Niveus hírlevél – 2024. június

Új tervezet jelent meg a ViDA csomag kapcsán. Az ügyvezető közreműködésének formái a bérügyvitelben. A naprakész számviteli szabályzatok jelentősége. Hamarosan lejár a regisztrációs határidő az új kiberbiztonsági előírások érintettjeinek. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Az elektronikus számlázás jövője a ViDA csomag kapcsán

A ViDA (VAT in the Digital Age, azaz Áfa a Digitális Korban) egy jogalkotási csomag, amelyet az Európai Bizottság 2022. december 8-án terjesztett elő. Célja a hozzáadottérték-adó rendszerének modernizálása és az áfacsalások csökkentése.

A csomag jelentős változásokat hozhat mind a nagyvállalatok, mind a KKV-k számára, mivel a digitális számlázás és valós idejű adatszolgáltatás bevezetése csökkentheti az adminisztrációs terheket és elősegítheti a folyamatok automatizálását.

A ViDA csomag új tervezete 2024. május 8-án jelent meg, amely szerint az elektronikus számlázásnak kell majd a számlakiállítás alapértelmezett rendszerévé válnia. Elfogadás esetén a csomag 2027. július 1-től lépne érvénybe, egyes rendelkezések már 2026-ban, míg az elektronikus számlázást érintő szabályok 2030. július 1-től válnának általános érvényűen kötelezővé.

Az új tervezetet 2024. május 14-én tárgyalták az ECOFIN találkozón. Az észt kormány aggodalmát fejezte ki a platformgazdaságra vonatkozó tervekkel kapcsolatban, ezért a csomagot még nem fogadták el. Az elektronikus számlázás és digitális adatszolgáltatás terén módosított rendelkezések, valamint az egyszeri áfaregisztráció szabályozásának kiterjesztése is szerepel a tervezetben.

Az elektronikus számlázás alakulása a VIDA tervezet alapján

• Kötelező e-számla belföldi tranzakcióknál: A tagállamok kötelezhetik a letelepedett adóalanyokat az e-számlázás használatára belföldi tranzakciók esetén, akár vevői beleegyezés nélkül is.
• Közösségen belüli ügyletek és DRR (Digital Reporting Requirements) bevezetése: 2030. július 1-től kötelezővé válhat az elektronikus számlázás és a digitális valós idejű adatszolgáltatás Közösségen belüli ügyleteknél.
• Uniós szabványok és határidők: Az e-számláknak meg kell felelniük az uniós szabványoknak, és Közösségen belüli ügyletek esetén a számlát az adóköteles eseményt követő 10 napon belül kell kibocsátani.
• Nem Közösségen belüli ügyletek számlázása: A tagállamok elfogadhatnak más formátumú számlákat is.
• Új adatszolgáltatási kötelezettségek: Az elektronikus számlázáson alapuló új adatszolgáltatási kötelezettségek váltanák le a jelenlegi összesítő nyilatkozatot.
• Belföldi B2B ügyletek: A tagállamok számára engedélyezett lenne elektronikus számla alapú adatszolgáltatási kötelezettségek bevezetése belföldi B2B ügyleteknél.

A fentiek alapján az e-számlázás kötelezővé válhat Magyarországon is a belföldi ügyletek esetében. Fontos áttekinteni az érvényben lévő jogszabályokat és felkészülni az új követelményekre, hogy az üzleti partnerek elvárásainak és a jogszabályi előírásoknak is megfeleljenek. Az e-számlázásra való átállás az üzleti hatékonyság növelését, az automatizált feldolgozást és az online adatszolgáltatást is elősegíti.

Az ügyvezető közreműködése a bérügyvitelben

A bérügyviteli feladatokkal foglalkozó szakemberek számára elengedhetetlen információ az ügyvezető közreműködésének formája, egészen pontosan az, hogy a társas vállalkozás ügyvezetését ellátó magánszemély tulajdonos milyen jogviszonyban tevékenykedik e feladatkörében. Partnereinktől gyakran érkeznek hozzánk olyan kérdések, amelyek az ügyvezető járulékfizetési kötelezettségei iránt érdeklődnek. Ebben a cikkükben arra az esetre térünk ki, ha az ügyvezető a társaság tagja.

A hatályos Polgári Törvénykönyv alapján a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A gazdasági társaságok tagjainak személyes közreműködését meghatározhatja a társasági szerződés, ha pedig a tagok nem ebben az iratban szabályozzák a közreműködés formáját, kitérhet erre akár taggyűlési határozat is.

A társadalombiztosítási jogállás tekintetében a bérügyviteli szakember számára a társas vállalkozás, valamint a társas vállalkozó fogalma az irányadó. Ezeket a fogalmakat a 2019. évi CXXII. törvény 4.§ 20. és 21. pontjai rögzítik.

Így a Bt., a Kkt. és a Kft. ügyvezetőjére az alábbi szabályok vonatkoznak. Az ügyvezető a tevékenységét elláthatja:

• munkaviszonyban, ha a társaság munkaszerződést köt vele. Ekkor a biztosítási jogviszonyt a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megítélni.
• tagi jogviszonyban. Ebben az esetben az ügyvezető társas vállalkozóként válik társadalombiztosítási szempontból biztosítottá.
• továbbá megbízási szerződés alapján. Ebben az esetben is társas vállalkozóként válik biztosítottá a magánszemély, ha egyéb módon nem tevékenykedik a társaság működésében tagként közre.

