Tegnapi értesülések szerint hamarosan a Parlament elé kerülhet a Munka törvénykönyv módosítása, amely az otthoni munkavégzés rugalmasabbá tételét célozza. A Niveus Consulting Group véleményezte a home office újraszabályozás főbb pontjait és további kérdéseket vetett fel.
Miért fontos egyáltalán változtatni a szabályokon?
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere kiemelte, hogy nem változtatni, hanem sok szempontból létre kell hozni a távmunkára vonatkozó szabályokat. A Munka Törvénykönyvében ugyan találunk szabályokat a távmunkavégzésre, ezek elég nagyvonalúak és alapvetően arra készültek, ha kizárólag home office-ban dolgozik valaki. Nagyon sok részlet kidolgozatlan, egyáltalán nincsen szabály a részbeni távmunkára, márpedig vélhetően a legtöbb munkaszerződést a home office és az irodai munkavégzés valamilyen kombinációjára szeretnék módosítani. Szintén problémás a home office adójogi szabályozása. Amíg a munkavégzés helyén a munkáltató számos dolgot adómentesen biztosíthat (internet, telefon, hűtés-fűtés stb.), ugyanez nem mondható el az otthoni munkavégzésről.
Mit változtatnának most a Munka Törvénykönyvén?
Jelenleg a távmunka akkor lehetséges, ha erről a munkaszerződésben rendelkeznek a felek, azaz kölcsönös megállapodásra van szükség. Ezen kívül a munkáltató a cégnél dolgozó alkalmazottaknál jogosult évi 44 munkanapra otthoni munkavégzésre ’rendelni’ – kivéve veszélyhelyzetben, amikor a kormány rendelete ezt korlátlanul lehetővé tette. A javaslat a felek megállapodását követeli meg az otthoni munkavégzésre.
„A közös döntést helyes lépésnek tartom, hiszen van olyan munkavállaló, aki nem tud vagy nem szeretne otthonról dolgozni. Szintén problémás lenne, ha a munkavállaló teljesen egyoldalúan dönthetne arról, hogy otthon dolgozik, hiszen a munkáltatónak kell, hogy legyen ráhatása arra, hol dolgozik a munkavállaló.”– tette hozzá a szakértő.
A javaslat szerint a munkaadó és a munkavállaló közösen határozhatná meg, melyik napokon dolgozhat otthonról. Feltételezzük, hogy ezt előre a munkaszerződésben rögzítik, de egyes munkáltatóknál ennél nagyobb rugalmasságra van szükség. „Elképzelhetőnek tartanánk például, ha a beosztásra, illetve annak közlésére vonatkozó szabályokat terjesztenék ki a home office, irodai munkavégzés konkrét napjainak megállapítására. Ezzel a módszerrel akár heti szinten is lehetne alakítani az otthoni, irodai munkavégzés arányát és napjait.”
Munkaidő-nyilvántartás
A Niveus Consultung Group szerint nem csak az a kérdés, hogy ki mikor dolgozik az irodában, de a napi munkaidő beosztása is sokkal nagyobb szerepet kap távmunkában. A Munka Törvénykönyve jelenleg abból indul ki, hogy a távmunkában dolgozók munkaideje kötetlen. A koronavírus helyzet viszont pont azt mutatta meg, hogy olyan munkafolyamatok is végezhetők otthonról, amelyek rendes napi munkaidőbeosztáshoz kötődnek (telefonos ügyintézés, adminisztratív feladatok stb.). Kérdés, hogy ilyenkor ezt hogyan lehet nyilvántartani, ellenőrizni, hiszen a munkáltatónak változatlanul kötelezettsége, hogy a heti 40 órás munkavégzési időtartamot nyilvántartsa.
Fischer Ádám szerint megoldás lehet, ha különböző informatikai eszközökkel ellenőriznének, a legegyszerűbb módon valamilyen munkavállaló által vezetett munkaidő-nyilvántartással, de akár az eszközök (számítógép, telefon) távoli felügyelete is biztosíthatja annak ellenőrzését, hogy mennyi időt tölt ténylegesen a munkavállaló a munkájával. Itt nagyon nehéz lesz meghúzni azt a határt, ami a munkáltató ellenőrzési szándékai és a magánszféra védelme között húzódik.
Az otthoni munka támogatásának adózása
„Miután az otthonról dolgozó munkavállalók értelemszerűen nem lesznek jogosultak a munkába járási támogatásokra, igazságosnak tartom, hogy cserébe kaphassanak adómentesen támogatást az otthoni rezsire, ahogy egyébként 2011-ig adómentesen lehetett a munkavállaló otthoni internet-előfizetését kifizetni.” A javaslatban várhatóan szereplő összeg álláspontunk szerint fedezi az internet-előfizetés, valamint a rezsiszámlák növekedését. Az átalányjellegű kifizetés minimalizálja az adminisztrációt, ugyanakkor kérdés, hogy hogyan viszonyul például a munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítésekhez? A kettőt lehet együtt is alkalmazni vagy az egyik kizárja a másikat?
A javaslat alapján a munkáltatónak kell rendelkezésre bocsátania azokat az eszközöket – telefon, okoseszközök, laptop vagy nem irodai munka esetén alkatrészeket, berendezéseket –, amelyek a feladatok biztonságos ellátásához elengedhetetlenek. „Itt felmerül néhány kérdés: meddig terjed ez a kötelezettség, kell-e például nyomtatót adni minden munkavállalónak? A munkavégzéshez adott eszközök adómentes juttatásnak számítanak még akkor is, ha azt magáncélra is lehet használni.”
