Évek óta igénybe vehetnek a vállalatok adókedvezményt a szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után. Rengeteg felső-és HR vezető nincsen tisztában ezzel a lehetőséggel, pedig ezzel akár több tízmillió forintot is spórolhatnának. Sőt, az adókedvezmény akár visszamenőlegesen is igényelhető. – véli a Niveus Consulting Group.

Azok a vállalkozások, amelyek szakképzetlen embereket alkalmaznak, évek óta jól járnak, illetve járhatnának, ha tudnának róla: a jelenleg 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett a minimálbér összegéig, csak annak felét kell megfizetniük a betanított, szakképzetlen munkások után*.

Az adókedvezmény azon külföldi munkavállalók után is jár, akik után szociális hozzájárulási adót fizet a munkáltató.

A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere 9-es csoportja szabályozza azt, hogy ki minősül szakképzetlennek. Ez alapján a takarítók és kisegítők, szemétgyűjtők, rakodók, egyszerű ipari, mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadászati, építőipari foglalkozások minősülnek annak.

A számuk nagyságrendileg fél millió körüli; a KSH legfrissebb, 2019-es adatai alapján Magyarországon 8 általánost vagy annál kevesebbet végzett foglalkoztatottak száma 503.900 fő.

A betanított munkások legnagyobb arányban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban (például autóipari beszállítók) és az építőiparban dolgoznak.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere kiemelte, hogy a kedvezmény igénybevételével egy 100 betanított munkást foglalkoztató cég közel 15 millió forintot takarít meg egy évben.

A szakértő hozzátette, hogy megfelelően kidolgozott háttérdokumentáció alapján, ilyen a munkaköri leírás, állásfoglalás az illetékes hatóságoktól, visszamenőleg is igénybe lehet venni a kedvezményt, amely azonnali pénzügyi segítséget jelenthet a vállalatoknak.