Niveus hírlevél – 2022. július

2022-07-28

Az USA egyoldalúan felmondta az amerikai-magyar kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt. Elfogadták a 2023-as költségvetést. Szeptember 1-től a cégek már nem fogadhatnak be KATA adózótól számlát. Júliusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal, illetve az adótartozás átvállalásával és az adótartozásért történő kezességvállalással foglalkozunk.

 

2024-től hatályát veszítheti az amerikai-magyar egyezmény

 

Az Egyesült Államok 2022. július 8-án értesítette Magyarországot, hogy egyoldalúan felmondja a két ország között 1979-ben megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Mivel az értesítés 2022. június 30-a után érkezett, a felmondás 2024. január 1-től lépne hatályba. Az időzítés (tehát, hogy nem már 2023-tól szűnne meg az egyezmény) egyfajta nyomásgyakorlásként értelmezhető Magyarországra (a globális minimumadó elfogadására). Mivel az egyezmény felmondásához valójában egyik félnek sem fűződik érdeke, elképzelhető, hogy az 1979. évi egyezményt majd egy új (egyébként már letárgyalt, csak még nem hatályos) megállapodás váltja fel.

 

Amennyiben az egyezmény tényleg hatályát veszítené 2024. január 1-től, az jelentős hatással lenne a magyar és amerikai cégek, valamint magánszemélyek két ország határain átnyúló tevékenységeire és befektetéseire. Ettől az időponttól ugyanis az Egyesült Államokból származó kamatot, jogdíjat és osztalékot 30%-os amerikai forrásadó terhelheti, szemben a jelenlegi jóval alacsonyabb (0% kamat és jogdíj esetében, 5% illetve 15% osztalék esetében) adóteherrel.

 

Emellett a magyar társaságok amerikai telephelyének betudható jövedelem – ami jelenleg mentesül a magyar társasági adózás alól – adóköteles jövedelemmé válna. A magánszemélyeknek pedig azzal is számolniuk kellene, hogy az amerikai pénzpiacon szerzett jövedelmek nem minősülnek majd ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, így azokat a 15%-os személyi jövedelemadón túl 13%-os szociális hozzájárulási adó is terhelné (bár ez utóbbi csak a minimálbér húszszorosáig terjedő felső korlátig). Továbbá az egyes ügyletek nyeresége és vesztesége nem lenne egymással szembeállítható, és azok nem lennének kezelhetők tartós befektetésből származó jövedelemként.

 

Az amerikai társaságok magyarországi befektetéseinél jelentős többlet adóterhelésre az egyezmény hiányában sem kellene számítani, ugyanis Magyarország jelenleg nem vet ki forrásadót a társaságok részére történő osztalék, kamat és jogdíj kifizetésekre. (Többletteher a jelenlegi jogszabályi környezetben a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező leányvállalat elidegenítése vagy tőkeleszállítása esetén merülne fel.) Magyarország azonban a jövőben megfontolhatja a forrásadó visszavezetését a kamat, jogdíj és osztalék típusú jövedelmek esetén, ami már ezekre a befektetésekre is kedvezőtlen hatással lenne.

 

A Magyarországon élő amerikai magánszemélyek egyezmény hiányában a jelenlegi magyar szabályozási környezetben is jelentősebb változásokra számíthatnak, mivel az amerikai forrású jövedelmeik adókötelessé válnának Magyarországon. Az amerikai magánszemélyek magyarországi befektetései esetében pedig az osztalékot továbbra is 15%-os magyar forrásadó terhelné, míg a magyar forrású kamat- és jogdíjkifizetéseknél a 0%-os rátát 15%-os személyi jövedelemadó váltaná fel.

 

Elfogadták a 2023-as költségvetést

 2022.július 19-én az országgyűlés elfogadta a 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényt. A költségvetésben a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében a kormány igen jelentős, körülbelül 30 százalékos növekedéssel számol. A személyi jövedelemadó növekedése feltételezhetően a jelentős inflációt szükségszerűen kísérő béremelésekből és a személyi jövedelemadó kisvállalkozók tételes adója (kata) szabályozásának módosítása miatt várható többletbefizetéseiből adódik. Az áfabevételek 7150 milliárd forintot meghaladó mértékének összetétele nem derül ki egyértelműen a költségvetési törvényből, de feltételezhetően az alábbi négy tényező eredőjéből adódhat:

 

  • a katás adózás változásából adódó többlet-áfabevételek (az eddigi alanyi mentes vállalkozók egy részének átterelése az áfafizető körbe);
  • a jelentős inflációnak köszönhető többlet-áfabevételek;
  • a bejelentett – az átlagfogyasztást meghaladó – rezsiköltségek piaci áron történő elszámolása (ebből a kormányzati kommunikáció szerint mintegy ezermilliárd forint többletbevételt vár a kormány 2023-ban, amelynek az áfahatása is szignifikáns).
  • feltételezhetően jelentősebb EU-források, amelyeknek érezhető áfabevételt generáló hatása is lehet majd 2023-ban.

