Niveus hírlevél – 2021. május

2021-05-01

Igazolási kérelemmel elkerülhető a mulasztási bírság a beszámoló és az éves adóbevallások késedelme esetén. 2021. május 11-én a Kormány benyújtotta a tavaszi adócsomagot magában foglaló törvényjavaslatokat (az alábbiakban: Javaslat). Májusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

 

Maradt a május 31-es határidő, de vannak könnyítések

Bár hivatalosan nem változott a beszámolók közzétételének és az éves bevallások benyújtásának határideje, a május 31-ei határidő elmulasztása kapcsán beadott igazolási kérelmeket az adóhatóság az ígértek szerint pozitívan fogja elbírálni. A Pénzügyminisztérium ugyanis egy közleményt adott ki, amelyben nyomatékosan arra kéri az adóhivatalt, hogy a június 30-ig benyújtott igazolási kérelmekben a vírushelyzetre visszavezethető indokokat minősítse különösen méltánylandó körülménynek. A járványra hivatkozó kérelem beadásával egyidejűleg azonban már a beszámolóikat, illetve bevallásaikat is be kell adni, így a cégek gyakorlatilag 1 hónap haladékot biztosan kaptak. Fel kell ugyanakkor hívni a figyelmet arra, hogy a törvényben rögzített egyéb kötelezettségek (pl. transzferár dokumentáció elkészítés) határideje nem változott, így erre különös tekintettel kell lenni.

A látványcsapatsport-támogatás esetében szintén elérhető könnyítés. Bár az adóhivatal főszabály szerint csak akkor teljesíti a kedvezményezett szervezet részére az átutalást, ha a cég a bevallást határidőben nyújtja be, és az adót az esedékességig megfizeti, ha a befizetés az eredeti esedékességig mégsem történik meg, akkor idén külön kérelem alapján az adóhivatal mégis átutalhatja a kedvezményezettnek az összeget, feltéve, hogy a befizetést a cég az esedékességet követő 15 napon belül pótolja.

Társasági adó

A Javaslat a társasági adóval kapcsolatban elsősorban a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos társaságiadó-szabályokat tartalmazza, amelyeket már a 2021-es adóévre is alkalmazni lehet.

  • Az ilyen alapítvány belföldi illetőségű adózónak minősülne, de személyes adómentességet élvezne adóalapjának azon része után, amelyet a céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele képvisel az összes bevételén belül.

 

  • A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak átadott eszközök, támogatások, juttatások kapcsán az adózóknál elszámolt ráfordítást, valamint az e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adót a vállalkozás érdekében felmerült költségként lehetne kezelni.

 

  • Az ilyen alapítványok részére a közhasznú tevékenységük támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül átadott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20%-át adóalap-csökkentő tételként is figyelembe lehetne majd venni hasonlóan a közhasznú alapítványoknak nyújtott támogatásokhoz. Az adóalap-csökkentéshez ebben az esetben is bizonyos törvényi feltételek teljesülése lenne szükséges. A csökkentés mértéke 40% lenne abban az esetben, ha a juttatás alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében történik.

A Javaslat továbbá az Európai Unió adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megalkotását célzó kiegészítő irányelvében (ATAD 2) foglalt tagállami kötelezettségnek eleget téve kiegészítené a jelenleg hatályos, hibrid struktúrákra vonatkozó társaságiadó-szabályokat az úgynevezett fordított hibrid struktúrákra vonatkozó szabályokkal.

 

 

Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó tekintetében talán a legtöbbeket érintő változás a 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentessége 2022. január 1-től. Ez azonban nem a Javaslat részeként, hanem már korábban elfogadásra került.

A Javaslat alapján pedig 2022-től:

  • Bevezetésre kerülne a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adózására egy olyan rendszer, ami leginkább az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek jelenlegi adózására hasonlítana.

 

  • A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséhez nem lenne szükség minden évben adóelőleg nyilatkozat leadására, ha a kedvezmény egyébként olyan gyermekre tekintettel kerül megállapításra, akivel kapcsolatban a jogosultság megállapításához szükséges adatokban már bizonyosan nem következik be változás.