A fentiek alapján megállapítható, hogy az ügyvezető magánszemély tulajdonos esetében az adott havi bérszámfejtésben mindenképpen kell adatnak szerepelnie, hiszen díjazás nélkül is felmerülhet kötelezettség a társadalombiztosítási járulék megfizetésére legalább a minimálbér után (úgynevezett minimális alapok alapján).

Természetesen a jogszabály meghatároz mentességi körülményeket díjazás nélküli ügyvezetés esetén a minimális járulékok megfizetése alól. Ilyen eset például, ha a társas vállalkozó ügyvezető legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik vagy kiegészítő tevékenységű vállalkozónak minősül. Adatszolgáltatási kötelezettség azonban járulékfizetés nélkül is felmerül a NAV felé.

A fenti összegzés is tükrözi, hogy a vezető tisztségviselői információk a bérügyviteli folyamat szempontjából fontos bemeneti adatok partnereink részéről.  Szakembereink minden esetet megvizsgálva bírálják el a járulékfizetési kötelezettséget.

A naprakész számviteli szabályzatok jelentősége

Az elmúlt években is számos ponton változott a számviteli törvény, és bizonyos módosításokat a számviteli szabályzatokon is megfelelően át kell, vagy kellett volna vezetni. A számviteli szabályzatok frissítése nélkülözhetetlen a jogszabályi megfelelés, a pénzügyi átláthatóság és a vállalati hitelesség fenntartása érdekében. Bár az nyilvánvaló, hogy ez egy időigényes feladat, melyre a mindennapi üzleti és működési kihívások mellett gyakran nehéz erőforrást allokálni, a megfelelő dokumentáció hiánya komoly bírságot és jogi következményeket vonhat maga után. Ezek a kockázatok elkerülhetők, amennyiben kellő gondossággal járunk el szabályzataink aktualizálását illetően.

Jogszabályi megfelelés

A tapasztalatok azt mutatják, hogy több esetben a számviteli szabályzatok nem készültek el, vagy azok utolsó frissítése több éve, akár több tíz éve történt. Holott ezen dokumentumokat az adóhatóság egy ellenőrzés során minden esetben bekéri és vizsgálja, hogy a bennük foglaltak szerint történik-e a gazdasági események bizonylatolása és könyvviteli elszámolása. Emiatt kiemelten fontos, hogy időben gondoskodjunk szabályzataink meglétéről és azok aktualizálásáról.

A közelmúltban sok esetben szembesültünk azzal, hogy az adóhatóság az alábbi okok miatt mulasztási bírságot szabott ki:

• Az adózó nem a szabályzatokban meghatározott gyakorisággal számolt el értékcsökkenést, vagy megváltoztatta egyes eszközök hasznos élettartamát / leírási kulcsát, de ez a változás nem került dokumentálásra.
• Az adózó megváltoztatta könyvelési gyakorlatát a piaci értéken történő értékeléssel kapcsolatban, de nem dokumentálta ezt a változást.
• Az adózó a szabályzatban foglaltaktól eltérően megváltoztatta a devizás eszközök és források értékelésére vonatkozó gyakorlatát.

Pénzügyi átláthatóság és hitelesség

A naprakész számviteli szabályzatok nem csupán a jogszabályi megfelelést biztosítják, hanem hozzájárulnak a vállalat pénzügyi átláthatóságához és hitelességéhez is. A pénzügyi beszámolóban be kell mutatni az összeállítása során alkalmazott szabályrendszert, a számviteli politika főbb elemeit is. A megbízható pénzügyi jelentéseknek alapja így a precíz és pontos nyilvántartás, melyek elengedhetetlenek a befektetők, hitelintézetek és más érdekelt felek számára.

Ilyen irányú kérés esetén szakértő kollégáink örömmel segítenek a szabályzatok aktualizálásában és a jogszabályi előírásoknak való megfelelés biztosításában.

NIS2 Irányelv – Hamarosan zárul a regisztrációs határidő

A NIS2 irányelv (NIS2 directive - Network and Information Systems Directive 2) által érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig kell benyújtaniuk regisztrációs kérelmüket a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH). Bár több ezer magyarországi társaságot érint a NIS2 törvény, sokan nem is tudják, hogy az új kiberbiztonsági előírás rájuk is vonatkozik. Ha egy vállalat nem tartja be a NIS2 irányelv előírásait és határidőit, jelentős bírsággal is számolhat.

Magyarországon becslések szerint több ezer szervezetet érint az új kiberbiztonsági szabályozás. A NIS2 irányelvet követve a 2023. évi XXIII. törvény határozza meg, mely kritikus ágazatokba tartozó vállalatok tartoznak a NIS2 törvény hatálya alá. A szabályozás a közép- és nagyvállalatokra vonatkozik, amelyek legalább 50 fő alkalmazottal vagy éves szinten legalább 10 millió euró árbevétellel rendelkeznek (ez alól vannak különféle tevékenységi kivételek).

A NIS2 által érintett vállalatok közül azoknak a társaságoknak, amelyek már 2024. január 1. előtt megkezdték tevékenységüket, a NIS2 regisztrációt a Cégkapun keresztül 2024. június 30-ig kell teljesíteniük. Minden más szervezet esetén a Kibertan tv. 26. § (2) bekezdése szerinti 30 napos határidő áll rendelkezésre. 

A regisztráció elmulasztása szankciókat vonhat maga után, amelyek mértékéről még nem áll rendelkezésre jogszabály, de előzetes információk szerint akár több tíz vagy akár százmillió forint között is lehetnek. Ráadásul a NIS2 irányelvet megsértő vállalatok vezetői akár a tevékenységük gyakorlásától is eltilthatók.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.