Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31 volt, de ezt végül kitolták február végére, így van még pár nap felkészülni. – foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Mi a CBAM?
A CBAM az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus rövidítése. 2023-ban az Európai Unió rendeletbe foglalta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó szabályokat és intézkedéseket. Ennek célja, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbben előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, és visszaszorítsa a károsanyag-kibocsátást.
Kiket érint a CBAM?
A CBAM kötelezettség elsősorban azokat a társaságokat érinti, akik az EU-n kívülről behozott, a CBAM által érintett termékeket importálják. Ide tartoznak például az energia-, műtrágya- és vegyianyag-előállítók, kereskedők, valamint az autóipari és gépipari szereplők, továbbá a vas-, acél- és alumínium-alapanyag kereskedők.
Milyen kötelezettségek járnak a CBAM-mal?
A CBAM kötelezettség két fő részből áll:
Nyilatkozattételi kötelezettség: Az érintett társaságoknak nyilatkozatot kell tenniük a CBAM által érintett termékek importjáról.
Fizetési kötelezettség: A CBAM által érintett termékek importőreinek fizetési kötelezettsége is terheli majd. Ez a kötelezettség 2026-tól lép majd életbe.
Határidők és nehézségek:
A CBAM nemzeti regisztrációjának határideje eredetileg 2024. január 31. volt, de ezt a határidőt később február végéig kitolták.
A kötelezettség teljesítése nehézségekkel járhat, hiszen az érintett vállalatoknak pontosan számon kell tartaniuk az importált termékek szén-dioxid-kibocsátását, és megfelelően dokumentálniuk kell a folyamatot.
Összességében a CBAM egy fontos lépés a fenntartható gazdaság felé, de a gyakorlati megvalósítás során komoly figyelmet és felkészülést igényel. A vállalatoknak érdemes időben tájékozódniuk és felkészülniük a kötelezettség teljesítésére.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
Kihirdették a nyári adócsomagot, a tervezethez képest a társasági adóban, a munkaerőkölcsönzés és a fémkereskedelem tekintetében történtek a legnagyobb változások. Módosult az extraprofitadó rendelet is. Extra juttatás adható a SZÉP kártyára. Adminisztrációs változás az idegenrendészeti eljárásban, amely kapcsán örömmel jelentjük be, hogy elindítottuk Immigration Desk szolgáltatásunkat. Júliusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Az USA-magyar egyezmény megszűnése számos bizonytalanságot hozott, ám az elmúlt másfél év sok kérdésre megadta a választ, még akkor is, ha az amerikai adórendszer rendkívül szerteágazó és bonyolult. Nagy bizonytalanságok övezték a tőkejövedelmek adózását (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), és nagyon fontos kérdés volt, vajon ezekkel összefüggésben az USA von-e le forrásadót, vagy sem. Bagdi Lajos a Niveus partnere a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy napjainkra egyértelművé vált: az Egyesült Államok-béli befektetésekből származó osztalék forrásadóztatás alá esik, más jövedelemtípusok viszont többségükben nem. Ez jó hír az amerikai üzleti részesedéssel és kamatozó eszközökkel rendelkező szereplők számára. A témáról részletesen az alábbi cikkben olvashatnak:
A napokban erősítették meg a korábban már megjelent hírt: megduplázná a családi adókedvezményt a kormány 2025-ben. A Niveus Consulting Group szerint ez nem akkora nagyságrend, hogy ne lehessen kigazdálkodni a költségvetésből - évi kb. 350-400 milliárd forint többletkiadást jelentene- , ugyanakkor csaknem 1 millió családnak jelenthet anyagi segítséget.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!