Évek óta igénybe vehetnek a vállalatok adókedvezményt a szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után. Rengeteg felső-és HR vezető nincsen tisztában ezzel a lehetőséggel, pedig ezzel akár több tízmillió forintot is spórolhatnának. Sőt, az adókedvezmény akár visszamenőlegesen is igényelhető. – véli a Niveus Consulting Group.
Azok a vállalkozások, amelyek szakképzetlen embereket alkalmaznak, évek óta jól járnak, illetve járhatnának, ha tudnának róla: a jelenleg 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett a minimálbér összegéig, csak annak felét kell megfizetniük a betanított, szakképzetlen munkások után*.
Az adókedvezmény azon külföldi munkavállalók után is jár, akik után szociális hozzájárulási adót fizet a munkáltató.
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere 9-es csoportja szabályozza azt, hogy ki minősül szakképzetlennek. Ez alapján a takarítók és kisegítők, szemétgyűjtők, rakodók, egyszerű ipari, mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadászati, építőipari foglalkozások minősülnek annak.
A számuk nagyságrendileg fél millió körüli; a KSH legfrissebb, 2019-es adatai alapján Magyarországon 8 általánost vagy annál kevesebbet végzett foglalkoztatottak száma 503.900 fő.
A betanított munkások legnagyobb arányban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban (például autóipari beszállítók) és az építőiparban dolgoznak.
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere kiemelte, hogy a kedvezmény igénybevételével egy 100 betanított munkást foglalkoztató cég közel 15 millió forintot takarít meg egy évben.
A szakértő hozzátette, hogy megfelelően kidolgozott háttérdokumentáció alapján, ilyen a munkaköri leírás, állásfoglalás az illetékes hatóságoktól, visszamenőleg is igénybe lehet venni a kedvezményt, amely azonnali pénzügyi segítséget jelenthet a vállalatoknak.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
Változás a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegében 2023. december 1-től. Elfogadták az őszi adócsomagot. Transzferár Kerekasztal megbeszélést tartottak a Pénzügyminisztériumban. Novemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) napokban elfogadott kötelező véleménye hatalmas változásokat hozhat a viselkedésalapú reklámozás terén, amikor is felhasználókat internethasználatuk közben nyomon követik, és így küldenek nekik célzott reklámokat. Az Economx-nak nyilatkozott a témában dr. Halmos Tamás, a Niveus Legal I Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda partnere, adatvédelmi szakjogász. Véleménye szerint a nagy online platformok várhatóan újragondolják a reklámtevékenységük adatvédelmi aspektusait. A jelenleg széles körben alkalmazott, viselkedésalapú reklámozás helyett pedig más módot keresnek majd, hogy a hirdetők üzeneteit minél célzottabban közvetítsék.
2020. szeptember 28-án újabb adócsökkentési csomagot jelentett be a kormány. Vége az onlineszámla moratóriumnak, de a moratórium alatti elmaradások miatt a NAV tájékoztatása szerint utólag sem büntetnek. Az EU bírósága vizsgálja az egyes behajthatatlan követelésekre eső áfa...
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!