Szeptember 30-ig lehet benyújtani a külföldi áfa visszatérítési kérelmeket. Visszajárhat a családosoknak a befizetett szja-előleg. Hamarosan érkezik az e-áfa bevallás. Szeptemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal, illetve a munkáltató munkavállalók felé fennálló tájékoztatási kötelezettségével foglalkozunk.

Ha szeptember 30., akkor ELEKÁFA

Szeptember 30-án jár le a határidő azon adózók számára, akik a 2020-ban külföldön megfizetett áfa visszatérítését szeretnék kérni.

Az EU tagállamok esetében az 2008/9/EK tanácsi irányelv (8. direktíva) írja elő annak részleteit, hogy az egyik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany által egy másik tagállamban igénybe vett szolgáltatás vagy onnan beszerzett termék áfa tartalma milyen szabályok alapján kérhető vissza. A vonatkozó magyar előírásokat pedig az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény XXII. fejezete tartalmazza. Fontos azonban, hogy elsődlegesen a visszatérítés államának szabályai az irányadók, az Art. csak a magyar adóhatóságnak mint „postásnak” a szerepét és az eljárás Magyarországon történő szakaszát, a kapcsolattartás módját szabályozza.

Az áfa-visszatérítés közösségi tagállamok között egyablakos rendszerben működik, így a visszatérítési kérelmet az adóalany kizárólag a saját tagállami adóhatóságán keresztül nyújthatja be elektronikus formában és egy előszűrés után ez a hatóság fogja továbbítani a kérelmet a visszatérítő tagállamba. A visszatérítési kérelmet a magyar adóalanyok tehát a NAV-nak terjeszthetik elő a megfelelő nyomtatvány (ELEKAFA) benyújtásával legkésőbb a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig. A 2020-as időszak tekintetében tehát 2021. szeptember 30-ig van lehetőség kérelemmel fordulni az adóhatósághoz. Ez a határidő jogvesztő.

A kérelem benyújtása előtt mindenképpen javasolt az érintett országokban hatályos előírásokat részletesen megismerni, különös tekintettel azon országokra, ahol jelentős összegű általános forgalmi adót hárítottak át. Továbbá, a szükséges dokumentumokat (elsősorban szerződések, megrendelők, számlák, összefoglalók az ügyletekről, stb.) javasolt minél körültekintőbben összeállítani a sikeres eljárás érdekében. Emellett azzal is számolni kell, hogy számos ország kizárólag helyi nyelven fogadja el a dokumentumokat és az adózó felé történő kommunikáció is kizárólag helyi nyelven zajlik, így fordításra is szükség lehet.

Szja visszatérítés és növekvő minimálbér

A kormány tervei szerint minden gyermekes szülő, aki családi pótlékra jogosult, jövő év elején szja visszatérítéssel számolhat. A visszatérítés összege lényegében a 2021-ben szerzett jövedelem után fizetett személyi jövedelemadó lenne, de legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér adószintje. A családi adó-visszatérítés igénybevétele az érintettek többségének semmilyen adminisztrációs terhet nem jelentene, mivel 2022. február 15-ig automatikusan kézhez kapnák a visszatérítés összegét. Emellett a kormány tervezi a 25 év alattiak szja mentességének bevezetését is. A részletek azonban még egyik esetben sem ismertek.

Várható jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum összegének növekedése is. A tervek szerint a minimálbér 200 000 forint lenne 2022-től. Valószínűleg a garantált bérminimum is jelentősebb mértékben növekedne, de konkrét összeget még nem határoztak meg.

Hamarosan érkezik az e-áfa bevallás

Folyamatosan zajlanak a szakmai egyeztetések az e-áfa bevallás tervezetekkel kapcsolatban, hiszen az októberi áfa bevallások a tervek szerint már a tervezetek kiegészítésével és elfogadásával is benyújthatóak lesznek.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a bevallástervezeteket az adóhatóság az online számla rendszerből, a pénztárgépekből (mely megbontható lesz pénztárgép által kiállított számlákra és normál pénztárgép forgalomra), továbbá a vámáru-nyilatkozatokból származó adatok felhasználásával készíti el. Ugyanakkor a határon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó adatok nem lesznek benne a bevallástervezetben. Az M lapokat automatikusan generálja majd a rendszer, a melléklapok azonban csak később kerülnek bevezetésre.

Az e-SZJA-val szemben az áfa bevallás tervezet nem válik automatikusan bevallássá a határidő elérését követően. A tárgyhónapot követő 12-től lesz módosítható, kiegészíthető és benyújtható. A bevallásokat azonban a tervezetek kiajánlásától függetlenül továbbra is elkészíthetőek lesznek a hagyományos módszerrel is. Az e-ÁFA bevallás várhatóan egy külön „eÁFA” felületen (linken) lesz elérhető és az e-ÁFA bevallás és az ANYK áfa bevallás a tervek szerint nem kapcsolódik össze. Az e- ÁFA rendszerben önellenőrzésre és helyesbítésre nem lesz lehetőség, azt az ANYK felületen lehet majd elvégezni.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége táppénzen lévő munkavállaló részére

A Munka Törvénykönyve (Mt.) előírja, hogy a felek – jelen esetben a munkavállaló és a munkáltató – együttműködjenek, egymást a munkaviszonnyal kapcsolatos lényeges körülményekről tájékoztassák. Ez a kötelezettség sok mindent magában foglal, de egy friss bírósági döntés nyomán fontos foglalkozni azzal is, hogyan járjon el a munkáltató a betegállományban lévő munkavállalók esetén. A betegállományban lévő munkavállaló tekintetében természetesen ugyanúgy érvényesülnek a munkajogi szabályok, köztük a felek együttműködési kötelezettsége is.

A BH2021. 24. számon közzétett Kúria döntés azt vizsgálta, hogy ha tartósan betegállományban van a munkavállaló, akkor meddig terjed a munkáltató együttműködési kötelezettsége, hogyan kell segíteni a munkavállalót kötelezettségeinek teljesítésében. Az eset hátterét az adta, hogy a több hónapig beteg munkavállaló az igazolásokat nem folyamatosan, havonta adta oda a munkáltatónak, hanem egyben, a betegségéből való felépülést követően. A munkáltató ezért a munkavállalónak felmondott. A munkavállaló azzal védekezett, hogy beteg volt, otthon volt, és abban bízott, hogy a munkáltató elküld valakit a szükséges igazolásokért (ahogy ez a betegség első hónapjában történt). A munkáltató azzal védekezett, hogy az első hónapban azért küldtek el valakit a papírokért, mert a munkavállaló mozgásképtelen volt, de később ez már nem lett volna szükséges, ahogy a munkavállaló állapota javult.

A Kúria arra jutott, hogy bár valóban mulasztott a munkavállaló, de „a hosszabb ideje keresőképtelen állományban lévő munkavállaló esetében a munkáltatótól is fokozottabb együttműködés várható el a távollétek igazolásával összefüggésben”. Ebbe beletartozik, hogy a munkavállalót írásban (e-mailben, levélben, ügyfélkapun), vagy telefonon keresse az igazolásokért – ráadásul ezek megtörténtét a perben a munkáltatónak kell tudnia igazolni! Abban az esetben tehát, ha valamilyen szokatlan helyzetbe kerül a munkavállaló, például hosszabb betegség, sérülés miatt tartósan betegállományban lesz, akkor a munkáltatónak is fokozottan kell segítenie a munkavállalót a kötelezettségei teljesítésében.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.