2020. november 26-án kihirdetésre került az őszi adócsomag. Novemberi hírlevelünkben a jövő évi változásokból emelünk ki néhányat, illetve a felnőttképzés változó szabályaira szeretnénk felhívni a figyelmet.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Talán a legfontosabb hír az eredetileg benyújtott javaslat módosításával kapcsolatban, hogy a KATA szabályok érdemi módosítására az utolsó pillanatban sem került sor, marad tehát az a szabály, hogy jövőre az egy vevő felé számlázott 3 millió forintot meghaladó bevétel után a vevőnek (külföldi vevő esetén a vállalkozónak) 40%-os különadót kell fizetnie. Mivel a különadó elsődlegesen a KATA szerint adózó vállalkozók megbízóinak jelent többlet adóterhet, nem csak a katásoknak, hanem az ilyen státuszúakkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozásoknak is érdemes átgondolniuk a jövő évi szerződéseiket.

Helyi iparűzési adó

Jövő évtől egycsatornássá válik az iparűzési adó bevallása (ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítését és az adóelőlegről szóló bevallást is) és főszabály szerint már csak a NAV-hoz lehet benyújtani a nyomtatványokat. 

Az állami adóhatósághoz benyújtandó egységes, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó adatot tartalmazó bevallás jelentős adminisztrációs-kötelezettség csökkentést eredményezhet az olyan vállalkozásoknál, akiknek több önkormányzat felé is van bevallási kötelezettségük. 

Az adóbevallás központosítása ellenére a helyi adókat továbbra is az egyes önkormányzatok számlájára kell utalni. 

Az átállás nehézségeit viszont jól mutatja, hogy a bizottsági módosító indítvány az informatikai rendszerek összehangolására nyitva álló határidőt 2023. április 1-jére halasztotta, mert a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár részéről is túlságosan időigényes feladatról van szó. Ez természetesen az adóbevallás benyújtásának központosítására nincs hatással. 

Gépjárműadó 

2021-től a NAV veszi át a gépjárművek adóztatását. A gépjárműadó esetében nem csak az adóhatósági feladatok kerülnek át állami adóhatósághoz, hanem a gépjárműadóból származó bevételek is az önkormányzatok helyett a központi költségvetéshez kerülnek. 

Az átállás összetettségét jól tükrözi, hogy a gépjárműadó tavaszi bevallási határidejét egy hónappal el kellett tolni annak érdekében, hogy a NAV ténylegesen is át tudja venni ezt a feladatot. Ennek köszönhetően 2021-ben elegendő lesz április 15-ig megfizetni a gépjárműadót. 

Online számla 3.0. 

2021. január 1-től hatályba lépnek az Áfa törvény online adatszolgáltatásokra vonatkozó változásai, melyek értelmében a nem adóalanyoknak történő értékesítésről, valamint a közösségi és közösségen kívüli értékesítésről is kötelező lesz adatot szolgáltatni az Online Számla rendszerben. E tekintetben fontos, hogy a magánszemélyeknek kiállított számlák esetében a magánszemélyek nevének és címének ugyan szerepelnie kell a számlán (adóazonosító jelnek itt sem), de ezek az adatok elsősorban adatvédelmi okok miatt nem kerülnek be az Online Számla adatszolgáltatásba. 

Annak érdekében, hogy az adatszolgáltatási rendszer megfeleljen a fenti jogszabályváltozásoknak, illetve egyéb, a korábbi tapasztalatok során feltárt adóhatósági (pl. áfa-bevallások kiajánlása) és adózó (pl. e-számla támogatás, nagy méretű számlák kezelése, árfolyam kezelése, számla feldolgozás támogatása) igényeknek, az adatszolgáltatás egy új verziója, az Online Számla 3.0 kerül bevezetésre 2021. január 1-től. 

Az Online Számla 3.0-val kapcsolatban kiemelnénk, hogy az adatszolgáltatásban megjelölhető lesz, hogy a partner az adatszolgáltatást magát tekinti elektronikus számlának, azaz az adózóknak lehetősége lesz az online számla adatszolgáltatást használni elektronikus számlázásra. 

Ennek feltételei a következők: 

• Az adatszolgáltatás tartalmazza a számla teljes adattartalmát.
• A vevő nem lehet magánszemély.
• Az adatszolgáltatás nem lehet nagyméretű.
• Módosító számla esetében az eredeti adatszolgáltatásnak is elektronikus számlának kell minősülnie. 

Az eladónak ebben az esetben kötelező használnia az adatszolgáltatás hash kódjával történő archiválási lehetőséget. Tehát kötelező hash-értéket képeznie az adatszolgáltatásként szolgáló elektronikus számlára, és ezt a hash-értéket az adatszolgáltatásban szerepeltetnie kell. Az elektronikus számla archiválása ilyenkor is az adózó felelőssége. 

A partner beleegyezése az elektronikus számla fogadására ebben az esetben is csak az online számla rendszerén kívül történhet (írásban, szóban vagy ráutaló magatartással). 

Az új verzió már jelenleg is tesztelhető, az éles indulás dátuma 2021. január 1. Az adózók a tervek szerint ennél a váltásnál is moratóriumot kapnak 3 hónapra, vagyis a nem megfelelő adatszolgáltatást az adóhatóság csak 2021. április 1-től szankcionálja. 

Felnőttképzés 

2020. szeptember 1-től jelentősen módosult a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési Törvény). A módosítás értelmében a szervezett, célirányos kompetenciakialakításra és -fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és képzés vonatkozásában jelentős adminisztrációs többletterhek jelennek meg (így bejelentés, adatszolgáltatási kötelezettség, felnőttképzési szerződés megkötése, minőségirányítási rendszer kidolgozása, stb.). 

Az általános megfogalmazásra visszavezethetően (mi számít szervezettnek, mi számít kompetenciafejlesztésnek) és az illetékes állami szervek által kiadott útmutatók alapján olyan, szinte minden hazai jogalanynál megjelenő képzések vonatkozásában merült fel, hogy a Felnőttképzési Törvény hatálya alá tartoznának, mint pl. a munka- és tűzvédelmi oktatások, de akár az adott foglalkoztatottak feladatainak ellátáshoz szükséges belső képzések esetében is (pl. új munkavállalók betanítása, újonnan bevezetésre kerülő informatikai rendszerek használatának bemutatása, stb.). 

Végül - elsősorban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság személyes adatokkal kapcsolatos észrevételei alapján - a Kormány a Felnőttképzési Törvény módosítását kezdeményezte (T/13669. számú törvényjavaslat), amelyben számos esetben pontosították a Felnőttképzési Törvény hatálya alá eső képzések körét. Amennyiben a javaslat a jelenlegi formájában kerülne elfogadásra, úgy számos kérdés továbbra is változatlanul nyitott maradna, így nem zárható ki, hogy a jövőben további pontosítások válnak szükségessé, egyúttal szakértő bevonása is szükségessé válhat a képzések áttekintésének és jogszabályi megítélésének tekintetében. 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.