A Niveus Consulting Group újabb elemzése az USA-magyar egyezmény megszűnésének adózási hatásairól
Amerikai-magyar csörte: most kell okosnak lenniük a befektetőknek
Nyáron hatályba lép a Multilaterális Adóegyezmény Magyarországon is. 2021. április 1-től új ELEKÁFA nyomtatványt vezettek be. 2021. április 25-től a SZÉP-kártyák bármelyik zsebéből fizethetünk az elfogadóhelyeken. Újabb szabályok születtek a stratégiai társaságokra vonatkozóan. Áprilisi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Multilaterális Adóegyezmény
A Magyar Közlöny 2021. márciusi 35. számában jelent meg a 2021. évi III. törvény, amely egy, a nemzetközi jogban kifejezetten egyedi és speciális jogtechnikai eszközt vezet be Magyarországon. A Multilaterális Adóegyezmény egy olyan különleges szuperegyezmény, amely gyakorlatilag külön-külön tárgyalások/egyeztetések nélkül képes módosítani az aláíró országok közötti összes kétoldalú adóegyezményt.
Az OECD 2013-ban publikálta az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás visszaszorítására irányuló programját (Base Erosion and Profit Shifting, BEPS), amelynek 15. akcióterve fogalmazta meg azt az ajánlást, hogy egy Multilaterális Adóegyezmény (Multilateral Intsrument, MLI) hatékonyabban és költségkímélőbb módon tudná módosítani a bilaterális adóegyezményeket. 2017 júniusában az első 68 aláíró ország (többek között Magyarország) vállalta, hogy legalább a minimumsztenderdekkel módosítani fogja az adóegyezményeit a közeljövőben.
A Multilaterális Adóegyezmény egyik központi eleme az értesítés (notification), amellyel az érintett államok megjelölik választásaikat és azon rendelkezésekre vonatkozó fenntartásaikat, amelyeket nem kívánnak módosítani a bilaterális egyezményekben. Egyúttal a tagállamok megjelölhetik azon választásukat, hogy mely egyezményeiket kívánják módosítani. Magyarország végeredményében 74 adóegyezményt jelölt meg. Fontos eleme a Multilaterális Adóegyezmény hatályának, hogy csak azon bilaterális adóegyezmények módosítása valósul meg ezáltal, amelyek esetében mindkét ország kölcsönösen a megjelölésre szavazott.
Magyarország a minimumsztenderdek (preambulum módosítása az adóalapelvvel, kölcsönös egyeztető eljárásra vonatkozó változtatások) szerinti módosításokon felül a transzferárazáshoz kapcsolódó kölcsönös kiigazítás elfogadását, valamint az adóügyi arbitrációt (választottbírósági eljárás jogintézményének bevezetését) vállalta, a többi rendelkezés vonatkozásában a fenntartás mellett tette le a voksát. Magyarországon a Multilaterális Adóegyezmény hatálybalépésének napja 2021. július 1. és Magyarország érintett adóegyezményei legkorábban 2022. január 1-jétől módosulnak. Az érintett módosuló bilaterális egyezmények egybeszerkesztett szövegeinek a közzététele azonban még 2021-ben várható.
Új nyomtatvány a külföldön megfizetett áfa visszaigényléshez
Az Észak-Írország által aktuálisan megadott és elfogadott termékkódokat a 21ELEKAFA-nyomtatvány kitöltési útmutatója tartalmazza. Szolgáltatások szempontjából az Egyesült Királyság – beleértve Észak-Írországot – egységesen olyan Európai Unión kívüli országnak tekintendő, amellyel nincs viszonosság, így a szolgáltatások árában áthárított adó visszaigénylésére a 2020-at követően teljesített ügyletekre vonatkozóan nincs lehetőség.
Megszűntek a Szép-kártya alszámlák közötti határok
Annak érdekében, hogy a COVID-19 járvány megjelenése óta halmozódó összegeket a SZÉP-kártyák tulajdonosai könnyebben fel tudják használni, 2021. április 25-től az év végéig szabadon használhatóak a SZÉP-kártyán lévő egyenlegek fizetésre az elfogadóhelyeken, függetlenül attól, hogy melyik alszámlán található az összeg.
A korábban elfogadott rendelkezések alapján a veszélyhelyzetre tekintettel megemelt évi 800.000 forintos rekreációs és egyedi SZÉP-kártya keretösszegek, és a szociális hozzájárulási adó alóli mentesség 2021. június 30-ig marad hatályban.
A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig pedig a 2 évnél régebben a SZÉP-kártyára utalt összegeket extra banki díjak (legfeljebb 3 százalék, de legalább 100 Ft) megfizetése nélkül lehet felhasználni.
Új előírások a stratégiai társaságokra vonatkozóan
Egy 2021. április 21-én megjelent kormányhatározat alapján idén június vége helyett december végéig kell a stratégiai társaságoknak jelentést tenniük a kormány felé, ha a cégben tőkeemelés történik, változik a tulajdonosi összetétel, kötvényt bocsátana ki, vagy átalakulásról, szétválásról döntenének. Ezzel az intézkedéssel a kormány azt kívánja megakadályozni, hogy "illetéktelen" kezekbe, illetve befolyás alá kerüljenek a stratégiai társaságok. Ezzel együtt kibővül a jogszabályi rész, hogy mi számít államérdeknek: a továbbiakban "a nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek" is annak számít. Eddig csak az szerepelt az idevágó törvényben, hogy "az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó közérdek" az államérdek.
A törvényi definíció szerinti a stratégiai társaságok köre kibővül a felsőoktatási intézményekkel, mint jogi személyekkel. Vagyis rájuk is vonatkozik a továbbiakban a belső döntéseik jelentési kötelezettsége a kormány illetékes minisztere felé.
További változás, hogy míg eddig csak a kommunikáció távközlési része számított stratégiainak, a közlöny alapján már ide kell érteni a kiadói tevékenységet, a film, videó, televízióműsor gyártását, hangfelvétel kiadását, műsorösszeállítást, műsorszolgáltatást is. A magyar sajtópiacon működő kiadókat is besorolják a stratégiai cégek közé, amelyekre a fenti megkötések - például a jelentési kötelezettség a cégen belüli változásokról - ugyanúgy vonatkoznak, mint az energetikai vagy közlekedési társaságokra
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
Amerikai-magyar csörte: most kell okosnak lenniük a befektetőknek
2022-től jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. 13%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó és megszűnik a szakképzési hozzájárulás. Újabb részletek derültek ki a személyi jövedelemadó (szja) visszatérítéssel kapcsolatban. Szolgáltatásnyújtás miatt is keletkezhet társasági adó telephely. Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk a követelések felszámolási eljárásban történő érvényesítése mellett.
Kilenc európai országot megvizsgálva kiderül, hogy az adóellenőrzések mellett egyedül Magyarországon létezik az ún. jogkövetési vizsgálat, amely megfelelő együttműködés esetén gyakran végződik szankciók nélkül. Teljesen változó a kép, hogy melyik országban mikor kerül sor adóellenőrzésre, nálunk például jellemzően csak a nagyvállalatok számíthatnak rajtacsapásra. Maga az ellenőrzés folyamata viszont mindenhol belefér a 90-180 napos idősávba, Magyarországon átlagosan 3-4 hónapig tart. -derül ki a Niveus Consulting Group európai adóellenőrzési felméréséből.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!