelemadó, hanem társasági adó előnyök is érvényesíthetőek. A munkaadó adóalapja meghatározásakor csökkentő korrekciós tételként számolhatja el az adóévben
- a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díját,
- a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére elszámolt költséget,
- a munkáltató által épített, vagy vásárolt munkásszállás bekerülési érétékének növekményeként kimutatott, beruházás, vagy felújítás költségét.
0%-os hitel KKV-k számára akár ingatlanra, vagy napelem-telepítésre is
Idén év végéig lehet igénybe venni a GINOP PLUSZ-1.4.3-24-es pályázati konstrukció (KKV Technológia Plusz Hitelprogram) keretében a 0%-os kamatozású hitelt KKV-k számára. A fenti pályázat egyelőre a nem budapesti cégekre vonatkozik, ugyanakkor várható egy új kiírás (GINOP PLUSZ-1.4.4-24), amely már budapesti, illetve olyan vidéki cégre is vonatkozik, amelyeknek van budapesti telephelye és azon szeretne fejleszteni. Ez a pályázat várhatóan 2024. szeptember 16-án fog indulni.
A kölcsön típusa éven túli lejáratú kamatmentes beruházási kölcsön, az igényelhető kölcsön összege
min. 5 millió Ft – max. 100 millió Ft (budapesti cégekre maximum 50 millió forint).
Ami kifejezetten kedvező, hogy ingatlan átalakításra, bővítésre, felújításra és korszerűsítésre is fel lehet használni, de akár a napelem-telepítés is a támogatandó célok közé tartozhat.
Amennyiben a fentiek kapcsán bármilyen kérdés merül fel, a pályázatírási szakértőink készséggel állnak rendelkezésre.