 

  • Az adó feletti rendelkezésnek minősülne az is, ha az adóhatóság által készített adóbevallásban az adóhatóság az önkéntes pénztári befizetések, nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetések, nyugdíjbiztosítási szerződés díja, stb. után igénybe vehető adó feletti rendelkezést a számára rendelkezésre álló információk alapján feltünteti és a magánszemély a bevallás tervezetet az adóévet követő május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja vagy a bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti és így az adóbevallási tervezet a magánszemély adóbevallásává válik.

 

  • Bővülne az adómentesen adható juttatások köre a kifizető által a magánszemélynek biztosított kerékpár magáncélú használatával – beleértve a legfeljebb 300 W teljesítményű motorral segített kerékpárt is.

Járulékok

A Javaslat szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke 2022. július 1-től csökkenne a jelenlegi 15,5%-ról 15%-ra. Ettől az időponttól azonban a szociális hozzájárulási adóba történő beépítéssel kivezetésre kerülne az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás is, ami így végeredményében egy 2%-os munkáltatói költségcsökkenést eredményez.

Általános forgalmi adó

Elévült behajthatatlan követelések

A Javaslat alapján az általános forgalmi adó alanya külön, írásbeli kérelem útján igényelhetné az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. Eddig ugyanis erre nem volt lehetőség, mivel a számla eredeti teljesítési időpontja szerinti bevallás önellenőrzésével lehetett visszaigényelni, ami elévülés esetén nem volt lehetséges.

A kérelem főszabályként a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül lenne benyújtható, amennyiben a behajthatatlan követelésként való elszámolásra alapot adó ok a visszatérítést lehetővé tevő szabály hatályba lépését követően keletkezett be. Az adóhatóság 6 hónapon belül döntene a kérelemről. A kérelem benyújtására a módosított szabály hatályba lépésének időpontjában folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosultak az adóalanyok.

E-áfabevallás alapjául szolgáló adatok felhasználása

A már kihirdetett jogszabály alapján a 2021. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról az adóhatóság bevallási tervezetet készít a vállalkozások számára, a hozzá beérkező számlaadatok birtokában. A bevallástervezet alapja a helyes és meghatározott adókódok szerinti számlaadat-szolgáltatás. A Javaslat kiegészíti az ezen adatszolgáltatási kötelezettségből származó adatok adóhatóság általi felhasználásának célját például az adóellenőrzéssel és a kockázatelemzéssel.

Külföldi áfa-visszatérítés a Brexit után

A Brexitet követően az Egyesült Királyság vonatkozásában az automatikus „elekáfa” már nem alkalmazható. A Javaslat értelmében az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében illeti meg viszonossági alapon a belföldön felszámított áfa visszatérítése. Ezen időpontot megelőzően ezen adóalanyok tekintetében az uniós jog alapján volt biztosított az áfa visszatérítése. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll fenn, amíg azt a két állam viszonossági alapon biztosítja.

Különös adóvisszatérítés

A Javaslat alapján a különös adóvisszatérítés azokban az esetekben is lehetővé válna, amikor a hatályos előírások szerint a kérelem benyújtása azért nem lehetséges, mert a kérelmet megalapozó ok olyan időpontban következett be (az elévülés időből már kevesebb, mint 6 hónap van hátra vagy az elévülési idő már eltelt), amely a kérelem befogadhatóságát kizárja.

 

Import küldemények

  1. július 1-jén hatályba lépnek a távértékesítéssel kapcsolatosan már korábban elfogadott közösségi szabályok, melyek értelmében a 22 eurónál kisebb értékű, harmadik országból érkező küldemények áfamentessége megszűnik, így az áfafizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységesen kötelező lesz, a vámmentesség azonban megmarad Ezen változásokkal összefüggésben a javaslat pontosítaná a 150 eurót meg nem haladó import küldemények utáni áfa fizetésére vonatkozó egyszerűsített eljárást. A Javaslat rendezné, hogy a vámkezelt termékek adóalapját és a beszedett adót ugyanarról a hónapról benyújtott adóbevallásban kellene feltüntetni (akkor is, ha a vámkezelés az adó beszedését megelőző hónapban történik).

