Niveus hírlevél – 2025. május

Parlament előtt a tavaszi adócsomag. Benyújtotta a Kormány a 2026-os költségvetés tervezetét. A cégek számára kedvezően változik az ESG jogszabály. Kúria ítélet jelent meg az ingyenesen átadott eszközök áfakezeléséről. Szimulált adóellenőrzési szolgáltatás a Niveusnál. Webinárium a cégtranzakciók adózási optimalizálása és a bizalmi vagyonkezelés kapcsán. Májusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Tavaszi adócsomag 2025 – jelentős változások az adórendszerben

A 2025. évi tavaszi adócsomag tervezete jelentős változásokat tartalmaz az adórendszer számos területén. A javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium nyújtotta be társadalmi egyeztetésre, majd az Országgyűlés elé került. A 2025-ös tavaszi adócsomag célja a szabályozás stabilizálása, a költségvetési bevételek biztosítása, valamint a családpolitikai és fenntarthatósági célok előmozdítása. Az alábbiakban a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze:

1. Extraprofitadók törvényi szintre emelése

A korábban rendeleti úton bevezetett ágazati különadók – például a banki különadó (jelenleg a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján), biztosítási pótadó, energia- és kiskereskedelmi különadó – az ágazati törvényekbe kerülnek beemelésre.

2. Személyi jövedelemadó – családtámogatások erősítése

A személyi jövedelemadó szabályai a családtámogatások területén jelentős átalakulnak. 2025. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED), valamint az örökbefogadói díj mentesül a személyi jövedelemadó alól, így ezek az ellátások további adóteher nélkül vehetők igénybe.

2026.január 1-jétől korlátlan jövedelemadó-mentesség illeti meg a 30 év alatti anyákat, mivel eltörlésre kerül a jelenleg érvényben lévő, a jogosultsági hónapok számának és a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek a szorzatában meghatározott felső korlát.

Ezzel párhuzamosan fokozatosan bevezetésre kerül az adóalap-mentesség a legalább két gyermeket nevelő anyák számára is. Az új szabályozás szerint 2026. január 1-jétől a 40. életévüket még be nem töltött anyák jogosultak a kedvezményre, majd 2027-től az 50 év alattiak, 2028-tól a 60 év alattiak, végül 2029. január 1-jétől életkortól függetlenül minden olyan anya, aki legalább két gyermeket nevel, élethosszig tartó adóalap-mentességben részesülhet. Ez a többlépcsős intézkedéssorozat a gyermeket nevelő nők munkavállalási lehetőségeit és anyagi helyzetét kívánja hosszú távon javítani.

3. Szociális hozzájárulási adó – új jövedelemküszöb

A szociális hozzájárulási adó tekintetében új szabály lép életbe: ha a magánszemély jövedelme meghaladja a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagbér négyszeresét, akkor a felette lévő rész után újra meg kell fizetni a szochót. Ezt akkor is meg kell fizetni, ha az érintett egyébként más jogcímen adómentességre jogosult. Ez a rendelkezés 2025. július 1-jétől alkalmazandó.

4. ÁFA – új adminisztratív kötelezettségek és nyilatkozati rendszer

Az általános forgalmi adó szabályai is több ponton módosulnak. Az energiakereskedelem területén új nyilatkozattételi kötelezettség jelenik meg: az adómentes értékesítés feltételeként az igénybe vevő nyilatkozata szükségessé válik. Fontos újdonság, hogy az alanyi adómentesség szabályait immár törvényi szinten rögzítik, továbbá 2026. szeptember 1-jétől bevezetésre kerül a nyugtaadási kötelezettséggel összefüggő elektronikus adatszolgáltatás. Az adóbevallás részét képező új mellékletben kell majd adatot szolgáltatni a nyugtás értékesítésekről, amely a NAV automatikus ellenőrzési rendszerét erősíti.

