Az iparűzési adó csökkentése

2021-01-18

Az iparűzési adó csökkentése

 

Az iparűzési adó csökkentése a vonatkozó 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, azok közül is azoknak, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszeg értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint. Ebből a körből így jellemzően kizárják a multinacionális cégek magyar leányvállalatait, mivel azok az összesített mutatók alapján általában nagyvállalkozásnak minősülnek. Az ő számuk több tízezer lehet, nekik ágazattól függetlenül továbbra is a teljes iparűzési adóösszeget kell fizetni, függetlenül attól, hogy egy cég a válsággal kifejezetten érintett iparágban tevékenykedik, vagy sem.

 

A vállalkozások csaknem 98%-a a KKV körbe tartozik, így érzékelhető lesz a rendelkezés költségvetési hatása, míg az adott vállalkozások szintjén jól jön a megtakarítás. Az iparűzési adót egyéb ráfordításként kell elszámolni, így ennek részbeni kiesésével mindenképpen javul a vállalkozások eredményessége, nem beszélve a könnyítés pénzügyi hatásától. Az iparűzési adó minden szektorban terheli a cégeket, de arányaiban talán a szolgáltatói szektorban a legjelentősebb. A kedvezmény hatását egy egyszerű példával szemléltetve, egy 500 millió forintos árbevételű, szolgáltatói szektorban tevékenykedő tanácsadó cég 1%-al tudja ezáltal javítani az eredményét az 5 millió forintos megtakarítás következtében, ráadásul ez az 5 millió forint akár egy alkalmazott éves foglalkoztatási költségét is fedezheti.

 

Éves szinten egyébként rendkívül jelentős önkormányzati forráskiesésről beszélhetünk. Egyes becslések szerint a KKV szektor kb. 400 milliárd forint iparűzési adót fizet, ennek a felét engedi el a jogszabály. A 200 milliárd forint fedezetét a 25 ezer fő alatti önkormányzatoknál az állam jogszabály alapján biztosítja, a nagyobb településeknél viszont kérdés ennek a költségvetésen ütött lyuknak a pótlása, például esetleges forrásátcsoportosítással.

 

Gépjárműadó NAV-hoz rendelése

 

A gépjárműadó régebben teljes mértékben az önkormányzat bevételét gyarapította, 2013 óta viszont már csak egy része maradt náluk. Tehát a pandémiára hivatkozással központosított gépjárműadó kizárólag a korábban önkormányzatoknál maradó 40%-ra vonatkozott, a többi eredetileg is állami bevétel volt. A 2020-as év után ez 2021-ben sem lesz másképpen, bár korábban volt róla szó, hogy ez a visszacsoportosítás csak egyszeri tétel lesz.

 

Az átcsoportosítással egyidejűleg a gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat is a NAV veszi át az önkormányzatoktól. A változás a gépjármű-üzembentartókat (tulajdonosokat) csupán annyiban érinti, hogy az első részletet március 15-e helyett elég április 15-éig befizetni. Erről év elején a NAV minden érintettnek határozatot küld, 2022-től viszont már csak azok kapnak értesítést, akiknél valami változás történt az adókötelezettség tekintetében.

 

Az adóbürokrácia csökkenését ez annyiban segítheti, hogy a kettős adóhatósági szerepkör (állami adóhatóság és önkormányzati adóhatóság) megszűnik, bár természetesen bizonyos egyéb adóügyek kapcsán továbbra is az önkormányzati adóhatóság lesz az illetékes (pl. egyéb helyi adók, iparűzési adó). A fizetésre kötelezettek viszont ebből semmit nem fognak érzékelni, az adót kivetés útján továbbra is félévente meg kell fizetni. Egy esetleges utólagos éves fizetést érzékelnének jobban a gépjárműtulajdonosok.

Share this page and start a discussion:

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz

Hírek

Belépőjegy 5%-os áfakulccsal: ki járna jól, a szervező, a zenész vagy esetleg a közönség?

A fesztiválok elmaradása miatt, a zenészek megsegítése érdekében a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) a koncertek belépőjegyeire kedvezményes, öt százalékos áfa bevezetését kéri. A Niveus Consulting Group azt járta körbe, kinek jelenthetne ez valós előnyt, illetve léphet-e egyaltalán...

Elolvasom

Július közepéig engedi el a NAV az adót

Június 16-án a kormány megszavazta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, valamint jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt. Ez számos, korábban rendeletben rögzített rendelkezést tartalmaz...

Elolvasom

Niveus Consulting Group kommentár - 2020.04.06.

Konkrétumok hiányában egyelőre nincs örömujjongás a ma bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések kapcsán...

Elolvasom