 

Vám

 

Szintén a 22 euro összeghatárt el nem érő import küldemények áfamentessége megszüntetéséhez kapcsolódik, hogy a javaslat könnyítéseket vezetne be a vámárunyilatkozatokat benyújtók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében, elsősorban a 150 euro belső értéket meg nem haladó küldeményekre vonatkozóan.

 

Visszterhes vagyonátruházási illeték

A Javaslat alapján az alapítványokhoz hasonlóan bizonyos feltételekkel teljes személyes illetékmentességben részesítené a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítványokat az egyébként a törvény tárgyi hatálya alá tartozó vagyonszerzések tekintetében. Emellett a vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelési szerződés, továbbá alapítói vagyonrendelés keretében történő vagyonszerzését nem terhelné ajándékozási illetékfizetési kötelezettség.

Továbbá változna a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság minősítés megállapításának szabálya. Már nem csak a rendelkezésre álló utolsó mérleget kellene figyelembe venni, hanem az illetékkötelezettség keletkezéséig eltelt időtartam alatti vagyonmozgásokkal is számolni kellene az ingatlanok eszközök értékén belül képviselt arányának megállapítása során.

Energiaellátók jövedelemadója

A Javaslat alapján a társasági adóhoz hasonlóan a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványnak történő juttatással kapcsolatban elszámolt ráfordítással nem kellene növelni az adóalapot az energiaellátók jövedelemadója megállapítása során már a 2021. adóévben sem.

Továbbá az energiaellátók jövedelemadójában is bevezetésre kerülne az elhatárolt veszteség intézménye a társasági adóval azonos szabályok mentén. Első alkalommal a 2020. adóévben keletkezett negatív jövedelemadó-alap lenne elhatárolható.

Adózás rendje

 

A Javaslat alapján többek között

 

  • A szokásos piaci árat megállapító határozat esetében lehetővé válna visszamenőleges hatállyal döntést hozni, azaz a határozat hatályának kezdő napja lehetne a kérelem benyújtása adóévének első napja.

 

  • Az előzetes ármegállapítási eljárásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatásköréből az adópolitikáért felelős miniszter (gyakorlatilag a Pénzügyminisztérium) hatáskörébe kerülnének.

 

  • A székhelyszolgáltatási tevékenységet csak a felügyeleti szervhez bejelentkezett, székhelyszolgáltatók nyilvántartásában szereplő személyek folytathatnának.

 

  • A havi járulékbevallások adatkörét kibővítenék az EGT bármely tagállamában működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír kifizetett osztaléknak, illetve osztalékelőlegének minősülő hozamáról szóló adatszolgáltatással, az érintett adózók esetében így az adóbevallási tervezetben kiajánlott szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelemadat módosítása nem lenne szükséges.

 

  • A késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék napi mértékét három tizedes jegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kellene megállapítania az adóhatóságnak.

 

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Share this page and start a discussion:

Hírek

Niveus hírlevél – 2020. július

Hatályba lépett az új TB törvény, egyúttal 15,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. Jövő évtől megszűnik a nem kockázatos termékek EKAER bejelentési kötelezettsége. Eltörölték a feltöltési kötelezettséget a helyi iparűzési adóban is. Változnak a jótállási szabályok...

Elolvasom

A Niveus Consulting Group véleménye a távközlési különadó hatásairól

A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek - véli a Niveus Consulting Group.

Elolvasom

Újabb adó, de ez nem rengeti meg a vállalkozásokat

Legnagyobb sebességre kapcsolt az Unió az adóelkerülés elleni harcban. Ettől az évtől kezdve nem lehet kibújni a tőkekivonás után fizetendő adó alól. Ha egy magyar vállalkozás külföldre helyezi ki üzletvezetésének helyét vagy eszközeit, úgynevezett „exit tax” terheli – foglalja össze a Niveus...

Elolvasom

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!