5. Illetékmentesség – zöld beruházások ösztönzése

Az illetéktörvényben kedvező változás, hogy a naperőművek és szélerőművek létesítéséhez kapcsolódó vagyonszerzés illetékmentessé válik. Ez várhatóan hozzájárul a zöldenergia-termelés ösztönzéséhez, és összhangban áll a fenntarthatósági célkitűzésekkel.

6. Art. – eljárási változások

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) módosításai közül kiemelendő, hogy a láncügyletekre vonatkozó bejelentési határidőt kiterjesztik, lehetőséget adva a vállalkozásoknak a pontosabb és időben történő adminisztrációra. Emellett emelkedik a feltételes adómegállapítás díja, ami a nemzetközi struktúrákhoz kapcsolódó előzetes adóhatósági állásfoglalások költségét növeli.

7. Számviteli törvény – fenntarthatósági jelentéstétel

A számviteli törvénybe (Sztv.) átültetésre kerül a 2025. április 16-án kihirdetett 2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv, mely a fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó bizonyos társaságok számára 2 évvel elhalasztja a követelmények teljesítését.

8. GloBE – globális minimumadó számviteli és bejelentési szabályai

A globális minimumadóval kapcsolatos szabályozásban több technikai módosítás jelenik meg. A kiegészítő adófizetési kötelezettség elszámolása passzív időbeli elhatárolásként jelenik meg a beszámolókban, továbbá a globális minimumadó hatálya alá tartozó csoporttagok bejelentési határideje egységesen az adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjára (naptári éves adózóknál február 28-ára) módosul.

Benyújtásra került a 2026-os költségvetés tervezete

Május 6-án benyújtotta a Kormány a 2026-os költségvetés tervezetét. A Niveus elemzése szerint az továbbra is jelentős mértékben a belső fogyasztásra és a szektorális különadókra épít, ami fenntartja a bevételi stabilitást, de a gazdasági növekedés mértéke és fenntarthatósága szempontjából kérdéseket vet fel. Az energiaágazat befizetéseinek jelentős csökkenése mellett a kisvállalati adóból (KIVA) tervezett bevételnövekedés a szembetűnő a jövő évre.

A költségvetés 2026-ban több mint 600 milliárd forintos növekményt vár a fogyasztási típusú adókból – a regisztrációs adó kivételével minden tételben emelkedésre számít, bár százalékosan kisebb mértékben, mint az előző években. A tervezet szerint az ezekből származó bevételek elérik a 11.592 milliárd forintot, ami az összes bevétel közel egyharmadát jelenti.

A különadók továbbra is meghatározó részét képezik a költségvetésnek. 2026-ban ezek összesített értéke a GDP több mint 2%-át teszi ki. Kiemelkedő tétel a kiskereskedelmi adó és a bankadó növekedése. A korábban megszüntetett adónemek – például a gyógyszeradó vagy a légitársasági különadó – viszont nem térnek vissza.

A kisvállalati adó (KIVA) esetében a belépési korlátok emelése miatt közel 18%-os növekedéssel számol a tervezet. Az általános forgalmi adó (ÁFA) bevételei 6%-kal emelkedhetnek, amit a háztartási fogyasztás közel 4,4%-os növekedése támaszthat alá. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács figyelmeztet, hogy a prognózis érzékeny a 2025-ös makrogazdasági folyamatokra – különösen, ha azok a vártnál kedvezőtlenebben alakulnak.

A személyi jövedelemadó bevételek 2026-ban némileg csökkenhetnek, főként az anyák adómentességének hatására – még a minimálbér emelése ellenére is. Ezzel szemben a járulékbevételek és a szociális hozzájárulási adó 9%-os növekedése közel 750 milliárd forint többletet jelenthet, ami a költségvetés egyik legnagyobb növekménye.

Jelentős marad a pénzügyi tranzakciós illeték, amely már a hatodik legnagyobb adónem. A regisztrációs adóból származó bevétel viszont 14%-kal csökkenhet. A lakossági illetékek 16%-kal emelkedhetnek, amit az ingatlanpiac élénkülése és az inflációkövető gépjárműátírási díjak indokolhatnak.

