Ha a KATA-s számlát még idén kifizetik, az idei szabályok vonatkoznak rá – de mi lesz jövőre a megbízási szerződésekkel?

2020. December 21.

Két okból is aktuális a munkaviszony és a megbízási viszony elhatárolása. Egyrészt a nagy port kavart KATA-módosítás miatt, másrészt a munkajogi szabályok teljesítése szempontjából. Utóbbi kapcsán a Kúria nemrég hozott ítélete lehet érdekes a Niveus Consulting Group szerint.

 

Mi teszi a munkaszerződést?

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az, hogy egy szerződés mikor minősül munkaszerződésnek, attól is függ, hogy milyen szempontból vizsgáljuk a kérdést. Bár vannak átfedések, mégis más a kritérium általános adózási, KATA adózás esetén és a munkajogi szabályokban.

Nagyon leegyszerűsítve, a munkaszerződést az különbözteti meg a megbízási szerződéstől, hogy előbbi esetén a munkavállaló a munkáltató felügyelete alatt végez munkát és akkor is rendelkezésre állási kötelezettsége van, ha egyébként ténylegesen nincs elvégzendő munka. Másképp fogalmazva a munkavállaló rendszerint a munkáltató székhelyén, telephelyén, a munkáltató eszközeivel végez munkát, és akkor is meg kell jelennie a munkahelyén a szerződésben meghatározott időben, ha éppen nincs mit tennie. Ezzel szemben megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján valamilyen konkrét tevékenységet kell elvégezni vagy valamilyen konkrét eredményt kell elérni, és mindezt a vállalkozó többnyire a saját eszközein, saját belátása és beosztása szerint teszi.

A Kúria által figyelembe vett szempontok

A Kúria döntése egy egészen különleges helyzetben született. A ’munkáltató’ egy költségvetési szerv volt, ahol közalkalmazottak dolgoztak, kizárólag minisztériumi engedéllyel köthetett volna munkaszerződést, ezért kötöttek megbízási szerződést inkább a felek. A Kúria ezt az érvelést nem fogadta el, az engedélykérést nem tekintette olyan abszolút akadálynak, ami kizárta volna a munkaszerződés megkötését.

Éppen ezért érdemben vizsgálták meg a jogviszonyt. Jó tudni, hogy az alábbi szempontok alapján találták úgy, hogy ténylegesen munkaviszonyról volt szó:

  • Napi 4 órás rendelkezésre állási kötelezettség;
  • Személyes munkavégzési kötelezettség;
  • A munkavállaló nem dönthetett önállóan a munkavégzés módjáról (alá-fölérendeltségi viszony volt a felek között);
  • A munkavégzés helyét a ’koordinátor’ határozta meg;
  • Havonta történt a fizetés – ez önmagában nem lett volna elég az átminősítéshez, de a többi körülménnyel együtt bizonyíték volt.

Tanulságos, hogy nem vette figyelembe a Kúria a munkaköri leírás hiányát, mert a munkavállaló feladatait kellően körülírta a bíróság szerint az alapszerződés, illetve annak módosításai.

Munkajogi jogkövetkezmények

Miután a Kúria arra jutott, hogy a felek valójában munkaszerződést kötöttek, ezért alkalmazni kell a szerződés megszüntetésére vonatkozó munkajogi következményeket. Tehát adott esetben indokolni kellett volna a felmondást, végkielégítés járt volna stb. A cégeknek nagyon figyelniük kell arra, nehogy munkaszerződésnek minősüljön egy általuk kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés, hiszen a munkavállaló adott esetben a munkaügyi bíróságon is igényt érvényesíthet akkor, ha a Kúria döntésében felsorolt feltételek teljesülnek.

Adózási következmények

A Niveus Consulting Group szerint nem csak munkajogi, hanem adózási szempontból is jelentősége van a valós gazdasági tartalomnak. A NAV ugyanis könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a vállalkozási vagy megbízási szerződés valójában munkaviszonyt takar, és ebben az esetben a munkaviszonyra alkalmazandó adókat követeli a cégen és a munkavállalón.

Különösen igaz ez a KATA-s szerződések esetében. Bár a jövő évi szigorítás miatt az egy kifizetőtől származó, az adott évben a 3 millió forintot meghaladó kifizetésekre 40%-os különadót kell fizetni, ez még mindig alacsonyabb összeg, mint a munkabérek után fizetendő adó. Ráadásul a KATA törvény egy saját feltételrendszert támaszt a szerződések minősítésére, és adott esetben a cégen lesz a bizonyítási terhe, tehát a cégnek kell azt bizonyítania, hogy nem munkaszerződésről van szó. Ez adott esetben lehetetlen feladat elé állítja az ellenőrzés alá vont céget.

Fontos megjegyezni, hogy a KATA alapvetően pénzforgalmi szemléletű adó, tehát az alapján kell majd a 3 millió forintos keretet vizsgálni, hogy mikor érkezett meg a pénz a KATA-s megbízott bankszámlájára. Azokra a kifizetésekre, amelyek ténylegesen megérkeznek a megbízotthoz 2020. december 31-ig, nem vonatkozik a jövő évi szigorítás – függetlenül attól, hogy a számlán milyen, az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont szerepel.

Hírek

Adókedvezmény betanított munkásokra

Évek óta igénybe vehetnek a vállalatok adókedvezményt a szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után. Rengeteg felső-és HR vezető nincsen tisztában ezzel a lehetőséggel, pedig ezzel akár több tízmillió forintot is spórolhatnának. Sőt, az adókedvezmény akár...

Mégsem startol jövőre az elektronikus számla és digitális adatszolgáltatás reform

Az Európai Bizottság VAT in Digital Age (VIDA) javaslatcsomagja az EU tagállamokban kötelezővé tenné az elektronikus számlázást a közösségen belüli ügyletek esetében, illetve egy új, majdnem valós idejű digitális adatszolgáltatási rendszer bevezetését is előírná.

Végre megnyílnak az EU-s pénzcsapok, de nem mindenkinek jut forrás

Várhatóan idén nyáron indul újra a pályázati dömping, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Így várhatóan hamarosan nyílnak az operatív programok pályázatai. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői. Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz! A többi forrás várható felhasználásáráról a lenti cikkben találhat további információkat!

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!