Amerikai választások, magyar jövedelemadók

2021-04-22

Az amerikai elnökválasztás eredménye nem csak az USA-ban hozhat változásokat. A legújabb hírek szerint akár a magyar adórendszert is érintheti a demokrata párt győzelme; célkeresztbe kerülhet a világszerte alacsonynak számító társasági adónk.

A magyar adópolitika az elmúlt 10 évben teljesen áthelyezte a hangsúlyt a jövedelemadókról a fogyasztási típusú adókra. Ez egészen szélsőséges eredményre vezetett: amíg az áfa mértéke Magyarországon az egyik legmagasabb a világon, addig a társasági adókulcsunk az egzotikus szigetekével is versenyképes. Ráadásul itthon nem csak az áfa létezik fogyasztási adóként, hanem számos egyéb speciális adót is bevezetett a kormány, ilyen a tranzakciós illeték vagy a chipsadónak becézett népegészségügyi termékadó.

Egy ilyen adórendszernek számos előnye van. Általánosságban kijelenthető, hogy a fogyasztási típusú adók könnyebben ellenőrizhetőek. Ez egyrészt abból adódik, hogy kevesebb az érintett adózó – amíg személyi jövedelemadót minden felnőtt dolgozó állampolgár fizet, addig áfát leginkább csak a vállalkozások fizetnek a költségvetésbe. Nem véletlen, hogy az áfa-beszedés hatékonyságának egy olyan viszonylag egyszerű megoldás is hatalmas lökést adott, mint az online pénztárgép. Másrészt a magyar adók közül többet is csak egy rendkívül szűk kör fizet, hiszen például a tranzakciós illetéket csak a pénzintézeteknek kell felszámítaniuk.

A fogyasztási adók emelése lehetővé tette a társasági adó radikális csökkentését 9 százalékra. Ez jól eladható a külföldi befektetők felé, mert a külföldre termelő cégek számára az áfa mértéke lényegtelen, legfeljebb finanszírozási kérdést vet fel, amíg vissza tudja igényelni az áfát. Ezzel szemben a társasági adót minden magyar cégnek fizetnie kell a Magyarországon termelt profit után.

A 9%-os adókulcs alkalmas arra is, hogy Magyarország a nemzetközi adótervezés fontos szereplőjévé váljon. Ezt azonban azzal is elérjük, hogy egyáltalán nem vetünk ki forrásadót. Más országok – nagyon sok helyen a világon – ugyanis megadóztatják az adott ország cégei által külföldre fizetett jogdíjat, kamatot és osztalékot. Ezt az adóztatási jogot a nemzetközi adóegyezmények általában korlátozzák, de csak abban az esetben, ha nem valamilyen különleges országbeli, valós gazdasági tevékenységet nem végző cégnek fizetik ki.

Magyarország ilyen forrásadót nem alkalmaz, ami azt jelenti, hogy nem csak a Németország felé fizetett kamat lehet teljesen adómentes, hanem akár Bermuda, Panama és hasonló adóparadicsomok irányába történő kifizetések is. Ez viszont már többek szemét szúrja és itt jön képbe az amerikai elnökválasztás eredménye.

Az USA nagy vesztese a multinacionális vállalatok adótervezésének. Évek óta téma, hogy az amerikai vállalatok, azon belül is elsősorban az IT cégek (Apple, Google stb.) lényegében nem fizetnek adót Amerikában. Ezt a Trump adminisztráció a társasági adó jelentős csökkentésével kívánta orvosolni, úgy tűnik sikertelenül. A demokrata párt győzelmével ellenkező folyamatok indulhatnak el, egy friss javaslat szerint a társasági adót a korábbi 28%-ra emelnék vissza és más módon vennék elejét az adóelkerülésnek.

Ilyen eszköz lehet például a globális minimumadó bevezetése. Ennek az a lényege, hogy a társasági adó kulcsa mindenhol elérjen egy meghatározott mértéket. Egyelőre nehéz elképzelni, hogy ezt sikerül keresztülvinni akár csak az OECD tagállamokon, de a Biden kormány talán nagyobb nyomást kíván és tud gyakorolni ebben, mint az előző kormányzat. A projekt nehézségét jól mutatja, hogy az EU-nak egy uniós egységes társasági adóalap, tehát még csak nem is egységes adómérték meghatározását sem sikerült több mint egy évtizede elérni. Az persze csak az első lépés lenne, hogy meghatározzák a minimális adókulcsot, sok részletszabályban kellene megállapodni.

Az sem lesz mindegy, hogy az iparűzési adót is figyelembe kell-e majd venni, amikor a Magyarország által kivetett jövedelemadót vizsgálják.

Magyarországon nem csak a társasági adó, hanem a személyi jövedelemadó is egykulcsossá vált korábban. Itt is figyelemreméltó a különbség, mert amíg nálunk 15%-os az egyetlen megmaradt kulcs, az USA-ban most 39,6%-ra tervezik emelni a felső kulcsot. Ez egyébként közel van a magyar kétkulcsos szja idejében alkalmazott közel 40%-os magasabb adókulcshoz, amin túl bizonyos periódusokban még ráadásul szolidaritási adót is kellett fizetni.

A látványos adókulcs-különbség ellenére az egykulcsos szja még nem jelent igazságos adórendszert. Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bérjövedelmekre társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó is rakódik, jelentősen megemelve a ténylegesen fizetendő adót. Másrészt az egykulcsos adó miatt az átlag alatti jövedelműeknél Magyarországon az egyik legmagasabb a bérjövedelmek után fizetendő effektív adó mértéke a világon. A két- vagy többkulcsos adórendszer ezt az igazságtalanságot orvosolhatná. Összességében az alacsonyabb jövedelmű dolgozókkal szemben az egykulcsos adórendszer kifejezetten igazságtalan. Ezt elvileg nagyban árnyalja a családi adókedvezmény, de annak pontos eloszlásáról és mértékéről nehéz pontos információt szerezni.

Share this page and start a discussion:

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz

Hírek

Kiborulhatnak a könyvelők - 5%-os áfa elviteles ételekre

Szerda éjjel rendeletben szabályozták a home office-t, ma reggel pedig egy rádióműsorban jelentették be, hogy öt százalékra csökken az elviteles és házhozszállított ételek áfája. Fontos tudni, hogy a rendelet ugyan lehetővé teszi a cégeknek a home office adómentes támogatását, de...

Elolvasom

Niveus hírlevél – 2020. május

A munkaidőkeret szabályai rugalmasan változtak a válságintézkedések következtében. Milyen speciális rendelkezésekkel kell tisztában lenni a beszámoló és bevallási határidő halasztásokkal kapcsolatban? Bértámogatást kaphatnak az álláskeresőket foglalkoztatók. Közeleg a nagyvállalatok energetikai...

Elolvasom

Niveus Consulting Group kommentár - 2020.03.17.

Adótanácsadók Egyesületének álláspontja a KKV-k részére szükségesnek tartott egyes adózási, bevallási, adatszolgáltatási jogszabályok átmeneti könnyítésére. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a javaslatok a KKV-k likviditási problémáinak kezelésére és a vállalkozások...

Elolvasom