Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetőjének elemzése
Az év utolsó hetei mindig fókuszba hozzák a juttatások rendjét – ilyenkor dől el, mennyire működött jól a rendszer egész évben. A HR Portálnak a Niveus Payroll szakmai vezetője, Bartók Szandra mondta el a témában a legfontosabb tudnivalókat. Két okból is érdemes átvizsgálni a cafeteria- és egyéb juttatási elemeket: egyrészt még bevezethetők olyan kedvezményes adózású elemek, amelyek csökkenthetik a bérköltségeket és növelhetik a munkavállalói elégedettséget, másrészt a már működő rendszerek esetében indokolt ellenőrizni a számfejtési és adminisztrációs gyakorlatot, hogy elkerülhetők legyenek a hibák és a NAV-szankciók.
Kedvezményes adózású juttatások: változatlan teher, új hangsúlyok
A személyi jövedelemadóról szóló törvény tételesen felsorolja az adójogi értelemben vett béren kívüli juttatási elemeket, a juttatásokhoz kapcsolódó részletszabályokat, melyeket munkáltatói feladatként szükséges azonosítanunk. A Niveus Payroll szakmai vezetője, Bartók Szandra szerint a feladatok strukturális és rendszerszintű elvégzése során győződhetünk meg arról munkáltatóként, hogy a törvény hatálya alá tartozó juttatások biztosan kedvezményes adózású elemnek minősülnek.
A béren kívüli juttatások közterhe 2025-ben is 28% maradt (15% SZJA + 13% SZOCHO). A keretösszeg túllépése esetén az adóteher 33,04%-ra nő, amely már egy magasabb, 1,18-as szorzóval képzett adóalapot jelent. A főbb éves, kedvezményes adózású keretek a következők: SZÉP-kártya 450 000 Ft/év, Aktív Magyarok alszámla 120 000 Ft/év, lakhatási támogatás 35 év alattiaknak 1,8 millió Ft/év.
A juttatások kifizetésénél a naptári év a mérvadó: a munkáltatóknak december 31-ig kell teljesíteniük az átutalásokat, ha azokat a 2025-ös keretek terhére kívánják elszámolni. A január 1. utáni utalások automatikusan a következő év keretét csökkentik.
Arányosítás, több munkáltató, nyilatkozatok – a juttatási rendszer érzékeny pontjai
A SZÉP-kártya, az Aktív Magyarok alszámla és a lakhatási támogatás keretösszege minden esetben arányosítandó a munkaviszony napjai alapján. Egy év közben érkező munkavállaló például csak időarányos keretből részesülhet a kedvezményes adóterhet tekintve. Bartók Szandra szerint ez egy gyakran félreértett terület.
Ha egy munkavállalónak több munkáltatója van, a nyilatkoztatás kulcskérdés. A SZÉP-kártya és az Aktív Magyarok alszámla esetében a munkáltatók kötelesek bekérni a másik munkahelyen adott juttatásokra vonatkozó nyilatkozatot, ellenkező esetben az esetleges helytelen adóteherért a munkáltató felel. A dokumentálás hiánya NAV-ellenőrzés esetén komoly kockázat.
A lakhatási támogatás azonban ettől eltér: itt munkáltatónként vehető figyelembe az éves keret, azaz a párhuzamos jogviszonyokban szerzett juttatások nem adódnak össze.
Kiemelt kockázati pont: az Aktív Magyarok alszámlához tartozó további nyilatkozat
Külön figyelmet igényel az a szabály, amely szerint az új félévi utalás feltétele, hogy a munkavállaló az előző félévi összeg 80%-ának felhasználásáról nyilatkozzon. Ahogy Bartók Szandra kiemeli, ha ez a nyilatkozat hiányzik vagy kisebb mértékű felhasználásról szól, az utalt összeg nem minősülhet béren kívüli juttatásnak – bérként adózik, ami jelentős többletterhet jelenthet a munkáltatónak. Ilyen esetben helyes gyakorlat a juttatás felfüggesztése például hiányzó nyilatkozat esetében a nyilatkozat pótlásáig.
A lakhatási támogatás 2025-ben: a legnagyobb keret, szigorúbb adminisztráció
A 35 év alatti dolgozók lakhatási támogatása továbbra is az egyik legnépszerűbb juttatási elem, akár évi 1,8 millió forinttal. Ugyanakkor szigorú szabályok vonatkoznak rá, hívta fel a figyelmet Bartók Szandra:
Egyéb juttatási lehetőségek: év végi ajándékok és bónuszok
A béren kívüli juttatásokon kívül csekély értékű ajándék, ajándéktárgy és kulturális belépőjegyek is biztosíthatóak a munkavállalók részére az év végi ünnepek közeledtével. Ezek a juttatások a szabályoknak megfelelően juttatva kedvezményesebben adózhatnak akár adómentesek is lehetnek a munkaviszonyból származó bérjövedelemhez képest.
A munkáltatók évente három alkalommal adhatnak csekély értékű ajándékot 33,04%-os adóteherrel – értékhatár: a minimálbér 10%-a (2025-ben 29 080 Ft). Ha ezt a határt meghaladja a juttatás értéke, a teljes összeg bérjövedelemként adózik. A rendezvény keretei között adott ajándéktárgyakra magasabb, 25%-os minimálbér-arányos határ vonatkozik. Emellett akár adómentesen is adhatók sport- és kulturális belépők éves szinten a minimálbér összegéig, de csak akkor, ha nem utalvány formájában kerülnek átadásra.
Az év végi bónusz továbbra is teljes közteherrel adózó bérjövedelem, függetlenül attól a céges szabályzaton alapuló speciálisabb helyzettől is, ha az a munkaviszony megszűnését követően kerül kifizetésre. A TB-járulék alapját mindig a biztosítási jogviszony és a juttatás vonatkozási időszaka határozza meg, tehát amelyre tekintettel azt kifizették, így a későbbi kifizetés sem változtat a járulékfizetés szükségességén.
Összegzés
A juttatási rendszerek működtetése egyre inkább egy komplett vállalati folyamat: a HR, a bérszámfejtés és az adózási, adójogi terület összehangolt munkája. A kedvező adózású elemek száma bővült, a szabályok követése még összetettebb feladattá vált, különösen a nyilatkozatok, arányosítás és adatszolgáltatási kötelezettségek terén. Bartók Szandra kiemeli, hogy éppen ezért minden év végén célszerű szakértői átvilágítással ellenőrizni a rendszert – így elkerülhetők a drága adminisztrációs hibák és a későbbi NAV-szankciók.
Elemzésünkkel a HR Portál, az Adó Online és a Hír Navigátor oldalán is találkozhat.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból és év végével lejár az az átmenti időszak, amelyben még ugyanazok a vám- és adóügyi szabályok és eljárások alkalmazandók, mint az EU tagsága idején. Az azonban még most sem tisztázott, hogy pontosan mire számíthatnak 2021...
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.
Tombol a koronavírus és az ebből adódó gazdasági problémák már éreztetik a hatásukat. Egyik pillanatról a másikra az eddig jól fizető vevők nehéz helyzetbe kerültek és későn vagy soha nem egyenlítik ki a számlájukat. Ennek ellenére, az áfát be kell fizetni. A Niveus Consulting Group szerint...
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!