Jelentős költségvetési hatása lehet a szociális hozzájárulási adó egységes, cégmérettől független csökkentésének – szögezte le Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. A szakember úgy véli, miután Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára bejelentette, a szocho csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagyhat majd a vállalkozásoknál, ez azt mutatja, hogy a kormány egységes csökkentést javasol.
„A költségvetési tervben szereplő közel 2300 milliárd forintnyi teljes szociális hozzájárulási adóbevétel minden egyes szocho százalékcsökkentéssel közel 150 milliárd forinttal csökkenne, tehát a négy százalékos csökkentéssel közel 600 milliárd forinttal – mondta a VG-nek Bagdi Lajos, aki felhívta a figyelmet a 100 milliárdos különbségre. „Nem világos, hogy maximalizálni kívánja-e a kormány a szocho csökkentéssel érintett bérrészt vagy sem. Az sem egyértelmű, hogy a költségvetésben hol lesz mozgástér arra, hogy ezt a közel két százalékos költségvetési bevételkiesést ellensúlyozza, mert a bevételi előirányzat 22 764 milliárd forint.”
A kormány annak érdekében csökkentené a szociális hozzájárulási adót, hogy 2022-ben a minimálbér bruttó 200 ezer, a szakmunkás-minimálbér pedig 260 ezer forintra emelkedjen, ami mindkettő esetében csaknem 20 százalékos növekedés lenne. Korábban a VG-nek nyilatkozva többek között Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára és Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke is 5 százalékkal csökkenő szochóban bízott.
Egyébként már korábban is tervben volt az adó csökkentése, hiszen a 2022-es költségvetés tartalmazta, hogy a béreket terhelő munkáltatói adóterhek július 1-jétől további 2 százalékponttal csökkennének, melynek keretében a szakképzési hozzájárulást kivezetnék, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig további 0,5 százalékponttal 15 százalékra csökkenne. Bodó Sándor bejelentése alapján az időpont és a csökkenés mértéke is változhat – az egyeztetések ezen a héten folytatódnak, hogy akár már novemberben megszülethessen a megállapodás.
Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján azt mondta, a 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentés mellett a kormány megfontolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak jövőre is a helyi iparűzési adó felét kelljen csak befizetniük. A szakember a munkáltatói járulék 4 százalékpontnál nagyobb csökkentését nem nagyon látja megvalósíthatónak, az iparűzési adó mérséklését sokkal célzottabb eszköznek tartja.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Nagy várakozások övezték az őszi adócsomag parlamenti vitáját, elsősorban azt, hogy az utolsó pillanatban változtatnak-e a KATA január 1-jétől hatályos szabályozásán. Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest terjedelmes módosításokat fogadtak el, ezek is leginkább arra világítanak rá...
A 2026 elején is alacsony, közel 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ám ezek a megoldások csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket – figyelmeztet a Niveus.
A NAV egyre keményebben lép fel a transzferár-ügyletek vizsgálatakor, miközben 2026-tól új, részletesebb szabályozás lép életbe. A Niveus transzferár-szakértői összefoglalják, milyen dokumentációs kötelezettségek, adatgyűjtési elvárások és bírságkockázatok várnak a kapcsolt vállalkozásokra.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!