 

Az adójellegű tételek közül szembeötlő még a cégautóadóból származó bevétel növekedése (csaknem 80 milliárd forintra), amely egyértelműen mutatja, hogy a megduplázódott cégautóadó 2023-ban is bizonyosan velünk marad.

 

A társaságiadó-bevételek is mintegy 200 milliárd forinttal nőnek, ami egyfelől az exportorientált cégek – jelentős forintgyengülésből adódó – kiemelkedő pénzügyi eredményéből jöhet, másrészről kérdés, hogy a kormány nem számol-e mégis azzal a százmilliárd forint körüli tétellel, amely a globális minimumadó 2023-as bevezetésével járhatna.

 

Szeptembertől cégek már nem fogadhatnak be katás számlát

 2022.július 18-án kihirdették a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvényt, amely alapjaiban változtatja meg a kisadózó vállalkozók tételes adójára (Kata) vonatkozó előírásokat. 2021. szeptember 1-től a kata alanya csak az a főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet, aki erről 2022. szeptember 25-ig nyilatkozik. Szintén 2022. szeptember 1-től a kata adóalanyiság megszűnik, ha a kisadózó vállalkozó Art. szerinti kifizetőnek számláz, ettől a dátumtól tehát katás vállalkozó nem állíthat ki számlát cég részére.

 

Azoknak a cégeknek érdemes erre kiemelt figyelmet fordítaniuk, akik katás vállalkozásokkal állnak üzleti kapcsolatban. Azoknak a jelenleg katás vállalkozásoknak pedig, akik továbbra is szeretnének nem magánszemély ügyfeleket kiszolgálni, alaposan át kell gondolniuk, hogy a jövőben milyen adózási forma a legkedvezőbb számukra. Érdemes például megfontolniuk az átalányadó választását, amire 2022. október 31-ig van lehetősége azoknak, akik a katát már nem választhatják többé.

 

Kezességvállalás adó megfizetéséért, illetve az adótartozás átvállalása

 

Általános szabályok alapján az adót esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez (főszabály szerint az adóalany). Az adóalanyon kívül ugyanakkor az adó megfizetésére kötelezett személy lehet – a felek közötti gazdasági, üzleti folyamatokra visszavezethetően - a kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló is.

 

A kezesség olyan személyi biztosíték, amely mind fennálló, mind jövőbeli követelés biztosítására vállalható és amelynek keretében a kezességi (kötelezően írásos) szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A szerződés az adóhatóság (vagyis a jogosult) és a kezes között jön létre, önmagában az adózó és a kezes ez irányú megállapodása nem elegendő. A kezességnek két fajtája van: az egyszerű (a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható az adóstól) és a készfizető kezesség (a követelés akár a kötelezettel, akár a kezessel, akár mindkét személlyel szemben érvényesíthető), értelemszerűen az adóhatóság az utóbbit preferálja.

 

A tartozásátvállalás az eredeti kötelezett (adózó) és harmadik személy (új kötelezett) között létre jövő olyan - írásban, szóban vagy ráutaló magatartással megkötött - megállapodás, amelynek keretében az új kötelezett kötelezettséget vállal az eredeti kötelezett (adózó) teljes tartozásának, vagy tartozása egy meghatározott részének a megfizetésére. A kezességvállalással ellentétben a tartozásátvállalás a fizetésre kötelezett pozíciójában alanyváltozást eredményez. A tartozásátvállalására vonatkozó megállapodás megkötésében az adóhatóság (jogosult) nem vesz részt, ugyanakkor az adóigazgatási eljárásban az adóhatósággal szemben csak akkor válik hatályossá, ha ahhoz az adóhatóság utólag írásban hozzájárul (amennyiben azt elutasítaná, úgy döntését nem lenne köteles megindokolni).

 

A fentieket érdemes a cégeknek átgondolni, ugyanis az adókötelezettség finanszírozására is alkalmasak lehetnek az említett megoldások.

Share this page and start a discussion:

Hírek

A Niveus Consulting Group kommentárja a 4%-os szociális hozzájárulási adócsökkentés költségvetési hatásáról

A Niveus Consulting Group kommentárja a 4%-os szociális hozzájárulási adócsökkentés költségvetési hatásáról: "A minimálbér-emelés a költségvetésnek is drága lesz"

Elolvasom

Tényleg jó lesz a cégeknek, ha hozzányúlnak az iparűzési adóhoz?

Ma már az iparűzési adó sokkal nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, mint a társasági adó. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a Pénzügyminisztérium tegnapi közleménye szerint végre az iparűzési adóhoz is eljutott az adófelülvizsgálati program. A Niveus Consulting Group megvizsgálta, kinek kedvez a...

Elolvasom

A NAV rászáll a KATA-ra – milliós bírság lehet a vége

2020-.tól a NAV kiemelten fogja ellenőrizni a KATA-s szerződéseket. Nem véletlen az adóhatóság szigora; a KATA-s vállalkozók egy munkavállalóhoz képest nagyságrendekkel kevesebb adót fizetnek, az elérhető adóelőnyük hatalmas. A Niveus Consulting Group összefoglalta, milyen kockázatokkal kell...

Elolvasom

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!