A kormány 2026-ban a GDP 2%-át fordítaná honvédelemre, ezzel ez a tétel meghaladja a 2000 milliárd forintot. A rezsivédelem kiadásai is velünk maradnak – ezek a területek továbbra is kiemelt szerepet kapnak a kiadási oldalon.

Változások várhatóak az ESG-szabályozásban is

Az Európai Parlament 2025. április 3-án elfogadta az ESG Omnibusz rendeletet, melynek hatására a magyar ESG-törvény is jelentős módosításokon megy keresztül. Az új szabályozás célja a vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése, miközben biztosítja a fenntarthatósági jelentéstétel fokozatos és célzott bevezetését.

A rendeletnek köszönhetően a 2023. évi CVIII. ún. ESG törvény is módosításra kerül, az új előírások célja a fenntarthatósági beszámolás hitelességének és átláthatóságának növelése, valamint az érintett vállalati kör pontosabb meghatározása.

A jogszabálytervezet alapján a leglényegesebb változás, hogy a jövőben csak azok a nagyvállalatok tartoznak az ESG-beszámolási kötelezettség hatálya alá, amelyek:

• az elmúlt két üzleti évben a törvény 1. mellékletében felsorolt, jellemzően ipari, energiaipari, kereskedelmi, szállítási és pénzügyi ágazatokban működtek, és
• éves nettó árbevételük meghaladja a 90 milliárd forintot, valamint
• legalább 500 főt foglalkoztatnak átlagosan.

Ez a változás célzottabbá és ágazatspecifikusabbá teszi az ESG-követelményeket. Az érintett ágazatok részletes felsorolását a jogszabály új 1. melléklete tartalmazza majd, beleértve például a gyógyszergyártást, elektronikai termékek gyártását, energetikai és pénzügyi szolgáltatásokat, szállítmányozást, valamint IT és távközlési ágazatokat.

A magyar szabályozás hároméves türelmi időszakot vezet be a fenntarthatósági jelentéstétel teljesítésére. Ennek értelmében:

• A 2024., 2025. és 2026. üzleti évekről készült ESG beszámolókat és tanúsítványokat nem kell megküldeni a Hatóság részére.
• Ezen időszakban nem kötelező az ESG beszámolókat nyilvánosan elérhetővé tenni a vállalatok honlapján.
• A társadalmi felelősségvállalási stratégiát sem kell közzétenni.

További könnyítés, hogy 2027. június 30-ig:

• mikro- vagy kisvállalkozásoktól nem kérhető ESG adatszolgáltatás,
• középvállalkozások sem vállalhatnak ilyen kötelezettséget sem szerződésben, sem nyilatkozatban.

Újdonság, hogy az ESG-adatszolgáltatásra vonatkozó megkeresés esetén a középvállalkozások előzetes nyilatkozattételre kötelezhetők, hogy rendelkeznek-e államilag elismert ESG minősítéssel. Ha igen, a minősítést a szállítói kérdőív helyett is elfogadhatják. Ez az eljárás 2027. június 30-tól a mikro- és kisvállalkozásokra is kiterjed majd.

Bővülnek az ESG tanúsítókra vonatkozó követelmények is. A jövőben csak azok kerülhetnek be a Hatóság névjegyzékébe, akik:

• nemzeti akkreditáló szerv által elismert minősítéssel rendelkeznek,
• igazolják, hogy nincs köztartozásuk és nem állnak fizetésképtelenségi eljárás alatt,
• magyar vállalkozások esetében magyar nyelven végzik a tanúsítást.

Az új szabályozás célja, hogy csak valóban megbízható és független szereplők végezhessenek ESG tanúsítást.

