Niveus hírlevél – 2020. február

2020-02-01

Március 1-jétől módosíthatók az EKAER bejelentések. A NAV tájékoztatót adott ki a külföldi TBSZ számlákkal kapcsolatban. 2020. január 10-től változott a pénzmosás elleni törvény. Április 1-jétől jelentősen változnak a bírósági eljárások. Februári hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

 

EKÁER szám lezárást követő módosítása

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art) 2020. január 1-jétől hatályos előírásai biztosítják az EKÁER-ben tett bejelentés EKÁER szám lezárását követő módosítását, amelyre az átmeneti rendelkezés alapján ténylegesen a 2020. március 1-jét követően tett bejelentések esetében lesz lehetőség. 

Utólagos változtatásra a módosítható adatok hibás volta esetén lesz mód 

  • az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen,
  • egy alkalommal,
  • az EKÁER szám lezárását követő 3 munkanapon belül és
  • legkésőbb a NAV adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő ellenőrzésének megkezdéséig. 

A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. 

A bejelentés módosítása esetében a bejelentő pótlék megfizetésére köteles, melynek összege módosítható adatonként ötezer forint az érintett tételsorok számától függetlenül. A pótlék a bejelentést követő munkanapon esedékes. Annak elengedésére, mérséklésére nincs lehetőség, megfizetésére részletfizetés nem engedélyezhető.

 

Tájékoztató a külföldön nyitott tbsz számlákkal kapcsolatban

2017-től külföldön is lehet TBSZ számlát nyitni, így már külföldi szolgáltatónál is elérhető a TBSZ kamatadó-mentes lehetősége. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján 2020. február 18-án megjelent egy tájékoztató a NAV honlapján „Kérdések és válaszok a külföldi befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel kötött tartós befektetési szerződésről” címmel. 

A tájékoztató alapján a magánszemélynek a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött szerződésének meg kell felelnie a vonatkozó magyar előírásoknak. A külföldi befektetési szolgáltatónak így a magánszemély adókötelezettségeinek jogszerű teljesítéséhez részleteiben kell ismernie a magyar szabályozást. Egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg a TBSZ feltételeinek, és az sem elegendő, ha a magánszemély a magyar szabályokat önként betartva TBSZ-nek tekint egy számlát. 

Ha egy magánszemély külföldi befektetési szolgáltatóval köt TBSZ-t, akkor azt be kell jelentenie a NAV-hoz. A bejelentéshez nem kell mellékelni a TBSZ-t, azonban egy esetleges NAV ellenőrzéskor a szerződéskötés tényét a szerződés bemutatásával igazolni kell.

 

Pénzmosás elleni törvény változása

  1. január 10. napján hatályba léptek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényt (Törvény) 2018. decemberében elfogadott változásai. 

A Törvény a korábbi kötelezetteken túl (pl. hitelintézet, könyvviteli és adótanácsadói tevékenységet folytatók) kiterjed többek között a virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, valamint a székhelyszolgáltatókra is (így esetükben a Törvényben nevesített kötelezettségekkel kell számolni, pl. belső szabályzat elkészítése, kijelölt személy bejelentése, stb.), illetve számos esetben módosultak a feltételek (pl. tranzakciós összeg), amelyre visszavezethetően az ügyfélátvilágítási kötelezettség felmerül. 

Bevezetésre került, hogy a Törvény hatálya alá tartozó szolgáltató minden esetben köteles elvégezni az ügyfélkockázati besorolását, amely során az ügyfél kockázati szintjét írásban rögzítenie kell. Továbbá, módosításra kerültek a kockázati szintekhez igazított egyszerűsített, normál és fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések, illetve egy új speciális kategória is kialakításra került. 

Jelentős változás, hogy 2020. december 1-jétől a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásába a Törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók az ügyfélátvilágítás során birtokukba jutott tényleges tulajdonosi adatokat kötelesek lesznek továbbítani. A nyilvántartásból bizonyos hatóságok korlátlanul, míg az adott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából a szolgáltatók is adatot igényelhetnek.

 

A bírósági eljárások új szabálya – a precedens-rendszer

Április 1-jétől a Kúria ítéletei precedensként fognak szolgálni a többi bíróság döntéseihez. De mit is jelent ez pontosan és hogy érinti a mindennapokat? A precedens rendszer az USA-ban terjedt el igazán. Az amerikai jogrendszer lényegesen kevesebb törvénnyel működik, mint amit Magyarországon megszoktunk, és sokkal nagyobb teret kapnak a korábbi bírósági ítéletekben megjelenő döntések. Egy amerikai perben nem törvényekre, hanem korábbi ítéletekre hivatkoznak a felek. Az ügyvédek megkísérlik bemutatni, hogy az ügyfélnek kedvező esetek miért pont ugyanolyanok, mint az adott ügy, a kedvezőtlen eseteket pedig miért nem lehet összehasonlítani. 

Ez részben Magyarországon is ismert gyakorlat volt – főleg olyan ügyekben, ahol az Európai Unió joga valamilyen szinten érintett volt. Az EU jogának egy jelentős részét ugyanis nem jogszabályok, hanem az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata hozta létre. Tavasztól ez bővül ki azzal, hogy a magyar Kúria döntéseit is minden bíróságnak kötelező jelleggel figyelembe kell venni. 

Ez azt jelenti, hogy most már nem csak a jogszabályokat kell ismerni, hanem a bíróságok gyakorlatát is. Bár a kettő között elvileg nem lehet nagy különbség, előfordulnak olyan jogszabályok, ahol a jogszabályi szöveg annyira rövid és leegyszerűsített, hogy abból nem derül ki pontosan, mit is kell érteni alatta. Ilyen például a helyi iparűzési adó területén a közvetített szolgáltatás fogalma. Ebben az esetben a bíróságok eseti döntésekben értelmezik, hogy mit is jelent az adott szöveg. Eddig sem ártott, de most már kifejezetten kötelező lesz ezeket az értelmező ítéleteket is ismerni. 

A legnagyobb problémát viszont az jelenti, hogy a Kúria ítéletei nehezen kereshetőek, az ügyvédeken kívül kevesen ismerik, és több esetben ellentmondásosak. Ez nem könnyíti meg a cégek helyzetét, amikor ki akarnak igazodni a jog világában.

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Share this page and start a discussion:

Hírek

Niveus hírlevél – 2020. január

Február 1-jével hatályba lép a belterületté nyilvánított ingatlanok 90%-os illetékkötelezettsége. Megnyílt a lehetőség a behajthatatlan követelések miatti áfaalap csökkentésre. Még mindig sok a hiba az online számlaadat-szolgáltatásban. Sokan nem gondolnak arra, hogy környezetterhelési díjfizetési...

Elolvasom

Adó- és adminisztrációcsökkentést jelentett be a kormány

Hétfőn több régen várt vállalkozás-támogató intézkedést jelentett be a kormány. A bejelentések egyaránt segítik a kis- és a nagyvállalatokat is, mindkét esetben nagy hangsúlyt fektetve a beruházások támogatására-összegzi a Niveus Consulting Group

Elolvasom

A Niveus Consulting Group véleménye a távközlési különadó hatásairól

A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek - véli a Niveus Consulting Group.

Elolvasom

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!