Niveus Consulting Group vélemény
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) bejelentéséhez, amely a 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen.
Bagdi Lajos, a Niveus Consultin Group adótanácsadási partnere:
„A bejelentés egyrészt üdvözlendő, másrészt több kérdést is felvethet.
Egyelőre nem derült ki, hogy a szochó csökkentése minden vállalkozásra egységesen, vagy csak a korábban említett KKV körre vonatkozna.
Szintén bizonytalan, hogy a szochó csökkentés a teljes bruttó bérre, vagy csak a minimálbérre vonatkozna. Ez ugyanis egy 300.000 Ft bruttó bérrel rendelkező munkavállalónál évente akár közel 50 ezer forintos járulékkülönbözetet is jelenthet személyenként.
Kérdés továbbá, hogy a bejelentés hogyan hat a kormány korábban, a 2022-es évre megfogalmazott költségvetési tervére. Ez utóbbi azt tartalmazza, hogy a béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől további 2 százalékponttal csökkennének, melynek keretében a szakképzési hozzájárulást kivezetnék, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig további 0,5 százalékponttal 15%-ra csökkenne.
A tegnapi bejelentés tükrében még az is elképzelhető forgatókönyv lehet, hogy a szakképzési hozzájárulás mégis velünk marad, amit pedig már a szakma gyakorlatilag “eltemetett”. Ehhez viszont mindenképpen további jogszabály-módosítás lenne szükséges.”
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
A bevallási időszak előtt különösen fontos felülvizsgálni az ügyvezetők társadalombiztosítási besorolását, mert a hibás minősítés jelentős járulékkockázatot hordoz. Sok esetben a „nincs díjazás, nincs járulék” megközelítés téves következtetésekhez vezet. A cikk bemutatja, milyen jogviszonyok mentén kell vizsgálni az ügyvezetők helyzetét, mikor keletkezik társas vállalkozói státusz, és milyen következményekkel jár mindez a járulékfizetésre és az adminisztrációra nézve.
A Pénzcentrumnak nyilatkozó Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint kulcskérdés, hogy melyik ország jogrendszere vonatkozik a munkavállalóra, hol kell fizetni az adót és milyen társadalombiztosítási szabályok érvényesek. Az EU-n belül egyértelmű az irány: egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. De mi történik, ha valaki egyszerre több országban dolgozik? Vagy ha egy nem EGT-tagállamban vállal munkát?
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!