Összességében a jogszabálytervezet alapján az ESG szabályozás új keretrendszere szűkebb, de pontosabban meghatározott céges körre terjeszti ki a kötelezettségeket, új, fokozatosan életbe lépő mechanizmust határoz meg a kisebb vállalkozások ESG adatszolgáltatására és szigorúbb elvárásokat ír elő az ESG tanúsítók nyilvántartására és akkreditációjára.

Kúria ítélet az önkormányzatok részére ingyenesen átadott eszközök áfakezeléséről

Ingatlanok fejlesztésénél gyakran felmerülő kérdés, hogy az önkormányzatok vagy a közművek üzemeltetői részére ingyenesen átadott eszközöknek mi a helyes áfakezelése. Az önkormányzatok ugyanis rendszeresen írnak elő különböző fejlesztési kötelezettséget a beruházók részére: út építése vagy felújítása, közműfejlesztés stb. esetén.

Az ingyenes eszközátadás vagy szolgáltatásnyújtás esetén ugyanis főszabály szerint az ezek érdekében megvalósított beszerzések áfája nem vonható le. Ha viszont az áfát a fejlesztő levonta, például azért, mert a beszerzéskor még nem volt egyértelműen meghatározható, hogy az adott termék vagy szolgáltatás az ingatlanfejlesztésbe épül majd be vagy az önkormányzat részére átadandó munkákba, akkor az átadáskor kellett a korábbi gyakorlat szerint áfát fizetni.

Ebben a gyakorlatban már sok évvel ezelőtt változást hozott az Európai Unió Bíróságának egy ítélete (C-528/19. sz. Mitteldeutsche Hartstein-Industrie AG ügy), amely kimondta, hogy az önkormányzat tulajdonában álló út kiszélesítése még akkor sem tekinthető vállalkozásidegen célnak, ha azt a vállalkozáson kívül más is használhatja, feltéve, hogy a kiszélesítés nem haladja meg azt a mértéket, amely a vállalkozás működéséhez feltétlenül szükséges. Ez azért fontos megállapítás, mert így az önkormányzat részére ingyenesen végzett szolgáltatás után sem kell áfát fizetni.

A Kúria elé most egy olyan ügy került, ahol az ingatlanfejlesztő több közcélú, infrastrukturális beruházást valósított meg, konkrétan ingyen adott át telkeket az önkormányzat részére, hogy az utóbbi ott óvodát és játszóteret tudjon kialakítani. Az adóhatóság azt mondta, hogy ugyan a telek megvásárlásakor a beruházó jogszerűen vonta le az áfát, hiszen akkor még nem tudhatta, hogy azt ingyenesen át fogja adni az önkormányzatnak, ugyanakkor az átadáskor kivonta a gazdasági tevékenysége köréből, ezért áfát kellett volna fizetnie az Áfa tv. 11. §-a alapján. A beruházó vitatta az áfafizetési kötelezettségét.

A Kúria Kfv.35030/2025/6. sz. ítéletében kimondta, hogy a telek beszerzésekor fizetett áfa levonása valóban jogszerű volt, ahogy ebben egyébként minden érintett egyetértett. Vizsgálni kell azonban, hogy a telek átadása mennyiben szolgálta a vállalkozó gazdasági tevékenységét, hiszen az Európai Unió Bíróságának ítéletében a tényállás alapján egyértelmű volt, hogy a beruházó nem tudta volna a gazdasági tevékenységét az út kiszélesítése nélkül végezni, mivel egyszerűen nem fértek volna el a működéshez nélkülözhetetlen teherautók az úton. Jelen ügyben viszont nem ilyen magától értetődő az összefüggés, mert a játszótér és az óvoda létesítése nem nyilvánvalóan szükséges a gazdasági tevékenység folytatásához.

Azt kell tehát vizsgálni, hogy a telkek átadása valóban a gazdasági tevékenység céljait szolgálta-e. Az elsőfokú bíróság által elkövetett eljárási hibák miatt viszont ezt egy megismételt elsőfokú bírósági eljárásban kell megtenni, amelynek eredményét kíváncsian várjuk.

