Az Országgyűlés 2023. május 3-án elfogadta a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) módosítását, amely egyrészről a vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést, másrészről pedig a közbeszerzések lebonyolításával kapcsolatos szabályrendszer hatékonyabbá, áramvonalasabbá tételét szolgálja. A főbb módosításokat a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda foglalta össze.
Közelről érinti a közbeszerzések hazai szereplőit, hogy a jogszabálymódosítás értelmében az ajánlatkérők a jövőben olyan esetben is eredménytelenné nyilváníthatják a közbeszerzési eljárásokat, ha a legkedvezőbb ajánlat elfogadása súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás elvét – mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda közbeszerzési jogi szakértő partnere.
Az új érvénytelenségi ok reflektál arra a helyzetre, hogy az ajánlatkérők a piaci folyamatok gyors változása mellett egyre kevésbé tudják jól meghatározni az eljárásban érvényesen megajánlható ár felső határát, ezért a legkedvezőbb ajánlatról is kiderülhet, hogy az abban szereplő ár túlzottan magas vagy az ajánlattevő manipulatív árazást alkalmazott, ezért annak elfogadása érdeksérelemmel járna az ajánlatkérő részére. A jogszerűen eljáró ajánlattevők védelmét szolgálja az a garanciális szabály, hogy az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánítását az összegzésben köteles indokolni, azt megelőzően pedig lehetőséget kell adnia az érintett ajánlattevő részére, hogy bemutassa az ajánlatában szereplő ár, illetve az érintett árösszetevők arányosságát.
A közbeszerzési eljárások hatékonyságát célozza a módosítás, miszerint az ajánlatkérők szélesebb körben folytathatnak le eljárási cselekményeket, ha észlelik, hogy a közbeszerzési eljárás eredménye (illetve eredménytelensége) jogsértő volt és az ilyen eljárási cselekmény útján a jogsértés orvosolható. Az ajánlatkérők a jogsértés orvoslása céljából mindeddig csak hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás benyújtására hívhatták fel az ajánlattevőket, ráadásul kizárólag a támogató vagy ellenőrző szerv megállapítása esetén. A Niveus Legal szakértőjének megítélése szerint az utóbbi korlátozások indokolatlanul hátráltatták az ajánlatkérőket abban, hogy az eljárás során vétett hibákat kijavítsák, a megnövekedett mozgástér így várhatóan növeli az eredményes közbeszerzési eljárások arányát.
A közbeszerzési eljárások felgyorsítását célozza továbbá, hogy a jövőben nem vonatkozik a 10 napos szerződéskötési moratórium szabálya a keretmegállapodás és a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásával történő szerződéskötésre, a felek tehát a szerződésüket már ezen időtartam eltelte előtt megköthetik. A jogszabálymódosítással érintett eljárások a Kbt. XVI. fejezetében szabályozott sajátos beszerzési módszerek, amelyek közé sorolható még az elektronikus árlejtés és az elektronikus katalógusok is. Mivel a szerződéskötési moratórium általában véve a közbeszerzési eljárások jogszerűségét és a jogorvoslati jog érvényre juttatását célozza, ezért a jogalkotó új garanciális szabályokat épített be a Kbt.-be, hogy megelőzze a moratóriumra vonatkozó enyhítéssel kapcsolatos visszaéléseket.
Egy másik módosítás értelmében dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén jelentős erőforrást takaríthat meg az ajánlatkérő azzal, hogy előbb értékeli és csak azt követően bírálja el a legjobbra értékelt egy vagy több ajánlatot, ezáltal nem szükséges feleslegesen elbírálnia azon ajánlatokat, amelyek nyilvánvalóan nem lesznek nyertesek.
A jogalkotó uniós normával összhangban változtat továbbá egyes jogorvoslati határidőkön, valamint eltörli a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárások megindítására vonatkozó szubjektív határidőket, a jövőben tehát nem lesz külön bizonyítási kérdés, hogy az eljárást kezdeményező szervezeteknek vagy személyeknek mikor jutott tudomására a jogsértés. A jogalkotó a szubjektív határidőkkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák kezelésére több kísérletet is tett az elmúlt években, azonban a várt eredmény elmaradása miatt végül a szubjektív határidők kivezetése mellett döntött.
A Kbt. rendelkezéseinek módosításai szakaszosan lépnek hatályba. A rendelkezések egy része a kihirdetést követő harmadik napon, míg más rendelkezések 2023. szeptember 1-én, illetve 2023. október 12-én lépnek hatályba, ezért javasolt, hogy a közbeszerzések rendszeres résztvevői mielőbb tanulmányozzák az új eljárási szabályokat – jegyezte meg Halmos Tamás.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Az Európai Unió Bírósága magyar vonatkozású áfaügyben vizsgálta, hogy milyen feltételek mellett lehet utólag helyesbíteni egy ellenőrzéssel már lezárt időszakot. Az ügy rámutat arra, hogy az adóellenőrzések során az adózóknak már az eljárás alatt célszerű valamennyi releváns tényt, dokumentumot és érvet feltárniuk.
Duplájára emelkednek a mulasztási bírságmaximumok augusztus 1-től. Behajthatatlan követelésre is visszaigényelhető az áfa. Augusztustól ismét változik a munkaerőpiacra lépők kedvezménye. A devizaárfolyam-mozgásokból adódó kihívásokra is van válasz. Júliusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Az szja-bevallás ma már egyszerűbb, mégis sokan hibáznak, ami késedelmet vagy pénzügyi hátrányt okozhat. A leggyakoribb problémák közé tartozik a tervezet ellenőrzés nélküli elfogadása, a kedvezmények kihagyása és a több jövedelemforrás hibás kezelése. Néhány perc alapos ellenőrzéssel ezek a kockázatok jelentősen csökkenthetők.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!