Jelentős költségvetési hatása lehet a szociális hozzájárulási adó egységes, cégmérettől független csökkentésének – szögezte le Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. A szakember úgy véli, miután Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára bejelentette, a szocho csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagyhat majd a vállalkozásoknál, ez azt mutatja, hogy a kormány egységes csökkentést javasol.
„A költségvetési tervben szereplő közel 2300 milliárd forintnyi teljes szociális hozzájárulási adóbevétel minden egyes szocho százalékcsökkentéssel közel 150 milliárd forinttal csökkenne, tehát a négy százalékos csökkentéssel közel 600 milliárd forinttal – mondta a VG-nek Bagdi Lajos, aki felhívta a figyelmet a 100 milliárdos különbségre. „Nem világos, hogy maximalizálni kívánja-e a kormány a szocho csökkentéssel érintett bérrészt vagy sem. Az sem egyértelmű, hogy a költségvetésben hol lesz mozgástér arra, hogy ezt a közel két százalékos költségvetési bevételkiesést ellensúlyozza, mert a bevételi előirányzat 22 764 milliárd forint.”
A kormány annak érdekében csökkentené a szociális hozzájárulási adót, hogy 2022-ben a minimálbér bruttó 200 ezer, a szakmunkás-minimálbér pedig 260 ezer forintra emelkedjen, ami mindkettő esetében csaknem 20 százalékos növekedés lenne. Korábban a VG-nek nyilatkozva többek között Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára és Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke is 5 százalékkal csökkenő szochóban bízott.
Egyébként már korábban is tervben volt az adó csökkentése, hiszen a 2022-es költségvetés tartalmazta, hogy a béreket terhelő munkáltatói adóterhek július 1-jétől további 2 százalékponttal csökkennének, melynek keretében a szakképzési hozzájárulást kivezetnék, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig további 0,5 százalékponttal 15 százalékra csökkenne. Bodó Sándor bejelentése alapján az időpont és a csökkenés mértéke is változhat – az egyeztetések ezen a héten folytatódnak, hogy akár már novemberben megszülethessen a megállapodás.
Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján azt mondta, a 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentés mellett a kormány megfontolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak jövőre is a helyi iparűzési adó felét kelljen csak befizetniük. A szakember a munkáltatói járulék 4 százalékpontnál nagyobb csökkentését nem nagyon látja megvalósíthatónak, az iparűzési adó mérséklését sokkal célzottabb eszköznek tartja.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
Szerda éjjel rendeletben szabályozták a home office-t, ma reggel pedig egy rádióműsorban jelentették be, hogy öt százalékra csökken az elviteles és házhozszállított ételek áfája. Fontos tudni, hogy a rendelet ugyan lehetővé teszi a cégeknek a home office adómentes támogatását, de...
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.
Régóta várt lehetőséget vezetett be a jogszabályalkotó 2024. január 1-jével, amely alapján a K+F tevékenységet végző cégek akár pénzvisszatérítésben is részesülhetnek az adóhatóságtól. Ilyen adókedvezményre eddig még nem volt példa Magyarországon, de sokan még mindig nem tudnak róla – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!