Adóbevallás után: most érdemes feltérképezni az adókockázatokat

A bevallási időszak lezárult – most jön az ideális időszak arra, hogy visszatekintsünk, és előre tervezzünk. Egy adóellenőrzési szimulációval feltárhatók a rejtett kockázatok, még azelőtt, hogy egy hatósági ellenőrzés során derülnének ki. Ez nemcsak biztonságot, de akár jelentős megtakarítást is jelenthet a vállalat számára.

A NAV 2025-ös ellenőrzési terve szerint idén a kockázatos ágazatok adózói közül ellenőrzésekre számíthatnak:

• az építőipari, építőanyag-kereskedelmi cégek,
• a személy- és vagyonvédelmi, takarító, munkaerőkölcsönző vállalkozások,
• a zöldség-gyümölcs-kereskedők,
• a webhelyek értékesítői,
• a kül- és belföldi e-kereskedelmi platformok üzemeltetői,
• az internetes tartalomszolgáltatók,
• a rendezvényszervező, reklám-, marketing-, médiaszolgáltató és filmgyártó vállalkozások,
• a turizmus-vendéglátásban, szálláshely- és taxiszolgáltatásban érintett cégek,
• a rendszeres importárbevételt kimutatók,
• a távol-keleti termékek árusítói,
• a szépségipari és testedzéssel foglalkozó vállalkozások,
• illetve a jövedékiadó-köteles tevékenységet végző cégek.

Fontos tudni azt is, hogy bizonyos adókedvezmények igénybevétele automatikusan NAV-ellenőrzést vonhat maga után. Ilyen például a fejlesztési adókedvezmény, vagy az energiahatékonysági adókedvezmény. Ez azt jelenti, hogy azok a társaságok, amelyek ilyen típusú kedvezményt érvényesítenek, számíthatnak arra, hogy az adóhatóság vizsgálja a beruházás megvalósulását és a jogosultsági feltételek teljesülését.

Miben segít egy adóellenőrzés szimuláció?

• Feltárja a NAV-ellenőrzés szempontjából kockázatos területeket.
• Segít kijavítani a potenciális hibákat, mielőtt szankció lenne belőle.
• Rávilágít arra is, ha a cég nem használ ki minden elérhető adókedvezményt (pl. fejlesztési adókedvezmény, energiahatékonysági támogatás).

A Niveus szakértői csapata támogatást nyújt a szimuláció lebonyolításában, a kockázatok feltárásában, és segít optimalizálni az adózást, a jogszabályokat maximálisan betartva.

Tudatos tervezéssel nemcsak biztonságosabb, de eredményesebb is lehet a vállalat működése.

Amennyiben érdekli az adóellenőrzés szimuláció lehetősége, keressen bennünket bizalommal.

Webinárium sorozatunk folytatódik

Cégeladás/vásárláshoz megfelelő adózási struktúra? Tudatos vagyonkezelés?

A Niveus webináriumaiban bemutatja:

• hogyan optimalizálhatja a cégtranzakciók adózását,
• és hogyan védi a vagyonát a bizalmi vagyonkezelés.

2×1 óra gyakorlati tudás – ingyenesen, online!

2025.június 5. 14:00| Cégtranzakciók adózási optimalizálása – Antretter Erzsébet, Üzletágvezető, Adótanácsadás

2025.június 19. 14:00 | A bizalmi vagyonkezelés előnyei - dr. Halmos Tamás ügyvéd és dr. Fischer Ádám ügyvéd, Niveus Legal I Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda

Teams-en, ingyenesen

Kérjük regisztráljon az alábbi Form kitöltésével!

https://forms.gle/Zgm8yqb3vuuCRRic8

A Teams-linket az esemény előtti napon küldjük.

Várunk szeretettel mindenkit, aki tudatosan tervez cégértékesítést, tranzakciót vagy vagyongondoskodást!