Niveus hírlevél – 2020. január

2020-01-01

Február 1-jével hatályba lép a belterületté nyilvánított ingatlanok 90%-os illetékkötelezettsége. Megnyílt a lehetőség a behajthatatlan követelések miatti áfaalap csökkentésre. Még mindig sok a hiba az online számlaadat-szolgáltatásban. Sokan nem gondolnak arra, hogy környezetterhelési díjfizetési kötelezettségük is lehet. Idei első hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

 

90%-os illetékkötelezettség a belterületbe vont ingatlanok átruházásakor

Amint arról decemberi hírlevelünkben részletesen írtunk, 2020. február 1-jétől hatályba lép a belterületbe vont ingatlanok értéknövekedése után fizetendő vagyonátruházási illeték-kötelezettség. Az illeték mértéke 90 százalék, melyet – a megszokottól eltérően – nem a vevőnek, hanem az eladónak kell megfizetnie.

 

Behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés lehetősége

  1. január 1-től hatályba léptek a behajthatatlan követelés miatti adóalap csökkentést lehetővé tevő áfa szabályok. 2019. december 23-án az adóhatóság kiadott egy részletes tájékoztatót a témában, melyben többek között felhívta a figyelmet arra, hogy például nem adóalany vevő esetében behajthatatlan követelés jogcímén az adóalap nem csökkenthető. 

Az utólagos adóalap korrekcióra a termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának van lehetősége önellenőrzés keretében, de számlahelyesbítés nélkül. Az önellenőrzéssel egyidejűleg, a termékértékesítőnek, szolgáltatásnyújtónak az adóhatóság felé nyilatkozatot kell tennie az áfa bevallás részeként rendszeresített nyomtatvány-részben (06-os lap). Erre nemcsak a 2020. évi, 2065 számú bevallást, hanem a 2016-2019. évek bevallásait is felkészítette a NAV. 

Szintén fontos, hogy az adóalap-csökkentés elszámolása érinti az adóalany partnerét, az adóalany vevőt is. Az eladó önellenőrzésével párhuzamosan ugyanis a vevőnél áfa visszatérítési kötelezettség keletkezik. Nála azonban ez nem jelent önellenőrzési kötelezettséget. 

Jó tudni, hogy a behajthatatlan követelésekre eső áfa jogszabály szerinti visszaigénylése nem jelenti azt, hogy az adóhatóság a beadott önellenőrzéseket érdemben ellenőrizni fogja. Bár szigorú az adminisztráció, ez sokkal inkább a követhetőséget szolgálja, mint azt, hogy ez alapján – automatikusan – indítsanak egy NAV-ellenőrzést. Nem érdemes tehát pusztán az ellenőrzés lehetősége miatt halogatni a visszaigénylést. 

Garantált, de valós tét nélküli adóellenőrzésre viszont számítania kell annak, aki valamelyik jogszabályi feltételnek nem tud megfelelni (pl. magánszemély vevői vannak). Ilyen esetben csak arra hivatkozva lehet önellenőrzést benyújtani, hogy az új jogszabály túlságosan szigorú feltételeket támaszt a visszaigényléshez, emiatt az Európai Unió jogába ütközik. 

Ennek az érvelésnek is van helye, főleg azoknál, akiknél akkora tételt jelentene a visszaigényelhető áfa, hogy az fedezi a peres eljárás költségeit is. Aki erre vállalkozik, annak fel kell készülnie a NAV ellenőrzésre, mert ez az előfeltétele annak, hogy eljussunk a bíróságra és magát a jogszabályt tudjuk vitatni (mivel az ellenőrzés során a NAV kizárólag a magyar jogszabályok alapján fog eljárni, ezért az a feladat, hogy a bíróság elé vigyük az ügyet, amely már figyelmen kívül hagyhatja a magyar Áfa törvényt). De ettől az ellenőrzéstől nem kell félni, ez puszta formalitás, még csak bírságot sem szabhat ki az adóhatóság. 

Számos jogi lehetőség van tehát arra, hogy a behajthatatlan követelésekre eső áfát visszaigényelje egy cég, érdemes élni vele. 

 

Típushibák az online számlaadat-szolgáltatásban

A NAV folyamatosan vizsgálja az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség teljesítését, és ennek során öt típushibát azonosított, melyekről, illetve azok orvoslási lehetőségéről egy tájékoztatót adott ki 2020. január 20-án.

A tájékoztató szerint a jellemző típushibák a következők: 

  • Tesztrendszer használata az „éles” rendszer helyett;
  • Hibás aláírókulcs megadása az adatszolgáltatáskor;
  • Programozási hiányosságok;
  • A NAV-szerver visszajelzéseinek figyelmen kívül hagyása;
  • A kiállított számla adataitól eltérő adatok rögzítése. 

A vizsgálatok tapasztalatai alapján a NAV javasolja egy saját belső kontrollfolyamat kiépítését az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatosan. Ahol pedig a hibák gyakoriak, érdemes lehet szakértőt is bevonni. 

E kérdéskörben arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tervek szerint 2020. április 1-től a NAV online számla adatszolgáltatás keretében már csak az új, 2.0 séma szerint előállított számla XML dokumentumok küldhetők be a NAV-hoz, és emellett egy új titkosítási eljárást kell majd alkalmazni a számlák beküldésekor.

 

Környezetterhelési díj

Az adóhatóság ellenőrzési tapasztalatai szerint az adózók jelentős része nem gondol arra, hogy környezetterhelési díj fizetésére is kötelezett lehet, ezért javasolt az alábbiakat megfontolni.

A környezetterhelési díjkötelezettségek közül a NAV-hoz a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díjat kell bevallani és befizetni.

Levegőterhelési díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles. A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelő anyag évenkénti kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben, kilogrammban kifejezett tömege és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg.

Vízterhelési díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő, a vonatkozó jogszabályban meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.

Talajterhelési díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

A társaságok székhelyére és telephelyeire vonatkozó engedélyek és levegőterhelési adatszolgáltatások, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (www.okir.hu) honlapján a NAV számára is hozzáférhetők. Ezekből az adatokból azonosíthatók az érintett pontforrások, illetve a kibocsátott légszennyező anyagok, valamint azok mennyisége. 

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Share this page and start a discussion:

Hírek

Niveus hírlevél – 2021. május

Igazolási kérelemmel elkerülhető a mulasztási bírság a beszámoló és az éves adóbevallások késedelme esetén. 2021. május 11-én a Kormány benyújtotta a tavaszi adócsomagot magában foglaló törvényjavaslatokat (az alábbiakban: Javaslat). Májusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Elolvasom

Hungarian Tools Help tax Morale, With Leeway for Improvement

While Hungary’s tax morale has significantly improved in the past two decades, there is room for improvement to better incentivize taxpayer willingness...

Elolvasom

Niveus hírlevél – 2020. október

2020. október 12-én benyújtotta a kormány a 2021-es adócsomagot a parlamentnek. Októberi hírlevelünkben a jövő évre tervezett fontosabb változásokat foglaljuk össze, illetve szeretnénk felhívni a figyelmet a csoportos társasági adózással kapcsolatos közelgő határidőre és egy fontos...

Elolvasom