Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31 volt, de ezt végül kitolták február végére, így van még pár nap felkészülni. – foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Mi a CBAM?
A CBAM az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus rövidítése. 2023-ban az Európai Unió rendeletbe foglalta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó szabályokat és intézkedéseket. Ennek célja, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbben előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, és visszaszorítsa a károsanyag-kibocsátást.
Kiket érint a CBAM?
A CBAM kötelezettség elsősorban azokat a társaságokat érinti, akik az EU-n kívülről behozott, a CBAM által érintett termékeket importálják. Ide tartoznak például az energia-, műtrágya- és vegyianyag-előállítók, kereskedők, valamint az autóipari és gépipari szereplők, továbbá a vas-, acél- és alumínium-alapanyag kereskedők.
Milyen kötelezettségek járnak a CBAM-mal?
A CBAM kötelezettség két fő részből áll:
Nyilatkozattételi kötelezettség: Az érintett társaságoknak nyilatkozatot kell tenniük a CBAM által érintett termékek importjáról.
Fizetési kötelezettség: A CBAM által érintett termékek importőreinek fizetési kötelezettsége is terheli majd. Ez a kötelezettség 2026-tól lép majd életbe.
Határidők és nehézségek:
A CBAM nemzeti regisztrációjának határideje eredetileg 2024. január 31. volt, de ezt a határidőt később február végéig kitolták.
A kötelezettség teljesítése nehézségekkel járhat, hiszen az érintett vállalatoknak pontosan számon kell tartaniuk az importált termékek szén-dioxid-kibocsátását, és megfelelően dokumentálniuk kell a folyamatot.
Összességében a CBAM egy fontos lépés a fenntartható gazdaság felé, de a gyakorlati megvalósítás során komoly figyelmet és felkészülést igényel. A vállalatoknak érdemes időben tájékozódniuk és felkészülniük a kötelezettség teljesítésére.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból és év végével lejár az az átmenti időszak, amelyben még ugyanazok a vám- és adóügyi szabályok és eljárások alkalmazandók, mint az EU tagsága idején. Az azonban még most sem tisztázott, hogy pontosan mire számíthatnak 2021...
További irányokat vizsgál a kormány az adóegyszerűsítés terén. Az áfamentesség határának 18 millió forintra és a kiva értékhatárának 5-10 milliárd forintra emelése a céljuk. Fischer Ádám, a Niveus együttműködő jogi partnere a vg.hu megkeresésre elmondta, hogy az áfamentesség értékhatárának megemelése – akár 18 millió forintra, vagy az EU által engedélyezett 30 millió forintra – már most is megvalósítható lenne. Azonban a tapasztalatok szerint az ilyen horderejű módosításokat jellemzően január 1-jével vezetik be, ezért 2026. január 1-je tűnik reális céldátumnak.
A transzferár dokumentáció új szabályai nemcsak az értékhatárokat és a dokumentumtípusokat érintik, hanem a kapcsolt ügyletek feltárását, a funkcionális elemzést és az adatszolgáltatást is. Cikkünkben összefoglaljuk a Pénzügyminisztérium tájékoztatójának legfontosabb megállapításait és a vállalkozások számára lényeges gyakorlati változásokat.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!