Ha a KATA-s számlát még idén kifizetik, az idei szabályok vonatkoznak rá – de mi lesz jövőre a megbízási szerződésekkel?

2020-12-21

Két okból is aktuális a munkaviszony és a megbízási viszony elhatárolása. Egyrészt a nagy port kavart KATA-módosítás miatt, másrészt a munkajogi szabályok teljesítése szempontjából. Utóbbi kapcsán a Kúria nemrég hozott ítélete lehet érdekes a Niveus Consulting Group szerint.

 

Mi teszi a munkaszerződést?

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az, hogy egy szerződés mikor minősül munkaszerződésnek, attól is függ, hogy milyen szempontból vizsgáljuk a kérdést. Bár vannak átfedések, mégis más a kritérium általános adózási, KATA adózás esetén és a munkajogi szabályokban.

Nagyon leegyszerűsítve, a munkaszerződést az különbözteti meg a megbízási szerződéstől, hogy előbbi esetén a munkavállaló a munkáltató felügyelete alatt végez munkát és akkor is rendelkezésre állási kötelezettsége van, ha egyébként ténylegesen nincs elvégzendő munka. Másképp fogalmazva a munkavállaló rendszerint a munkáltató székhelyén, telephelyén, a munkáltató eszközeivel végez munkát, és akkor is meg kell jelennie a munkahelyén a szerződésben meghatározott időben, ha éppen nincs mit tennie. Ezzel szemben megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján valamilyen konkrét tevékenységet kell elvégezni vagy valamilyen konkrét eredményt kell elérni, és mindezt a vállalkozó többnyire a saját eszközein, saját belátása és beosztása szerint teszi.

A Kúria által figyelembe vett szempontok

A Kúria döntése egy egészen különleges helyzetben született. A ’munkáltató’ egy költségvetési szerv volt, ahol közalkalmazottak dolgoztak, kizárólag minisztériumi engedéllyel köthetett volna munkaszerződést, ezért kötöttek megbízási szerződést inkább a felek. A Kúria ezt az érvelést nem fogadta el, az engedélykérést nem tekintette olyan abszolút akadálynak, ami kizárta volna a munkaszerződés megkötését.

Éppen ezért érdemben vizsgálták meg a jogviszonyt. Jó tudni, hogy az alábbi szempontok alapján találták úgy, hogy ténylegesen munkaviszonyról volt szó:

  • Napi 4 órás rendelkezésre állási kötelezettség;
  • Személyes munkavégzési kötelezettség;
  • A munkavállaló nem dönthetett önállóan a munkavégzés módjáról (alá-fölérendeltségi viszony volt a felek között);
  • A munkavégzés helyét a ’koordinátor’ határozta meg;
  • Havonta történt a fizetés – ez önmagában nem lett volna elég az átminősítéshez, de a többi körülménnyel együtt bizonyíték volt.

Tanulságos, hogy nem vette figyelembe a Kúria a munkaköri leírás hiányát, mert a munkavállaló feladatait kellően körülírta a bíróság szerint az alapszerződés, illetve annak módosításai.

Munkajogi jogkövetkezmények

Miután a Kúria arra jutott, hogy a felek valójában munkaszerződést kötöttek, ezért alkalmazni kell a szerződés megszüntetésére vonatkozó munkajogi következményeket. Tehát adott esetben indokolni kellett volna a felmondást, végkielégítés járt volna stb. A cégeknek nagyon figyelniük kell arra, nehogy munkaszerződésnek minősüljön egy általuk kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés, hiszen a munkavállaló adott esetben a munkaügyi bíróságon is igényt érvényesíthet akkor, ha a Kúria döntésében felsorolt feltételek teljesülnek.

Adózási következmények

A Niveus Consulting Group szerint nem csak munkajogi, hanem adózási szempontból is jelentősége van a valós gazdasági tartalomnak. A NAV ugyanis könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a vállalkozási vagy megbízási szerződés valójában munkaviszonyt takar, és ebben az esetben a munkaviszonyra alkalmazandó adókat követeli a cégen és a munkavállalón.

Különösen igaz ez a KATA-s szerződések esetében. Bár a jövő évi szigorítás miatt az egy kifizetőtől származó, az adott évben a 3 millió forintot meghaladó kifizetésekre 40%-os különadót kell fizetni, ez még mindig alacsonyabb összeg, mint a munkabérek után fizetendő adó. Ráadásul a KATA törvény egy saját feltételrendszert támaszt a szerződések minősítésére, és adott esetben a cégen lesz a bizonyítási terhe, tehát a cégnek kell azt bizonyítania, hogy nem munkaszerződésről van szó. Ez adott esetben lehetetlen feladat elé állítja az ellenőrzés alá vont céget.

Fontos megjegyezni, hogy a KATA alapvetően pénzforgalmi szemléletű adó, tehát az alapján kell majd a 3 millió forintos keretet vizsgálni, hogy mikor érkezett meg a pénz a KATA-s megbízott bankszámlájára. Azokra a kifizetésekre, amelyek ténylegesen megérkeznek a megbízotthoz 2020. december 31-ig, nem vonatkozik a jövő évi szigorítás – függetlenül attól, hogy a számlán milyen, az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont szerepel.

Share this page and start a discussion:

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz

Hírek

Az online kereskedők megadóztatása – versenyhátrányban a magyarok?

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben kiadott elemzésében új, az online kereskedőket célzó adó(k) bevezetését szorgalmazta. A Niveus Consulting Group szerint nem biztos, hogy ez a helyes irány. Sokkal inkább az eddigi gazdaságpolitikába illeszkedő adó- és adminisztráció-csökkentés...

Elolvasom

Csökkent a munkanélküliek száma

Az októberi foglalkoztatási statisztikák azt mutatják, hogy a közel két hete meghirdetett bértámogatási programot igénybe veszik a cégek, annak ellenére, hogy a támogatotti kör igen szűkös. A huszonöt év alatti álláskeresők száma tíz, az alacsony iskolai végzettségűeké öt százalékkal csökkent...

Elolvasom

Hungarian Tools Help tax Morale, With Leeway for Improvement

While Hungary’s tax morale has significantly improved in the past two decades, there is room for improvement to better incentivize taxpayer willingness...

Elolvasom

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!